Horvátország
Módosul a választókerületi törvény Horvátországban, csökkenhet a képviselők száma

Szeptemberig Horvátországban elfogadják az új választókerületi törvényt, ami minimális változásokat hozhat a képviselők számának vagy a választókerületek határainak tekintetében. A horvát miniszterelnök a koalíciós tanács legutóbbi ülésen azt mondta, hogy szeptemberig „a legkisebb károkozással és a legkisebb beavatkozással” módosítják a törvényt.
Folyamatos alkotmánysértés
Erre azért van szükség, mert a lakosság elvándorlása miatt egyes körzetekben kevesebb szavazattal is be lehet jutni a parlamentbe, vagyis jelentős különbség van a „szavazatok értékének” tekintetében.
A zágrábi Jutarnji úgy tudja, hogy Andrej Plenković bejelentése szerint pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nem engedheti meg magának, hogy olyan választásokon vegyen részt, amelyeket bárki alkotmányellenesnek nyilvánít.

Miroslav Šeparović 2020-ban azt mondta, hogy se nem szolgálják, se nem buktatják a kormányt, az alkotmányosságot védik (Forrás: Twitter, N1)
Rámutatott arra, hogy tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntéseit, így a következő választásokon minden választópolgár szavazata egyforma értékű lesz, függetlenül attól, hogy a szavazatot melyik választókerületben adják le.
Miroslav Šeparović, a horvát alkotmánybíróság elnöke 2022 végén azt mondta, hogy nem tudja elképzelni a következő választások megtartását a hatályos törvények szerint, mert azok alkotmányellenesek lennének.
Horvátországnak tíz választókerülete van, amelyből a szavazók egyenként 14 képviselőt küldenek a horvát parlamentbe (szábor), plusz a kisebbségek és a diaszpóra.

A horvát alkotmánybíróság már 2010-ben arra figyelmeztetett, hogy az egyéni választókerületek létszámának változása miatt egyik-másik körzetben kevesebb szavazat is elegendő a parlamentbe jutáshoz, a törvényes eltérés a szükséges szavazatok között legfeljebb öt százalék lehet az átlaghoz képest.
A testület ezért már akkor felszólította a parlamentet, hogy hárítsa el a problémát, eddig azonban nem történt semmi, a legutóbbi választások alkalmával azonban az eltérés különösen szembetűnővé vált a demográfiai helyzet gyors romlását követően.
Két választókerület lehet érintett
A legnagyobb változások Kelet- Szlavóniában történtek, ahol az elvándorlás miatt egyes választókerületekben csökkent a szavazók száma, így bizonyos régiókban lényegesen kevesebb szavazatra van szüksége egy jelöltnek ahhoz, hogy bejusson a parlamentbe.
A horvát alkotmánybíróság ezért napirendre tűzte a választókerületi törvény alkotmányellenességének vizsgálatát, az ezzel kapcsolatos döntést várhatóan az idei év első hónapjaiban hozza meg.
Kapcsolódó cikk
A koalíciós tanács fent említett ülésén Plenković miniszterelnök nem mondta el, hogy milyen változást terveznek, csak annyit közölt, hogy több lehetőség is van, amelyeket hamarosan előterjeszt.
A bejelentésnek van egy másodlagos, kimondatlan üzenete is a koalíciós partnerek számára, amely szerint Plenković, illetve a legnagyobb kormánypárt nem tervez előrehozott parlamenti választásokat.
A Horvát Demokratikus Közösségben (HDZ) egyelőre nem folytatták le az elhúzódó problémával kapcsolatos vitát, így még nem kristályosodott ki, hogy milyen megoldás születik.

Ivan Anušić eszék-baranyai ispán választási portáljának nyitóképe a Facebookon
Az egyik lehetőség, hogy nem módosítják a választókerületek határait, viszont változik a bennük megválasztható képviselők száma.
Ebben az esetben a negyedik körzetben, amelyhez Eszék és Verőce is tartozik, kettővel kevesebb képviselőt választanának, a szomszédos ötödik körzetből, amely három megyét ölel fel, beleértve Vukovárt is, pedig eggyel kevesebb képviselőt küldhetnének a parlamentbe. A Jutarnji szerint ezt hevesen ellenzi Ivan Anušić eszék-baranyai ispán, a HDZ egyik erős embere.
A másik elképzelés szerint választókerületekként továbbra is 14 képviselőt választanának, elmozdítanák viszont a határokat, így a két keleti körzetet kibővítenék a közép-horvátországi megyékkel.

Horvátország
Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött, új multiplex mozi nyílt Koszovóban

Hétfőn Horvátországban azzal kezdődött a nap, hogy tíz óra tájban a zágrábi Megyei Bíróság bejelentette a döntését, amely lehetővé teszi a köztisztviselők és közalkalmazottak sztrájkját az igazságszolgáltatásban. Tehát az összes bírósági tisztviselő, gyorsíró, sofőr, takarítónő és más alkalmazott, aki ma reggel 7 órakor kezdte meg a sztrájkot, immár legálisan folytathatja a megmozdulást. Ezzel a bíróság lényegében a kormány ellen döntött, mert a kabinet a sztrájk betiltását követelte.
Szabad sztrájkolni
Történelmi nap ez a szakszervezetek, különösen a „nem reprezentatívak” számára, mert a bíróság kimondta, hogy törvényes a munkavállalók sztrájkja a bíróságokon és az ügyészségeken.
– Délelőtt 10 órakor ott voltunk a megyei bíróságon a sztrájkot jogszerűnek nyilvánító ítélethirdetésen, 10 óra 5 perckor pedig meghívást kaptunk Ivan Malenica igazságügyi minisztertől, hogy ma fél háromkor menjünk be tárgyalni. Nos, ez a megmozdulás legalább arra jó volt, hogy létrejöjjön a találkozó
– mondta Iva Sušković, az Állami és Helyi Alkalmazottak Szakszervezetének (SDLS) elnöke a zágrábi városi polgári bíróság előtt röviddel déli 12 óra előtt tartott tüntetésen.
Salamoni döntés
A kormány „tartalék főhadiszállásán”, a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban Andrej Plenković miniszterelnök fél tízkor találkozott a közszolgálati szakszervezetek képviselőivel.
A találkozón a miniszterelnök mellett részt vett Oleg Butković miniszterelnök-helyettes és tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter, Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, Marin Piletić a munkaügyi kérdésekért és a nyugdíjrendszerért, valamint a család- és szociálpolitikáért felelős miniszter, Vili Beroš egészségügyi miniszter, valamint Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter.

Andrej Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
Nem sokkal 11 óra után véget ért a találkozó, amelyet követően Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője állt ki a sajtó munkatársai elé.
– A párbeszéd keretében arra jutottunk, hogy a következő napokban egyetértési megállapodást kötünk, amely megelőlegezi a kormány döntését az állami alkalmazottak és a köztisztviselők ideiglenes illetménykiegészítésének kifizetéséről
– jelentették be a találkozót követően tartott sajtótájékoztatón.
– Ezt a köz- és állami alkalmazottak fizetéséről szóló új törvény kidolgozásával összefüggésében kell érteni
– nyilatkozta Plenković miniszterelnök, hozzátéve, hogy a törvénynek január 1-jéig hatályba kell lépnie, és hozzátette, hogy két különböző rendeletet fogadnak el, egyet az állami tisztviselők, és egyet a köztisztviselők vonatkozásában.
Plenković szerint a közös döntések 219 000 alkalmazott bérét érintik, és bejelentette, hogy a legalacsonyabb bérek 100 euróval emelkednek.
Azok, akiknek valamivel magasabb fizetésük van, 80 vagy 60 euró növekedéssel számolhatnak. Ugyanakkor a kormányfő azt is közölte, hogy a nyaralási pótlék mindenki számára azonos lesz, azaz 300 euró.
Új mozi Koszovóban
Amíg Európa döntő többsége egy újabb háború kirobbanásával ijesztgeti magát Szerbia és Koszovó között, a német-horvát Blitz Cinestar, amely a régió legnagyobb filmszínházhálózatát működteti, bejelentette, hogy június 2-án, pénteken megnyitotta eddigi legnagyobb, 15 moziteremmel büszkélkedő megaplexét Koszovó fővárosában, Prištinában.

Fő a kényelem, a pristinai megamozi egyik terme a tizenötből (Forrás: Cineuropa)
A megamozi Európa azon részének legnagyobb bevásárlóközpontjában, a Prishtina Mallban működik, fittyet hányva mindenféle vérgőzös jóslatnak.

Kapcsolódó cikk
A HÁBORÚ JELEI: Az oroszok tovább nyomatják a tézist, hogy háború lesz Koszovó és Szerbia között
A prištinai CineStar Megaplex a legnagyobb, legmodernebb, és egyben a legszebb mozi Koszovóban.
A Wall-to-wall Harkness vásznakat, a Barco 4K RGB lézerprojektorokat, a Real D Ultimate 3D-t, a JBL hangszórókat és a Crown audioerősítőket magában foglaló technológia mellett a prištinai CineStar belső berendezése, a zágrábi Franić & Šekoranja tervezőiroda munkáját dicséri.
A zágrábi tervezőiroda más, díjnyertes CineStar mozik belső berendezéséért is felelős, köztük a 2018-as Európa legjobb új építésű mozijának díjával büszkelkedő CineStar Split belső berendezése is az ő terveik után készült.
Körülbelül ennyit a háborúról, ami körül szakértők sora aggodalmaskodik Belfasttól České Budějovicéig.
Addig amíg nem zárják be a Ferizaj (szerbül Uroševac) melletti Camp Bondsteelt, illetve az amerikaiak nem vonulnak ki Koszovóból, nyugodtan lehet fagyizni és moziba járni, főleg most, hogy már van hova a CineStar jóvoltából.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt