Connect with us

Koszovó

VÉRES ÜNNEP: Letartóztatták azt a koszovói albán rendőrt, aki 2 szerb fiúra lőtt rá

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Véres ünnep: a sebesült szerb fiatalember
A sebesült szerb fiatalember az orvosi ellátás során (Forrás: közösségi média)
i.trackmytarget
Olvasási idő: 2 perc

Szerencsére csak kicsit véres ünnep, mert csak könnyebben sebesült meg az a két fiatal, akikre egy albán férfi lőtt rá a Koszovó déli részén lévő Shtërpcë (szerbül Štrpce) közelében, amikor tölgyfaágakkal a kezükben haladtak az út mentén. A támadás szórványban élő szerbek ellen történt, akik a többségi albánok között laknak. A megtámadott fiatalember és az alig több, mint tíz éves fiú is a kezén sebesült meg, de nincsenek életveszélyben. Az albán elkövetőt – aki a koszovói rendőrség tagja volt – a koszovói hatóságok letartóztatták.

Csak kicsit véres ünnep

A délszláv térségben az egymással viaskodó népek gyakran használták fel a másik nemzet vallási ünnepeit arra, hogy támadásokat hajtsanak végre, és ezzel “megszentségtelenítsék” a másik ünnepét. Most ez csak részben sikerült, mert a két megtámadott szerb fiatal, életben maradt, a szádék azonban aligha kérdéses.

A modern kori délszláv háborúk során a vallási érzelmek megsértését szolgálta egyébként a különböző templomok vagy a dzsámik szétlövése is, ami által “hitében igyekeztek meggyalázni az ellenséget”.


Vučić imádkozott

A "véres ünnep" során megsebesült szerb gyerek
A szerb elönök azt üzente a megsebesült 11 éves fiúnak, hogy legyen ép és egészséges: ezért imádkozott mindenki a Hilandar-kolostorban. A görögországi “zarándokúton” tartózkodó Vučić a karácsonykor szokásos “Krisztus megszületett!” köszöntéssel üdvözölte a sebesült koszovói szerb gyereket.


Ezért nem meglepő, hogy a támadást az elkövető férfi most is, a jelenlegi feszültségek közepette, közvetlenül az ortodox karácsony előestéjén lőtt rá a szerb fiatalokra, akik az út mellett haladva vitték a tölgyfaágakat.

A helyi szerbek azonnal tiltakozni kezdtek, és “reflexből” úttorlaszt emeltek a Ferizaj és a Shtërpcë (Uroševac és a Štrpce) közötti úton, és csak azt követően bontották le, hogy találkoztak a helyi önkormányzat képviselőivel, és hogy a rendőrségtől ígéretet tett arra, hogy a hatóságok ellenőrző pontokat állítanak fel a közeli szerb vallási létesítmények környékén.

A szerb kormány szerint a támadás Albin Kurti koszovói miniszterelnök szerbellenes politikájának közvetlen következménye, ezért a belgrádi kormány a nemzetközi közösség “sürgős és határozott” reakcióját kérte.

Kurti is elítélte

Ünnepi tűzgyújtás a szerbeknél

Ünnepi tűzgyújtás a szerbeknél (Forrás: Twitter)

A 11 éves Stefan Stojanović és a 21 esztendős Miloš Stojanović elleni támadást végül Belgrád és Pristina, valamint az EULEX, az EBESZ és az Európai Parlament is elítélte.

Az esetre reagált Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnök is, aki elítélte a szerb fiatalok, illetve fiúk elleni támadást, és a Twitteren ígéretet tett arra, hogy a koszovói igazságszolgáltatás “azonnal és tiszteségesen” lép fel ebben az ügyben.

Kurti egyúttal “dicséretben részesítette” a koszovói rendőrséget “a gyors intézkedéséért, és a teljes elkötelezettségéért, amivel szavatolja mindenki biztonságát, megkülönböztetés nélkül”.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a támadást a koszovói rendőrség egyik albán tagja hajtotta végre, ennélfogva ez “minősített esetnek” számít.

Jeff Hovenier, az Egyesült Államok koszovói nagykövete szintén elítélte a támadást, de egyúttal szintén megdicsérte a koszovói hatóságokat azért, hogy gyorsan cselekedtek, ez pedig kísértetiesen hasonlít Kurti “madárkás bejegyzéséhez”.

A online szerb nyelvű koszovói hírportál január 7-én, vagyis a szerb karácsony napján arról számolt be, hogy a karácsonyi ünnepségek során egy másik incidens is történt, amikor egy 18 éves klokoti szerb fiatalt albánok egy csoportja bántalmazott, amikor a testvérével együtt a karácsonyi liturgiáról tartottak hazafelé.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Horvátország

Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A horvát elnök petrinyai nyilatkozata kiverte a biztosítékot (Forrás: Nova TV, Screenshot)
A horvát elnök petrinyai nyilatkozata kiverte a biztosítékot (Forrás: Nova TV, Screenshot)
i.trackmytarget
Olvasási idő: 5 perc

Zoran Milanović megint olyat mondott, ami a “politikai Nyugaton” kiverte a biztosítékot, és amit csak Moszkvában szeretnek hallani, Ukrajnában viszont egyáltalán nem. A horvát elnök legutóbbi, igencsak “zokibondos” kijelentése, miszerint “Koszovót a Nyugat elrabolta Szerbiától”, a “Krím félsziget pedig soha többé nem lesz Ukrajna része”, Milanović nyilatkozatainak újabb díszítő eleme, amely csak azokat dühíti, akik abból indulnak ki, hogy az élet, vagy a háború egy sakkjátszma, amelyben csak fehér és fekete figurák vannak. Ugyanakkor a nyughatatlan Zoki Bond üzenetei már régen nem Koszovónak és Szerbiának, vagy Ukrajnának és Oroszországnak szólnak, hanem a horvát közvéleménynek, ezen nyilatkozatok által teszi ugyanis magát észrevehetővé, miután az elnöki felhatalmazások nem túl nagy mozgásteret biztosítanak számára.

Zoki Bond ismét akcióban

Az általunk gyakran Zoki Bondként emlegetett horvát elnök ismét akcióba lépett, vagy ahogy a cikk címében fogalmaztunk, megint kiverte a biztosítékot.

Milanović a korábban földrengés, a kilencvenes években pedig háború sújtotta Petrinyában (horvátul Petrinja) szónokolt a litvániai NATO-misszióba induló 3. horvát kontingens búcsúztatóján, és tette közkincsé, sőt a szájhagyomány által terjedő “horvát & világörökség részévé” a két inkriminált mondatot, illetve gondolatfoszlányt.

Ki annektálta Koszovót? A nemzetközi közösség és mi. Elvették Szerbiától (.) Ez nem is annexió, ez rablás, egy területrész elszakítása Szerbiától
A horvát elnök szemlét tart Petrinyában, majd kiveri a biztosítékot

A horvát elnök szemlét tart Petrinyában, majd kiveri a biztosítékot (Forrás: Nova TV)

– fogalmazott a horvát elnök, és hozzáette, hogy valójában nem a koszovói kérdéséről beszél, hanem arról a koncepcióról, amely szerint egyesek azt hiszik, joguk van mindenhez, ha az megfelel nekik, de ha más teszi, akkor az “bűncselekmény”.

Aligha lehet félreérteni a célzást, az bizonyára a “politikai Nyugat” vezető országának, a Egyesült Államoknak szólt, amelynek a koszovói megbízottjai éppen a napokban vetették papírra, illetve a számítógépek képernyőjére, hogy Koszovó “legközelebbi barátjának és szövetségesekének” tekintik magukat.

Koszovót elszakították Szerbiától, elismertük Koszovót, elismertük. Kiállok Koszovó mögött, kiállok. De amikor ez egyszer megtörtént annak az országnak az akarata ellenére, amelyhez Koszovó tartozott, az pedig Szerbia és Jugoszlávia, amely számunkra nem volt baráti ország, és az igazat szólva nem is érdekeltek bennünket, csak idő kérdése volt azonban, hogy , vagy valamelyik harmadik állam nem teszi meg ugyanezt, és most ez történik

– jelentette ki a horvát elnök, aki úgy fogalmazott, hogy a horvátok nem gyűlölték annyira a szerbeket, mint amennyire “ezek ott fönt gyűlölik az oroszokat”.

Zoki Bond jövőlátásáról is tanúbizonyságot tett, mivel megjósolta, hogy “a Krím soha többé nem lesz Ukrajna” része, és Horvátországnak a humanitárius segélyek küldésén, valamint az orosz agresszió elítélésén túl nem kellene részt vennie ebben a konfliktusban.

Köztem és az oroszok között óriási árok/szakadék van, de látom, hogy mi történik, hogy a gyűlölet, és az őrült emóciók Európát és a Nyugatot olyan problémák elé állítják, amelyekkel képtelenek leszünk megküzdeni. Az oroszok szempontjából ez erkölcstelen, de amennyire erkölcstelen, ez esetükben annyira létfontosságú érdek is

– magyarázta a horvát elnök, hogy mekkora különbségek vannak közte és az oroszok között – és hogy szerinte mi az oroszok érdeke.

Akik a történelem jó oldalára “estek”

Horvátországban azzal reklámozzák az Argeta tyúkpástétomot, hogy a kenyér jó oldala (dobra strana kruha). Andrej Plenković horvát miniszterelnök mostanában azt kezdte hirdetni magáról, hogy ő pedig “a történelem jó oldala”, amiből következik, hogy akik nem úgy gondolják, mint ő, azokat szépen felcímkézik.

Ebben az olvasatban az élet, a politika és a háború valóban olyan mint egy sakkjátszma, amelyen a fehér oldalon álló huszárok Argeta tyúkpástétommal kent kenyeret esznek, a rossz oldalon állók pedig az ukrajnai sárban dagonyáznak.

Nem az a fontos, hogy én mit gondolok, hanem az, hogy mit gondolnak azok, akik bizalmat szavaztak neki (Milanovićnak). Amennyire én tudom, Koszovó független ország, amelyet Horvátország elismert mintegy 15 évvel ezelőtt, azt hiszem, hogy ez a HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) kormányzásának idején történt

– mondta Plenki (Plenx), aki ezáltal némileg fényezte a horvát kormánypártot, majd megjegyezte, hogy az elnöki álláspont nem esik egybe a horvát külpolitika törekvéseivel, de egyúttal azt is megmutatta, hogy melyik oldalon osztják a pástétomos kenyeret.

A politikai körvélemény normális reakciója annak az álláspontoknak a lehető legkemény elítélése lenne, amelyek közvetlen kárt okoznak a horvát külpolitika pozícióinak. Nem lehetsz egyszerre itt is, meg ott is: hanem szolidaritást vállalsz az áldozattal, és elítéled a agresszort

– jelentette ki a horvát miniszterelnök, kijelölve a jó oldal helyét a sakktáblán.

A Horvát Demokratikus Közösség is reagált Zoki Bond nyilatkozatára, és megjegyezte, hogy “amikor Putyin védelméről van szó, akkor Milanovićnak nem okoz gondot, hogy szégyent hozzon magára, és vitába szálljon a szövetségeseivel”.

A HDZ közleménye szerint ebben a “kicsik” továbbra is szó nélkül követik őt. A “kicsik” szó minden bizonnyal a “káriesz kicsinyeire” történő utalás.

A “káriesz egyik kicsinye” is elítélte a horvát elnököt

A horvát miniszterelnök két héttel ezelőtt még úgy nyilatkozott, hogy a Most (Híd) képviselőjét, Nikola Grmoját és a hozzá hasonlókat, mondjuk Peđa Grbin szociáldemokrata vezetőt, akit a HDZ közleménye néven is nevez, a kormányban csak a “káriesz kicsinyeiként” emlegetik.

Plenković akkor Grbint is és Grmoját is szinte egy kalap alá vette Milanović államfővel, akivel együtt ők sem állnak a történelem jó oldalán.

A jelek szerint azonban Grmoja az uzsonnaszünetig javítani akart a bizonyítványán, ezért ő is elítélte a horvát elnököt.

Gyújtó hangú nyilatkozataival bizonyos módon beleavatkozik ebbe a konfliktusba, amelyben az Orosz Föderáció a kijelentéseit saját propagandacéljaira használja fel. Indítsa (reset) újra magát!
Nikola Grmoja is elítélte, hogy a horvát elnök kiverte a biztosítékot

Nikola Grmoja, a káriesz egyik kicsinye (Forrás: Nova TV, screenshot)

– üzente a “történelem jó oldala felé kacsingatva” Zoki Bondnak a most éppen ellenzéki Grmoja.

Miután a horvát elnök részéről nem ez volt az első alkalom, hogy a nyilatkozata kiverete a biztosítékot, ezért a horvát Szociáldemokrata Párt álláspontja már korábbról ismert.

Peđa Grbin, a legnagyobb horvát ellenzéki párt vezetője, aki szintén a “káriesz társaság tagja”, tíz nappal ezelőtt (január 22-án) úgy írta le Milanović Ukrajna iránti politikáját, hogy az államfő szerint Oroszország az agresszor, Ukrajna pedig a megtámadott fél.

Ehhez hozzátette, hogy a szociáldemokraták vezetőjeként semmi okát sem látják annak, hogy miért ne támogatnák Milanovićot a horvát elnöki poszt újbóli megszerzésében.

A legújabb közvéleménykutatásokból arra lehet következtetni, hogy Milanović taktikája bevált, a nevét sokszor emlegetik a történelem rossz és jó oldalán, és ami még ennél is fontosabb, gyakran kezdődnek vele a horvát televíziók híradói.

A zágrábi Nova Televízió egy héttel ezelőtt tette közzé a “cro-barométer” néven ismert közvéleménykutatását, amely szerint – nyilván a gyakori szereplésnek is köszönhetően -, a horvát elnök igencsak jó pozíciókból mehetne neki a következő elnökválasztásnak, ha azokat most tartanák, a pozitív kedveltségi listát ugyanis vezeti, a legkevésbé szimpatikus öt politikus közé pedig be sem került.

Kit szeretnek a horvátok és kit nem?

Alább látható a zágrábi Nova TV által készített “cro-barométer”, a felső sorban az öt leginkább kedvelt politikus látható, ezen Zoki Bond az első helyet foglalja el.

Az alsó sorban látható az öt legkevésbé kedvelt horvátországi politikus, megjegyzendő, hogy ezen a listán az első helyet Milorad Pupovac, a horvátországi szerbek vezetője foglalja el, messze leszakadva tőle a “horvát mezőny”, amelyben Milanović nem szerepel, sem dobogós, sem listás nem lett.

Kiverte a biztosítékot, a horvát elnök és a többiek

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Koszovó

Az amerikaiak nem akarják, hogy a koszovói szerbek a boszniai példát másolják le

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Derek Chollet, amerikai külpolitikai tanácsadó a szerb sajtónak nyilatkozik a koszovói szerbekről
Derek Chollet, amerikai külpolitikai tanácsadó a szerb sajtónak nyilatkozik a koszovói helyzetről, miközben Christopher Hill, az Egyesült Államok szerbiai nagykövete a telefonjával van elfoglalva (Forrás: Twitter, Derek Chollett)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 8 perc

A belgrádi kormány támogatását élvező koszovói szerbek és a szerbiai vezetés legfőbb követelése a Szerb Községek Közösségének (Zajednica sprskih opština, ZSO) létrehozása Koszovóban, amelyet a mostanában sokat emlegetett, 2013-ben aláírt Brüsszeli szerződés alapján kellene “összeeszkábálni”. A jelenlegi koszovói (albán) vezetés a kezdeti teljes elutasítástól a különböző kibúvók kereséséig mindent megtesz azért, hogy ezt a “szerb szervezetet” ne kelljen létrehozni, mert attól tart, hogy az leginkább a boszniai Szerb Köztársaságra hasonlítana. A Koszovó és Szerbia közötti tárgyalások két amerikai megfigyelője/karmestere most arra tett kísérletet, hogy a koszovói szerbeket nyugtassa meg, de szerbül megjelent, közösen jegyzett cikkükben mégsem nekik, hanem inkább a pristinai kormánynak üzentek, annak megnyugtatására törekedtek.

Legyen, de ne olyan, mint Boszniában!

Az amerikaiak úgy gondolják, hogy a nemzetközi szerződésben vállaltakat be kell tartani, ezért támogatják a “szerb többségű közösségek társulását”, a részletekben megbúvó ördögöt azonban messze el kellene űzni ahhoz, hogy valami is legyen a korábban Koszovó által is elfogadott egyezmény(ek) valóra váltásából, mert a Szerb Községek Közösségén mindenki mást ért, és jó sokáig el lehet még szórakozni azzal, hogy milyen elvek vezessenek a megalakulásához.

Az amerikaiak például nem szeretnék, hogy a koszovói szerbek társulása olyan legyen, mint a boszniai szerbek által létrehozott boszniai Szerb Köztársaság, amivel, nem mellékesen szólva, csak a pristinai mantrát ismétlik el.

Washington ezzel a koszovói (albán) vezetést kívánja megnyugtatni, ugyanakkor azt is elárulta, hogy a “nagy levesen túl”, vagyis az Atlanti-óceán túlsó partján sem gyúlnak örömtüzek a boszniai Szerb Köztársaság működése, netalán léte kapcsán. Pedig amerikai bábáskodás közepette született meg, ami által Washington is elfogadta annak a népírtásnak az eredményét, amely alapján a boszniai állam létrejött.

5 + 1 találkozó a titokzatos tervről

5 + 1 találkozó a koszovói szerbekkel kapcsolatban kidolgozott nyugati tervről (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A koszovói Szerb Községek Közösségének létesítéséről Derek Chollet amerikai külügyminisztériumi tanácsadó és Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja autorizált szöveget közölt a KosSev hírportálon, amely az (észak-)koszovói szerbek politikai tájékozódását segíti.

A portál működését egy civil szervezeten keresztül a pristinai amerikai és brit nagykövetség támogatja, de a finanszírozásban részt vesz a amerikai befolyás növelésére 1983-ban létrehozott National Endowment for Democracy (NED), a Nyílt Társadalom koszovói “lerakata”, a Dán Menekültügyi Tanács (DRC), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az ENSZ koszovói missziója, valamint a szintén amerikai finanszírozású belgrádi Balkan Trust for Democracy.

Ebből kifolyólag teljesen érthető, hogy a derék Derek és a még derékabb Gabriel miért éppen ezt a csatornát választotta a koszovói szerbekhez, és természetesen általuk a Szerbiához intézett üzenet közzétételére.

Itt az idő, most vagy soha!

Chollet és Escobar írása már a címében azt az üzenetet tartalmazza, hogy eljött az idő a többségi szerb lakosságú önkormányzatok szervezetének a megalakítására. Ebből arra lehet következtetni, hogy az amerikaiak támogatják, hogy a koszovói szerbek “valamilyen” fedőszervezetet hozzanak létre, de nem éppen olyat, amilyet ők szeretnének.

A szöveg azzal indít, hogy “az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió ismét hangsúlyozta a Nyugat-Balkán integrációját a transzatlanti családba”. Ennek nyomán 2022 februárjában Biden elnök és Scholz kancellár – az utóbbi netalán az EU képviseletében? – megerősítette készségét és eltökéltségét “a Nyugat-Balkán integrációs folyamtának befejezésére… annak érdekében, hogy végre létrejöjjön az egységes, szabad és békés Európa”.

Ezt a mondatot is lehetne éppenséggel vesézni, de ennek a “szabadságát” meghagyjuk azoknak, akik erre nagyobb indíttatást éreznek, egyébként sem a Chollet-Escobar szöveg kritikai kiadását tervezzük.

A Nyugat-Balkánon a legfontosabb céljaink között szerepel, hogy segítséget nyújtsunk a Szerbia és Koszovó közötti egészséges, békés és fenntartható kapcsolat feltételeinek megteremtéséhez

– jelölte ki az amerikai célokat a két közvetítő, utalva arra, hogy nemrég Franciaország, Németország, Olaszország és az EU képviselőivel közösen annak érdekében jártak Belgrádban és Pristinában, hogy mindkét felet az EU-javaslatának (francia-német terv) és a két ország kapcsolatainak normalizálására, az európai integráció terén történő határozott előre lépésre, valamint a válság és a konfrontáció ciklusának megszüntetésére bátorítsák.

Meg kell jegyezni, hogy ez a bátorítás olyannyira jól sikerült, hogy a szerb elnök két napig “mosott halott” ábrázattal járkált le-föl, Albin Kurti koszovói miniszterelnök pedig azóta is azt a békát böfögi fel, amit akkor próbáltak lenyomni a torkán. Ennek ellenére a két amerikai képviselő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ezt a “történelmi pillanatot” mindkét félnek ki kellene használnia.

Az egyik legfontosabb feladat továbbra is a szerb többségű települések társulásáról/közösségéről (A/ZSO) szóló megállapodás végrehajtása. Sok vita folyt erről, és itt az ideje, hogy tisztázzuk a dolgokat, hogy ez mit jelent, és mit nem

– írta a két amerikai politikus, amiből máris jól látszik, hogy ennek a közösségek a létrehozásával az amerikaiak azt akarják, amit a koszovói albánok nem akarnak, és nem úgy akarják, ahogy azt a szerbek akarják. Lesz itt még mit lapátolni, hogy eltakarítsák az útról a szerb társulás, asszociáció & akármi létrehozása előtt tornyosuló akadályokat!

A pozíciók tisztázása

A két amerikai közvetítő közös cikkének későbbi részében a mihez tartás végett “helyre is teszi” a koszovói albánokat, megállapítva, hogy az Egyesült Államok, mint a Koszovót a “világon leginkább támogató ország”, elkötelezte magát amellett, hogy segítséget nyújt Koszovó népének annak biztosítása érdekében, hogy alkotmányos és jogi struktúráját senki sem áshassa alá.

Az amerikaiak a fenti mondattal maguk jelölték ki saját szerepüket és pozíciójukat a koszovói rendezésben és általában, miközben az volt a céljuk, hogy megnyugtassák a szerbeket, vagyis inkább a megfogalmazásuk szerint az egy nemzetiségű közösség létrehozása ellen ágáló koszovói (albán) vezetést, hogy nem lesz szükség a koszovói alkotmány módosítására a szerb fedőszervezet megteremtéséhez.

Az EU támogatásával folytatott párbeszéden belül Koszovó elutasíthatja a jogi struktúráját veszélyeztető lehetőségeket, de nem tagadhatja meg kötelezettségeinek teljesítését

– állapították meg az amerikaiak az EU különleges képviselőjére (nyilván Miroslav Lajčákra) utalva, aki szerint tizennégy hasonló megállapodás létezik az Európai Unión belül – ezek egyike sem sérti a hatékony kormányzás európai rendszerét.

A szerbek szerint ugyanakkor nincs szükség arra, hogy újfent tisztázzák a koszovói Szerb Községek Közösségének hatásköreit, mivel 2015-ben ezt már egyszer megtették, és ahhoz képest minden beavatkozás, érthető nyelvre lefordítva, csak “kozmetikázás lenne”.

Itt utalnánk vissza arra, hogy Aleksandar Vučić (akkor még szerb miniszterelnök) és Isa Mustafa (akkor éppen koszovói kormányfő) 2015. augusztus 27-én Federica Mogherini volt uniós és biztonságpolitikai főképviselő közvetítésével 22 pontos megállapodást kötött a Szerb Községek Közösségének létrehozásáról, ennek a pontos szövege a mai napig érvényben van, és elérhető az interneten.

Gabriel Escobar, aki iránt még a szerb elnök is bizalommal viseltetik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban

Gabriel Escobar, aki iránt még a szerb elnök is bizalommal viseltetik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban (Forrás: Twitter)

A szerb elnök továbbra is ragaszkodik ennek a megállapodásnak a végrehajtásához, amelynek negyedik pontja határozza meg azt a tizenkét célt, amelyet a szerb “önkormányzati” testületnek szolgálnia kell, ezek között első helyen említik a helyi demokrácia erősítését, amin nyilván mindenki azt ért, amit akar.

Sarkalatos pontoknak számíthat, hogy Szerb Községek Közösségének saját közgyűlése, és a közgyűlés által választott elnöke lenne – ami mindenképpen eltérés a boszniai Szerb Köztársaságban alkalmazott közvetlen elnökválasztás képest -, és sokkal jobban szavatolja a hatalom centralizálását.

A 2015-ös szerb-koszovói albán megállapodás alapján a szövetség/közösség képviseli a koszovói szerb közösség érdekeit a központi hatóságokkal fenntartott kapcsolatokban, amelyekkel a kölcsönös együttműködés és információcsere alapján működik együtt, és joga lesz arra, hogy képviselőket nevezzen ki a központi szervek illetékes hatóságaiba, valamint arra is, hogy hozzáférjen a központi hatóságoktól származó információkhoz a koszovói törvényekkel összhangban.

A 2015-ös megállapodás ez említetteken kívül is nagyfokú autonómiát biztosítana a koszovói szerbeknek, és nagymértékben kivonná őket a központi kormányzat fennhatósága alól.

Amit viszont belgrádi vezetés és a koszovói szerbek sem szeretnek teli szájjal kommunikálni, az nem más, mint hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozásával a koszovói szerb közösség alávetné magát a koszovói törvényeknek, ami által elfogadná Koszovó alkotmányos és törvényes rendjét, vagyis áttételesen ugyan, de a szerbek elismernék Koszovó államiságát.

A szerbeket mostanában leginkább az a bejelentés dühítette fel, miszerint a Friedrich Ebert Alapítvány és az Európai Békeintézet (European Institute of Peace, EIP) máris kidolgozta és közzétette a koszovói szerbek fedőszervezetének a statútumát, amire nagyon élésesen reagáltak Belgrádban.

Vučić elnök mellett Ivica Dačić, szerb külügyminiszter is úgy fogalmazott, hogy a Szerb Községek Közösségét a már aláírt megállapodások alapján kell létrehozni, és nem lehete egy civilszervezet ezt egy történetesen német alapítványra bízni, amely a megalapításra vár szervezetet már az indulásnál egy NGO szintjére degradálná, bár azt a “mini-Vučić” szerepében tetszelgő Miloš Vučević szerb védelmi miniszter is beismerte, hogy a Szerb Községek Közösségét nem a szerbiai, hanem a koszovói törvények alapján kell létrehozni.

Ebből egyenesen következik, amire már fent utaltunk, hogy szerb részről bizonyos mértékben el kellene ismerni a koszovói államiságot ahhoz ahhoz, hogy létrejöhessen a koszovói Szerb Községek Közössége.

Az amerikai elképzelés

Az amerikaiak nem nyilatkoztak arról, hogy támogatják a német Stiftung és az EIP elképzeléseit, a két tengerentúli “közvetítő” cikkében úgy fogalmazott, hogy “általánosságban” egy olyan struktúrát képzelnek el a többségi szerb lakossággal rendelkező települések számára, amely koordinálja az oktatással, az egészségüggyel, a város- és vidéktervezéssel, valamint a helyi gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket.

A most közzétett amerikai állásfoglalás szerint ez lenne a módja annak, hogy javuljanak az emberek mindennapi életfeltételei, létrejöjjön a szerbek és a központi kormányzat közötti bizalom, biztosításra kerüljön a jobb összeköttetés az északi szerb területek és az ország többi része között, és megteremtődjön az a mechanizmus, amely lehetővé teszi a szerbek részvételét Koszovó mindennapi életében.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Ugyanilyen fontos, hogy az A/ZSO-ról szóló megállapodás végrehajtása egy eddig nem teljesített, jogilag kötelező erejű nemzetközi kötelezettség, amely Koszovó, Szerbia és az EU fellépését igényli, az Egyesült Államok pedig továbbra is elkötelezett az EU támogatásával folytatott párbeszéd mellett

– szögezték le az Amerikát képviselők a nyugati, főleg amerikai finanszírozású koszovói szerb portálon, ahol azonban megjegyezték azt is, hogy a Szerb Községek Közössége nem áshatja alá Koszovó alkotmányát, és nem veszélyezteti Koszovó szuverenitását, függetlenségét vagy demokratikus intézményeit.

Kifejezetten ellenzünk minden olyan entitás létrehozását, amely a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságra hasonlítana

– szögezték le az amerikai “megfigyelők & képviselők”, amivel nem csak a koszovói szerbeknek, hanem boszniai nemzettársaiknak és a belgrádi vezetésnek is megüzenték, hogy mit gondolnak a Szerb Köztársaságról, és leszögezték, hogy a koszovói kormány végrehajtó és törvényhozó hatalma mellett nem lesz új “kormányzati szint”, vagyis hogy a koszovói Szerb Községek Közössége nem tölthet be olyan szerepet, mint a boszniai szerbek esetében a Szerb Köztársaság.

Az ötök a koszovói szerbekről is tárgyaltak Albin Kurtival

Az ötök a koszovói szerbekről is tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel (Forrás: Twitter, Albin Kurti)

Az amerikai elképzelések szerint az új “közösség” nyitva áll, illetve nyitva fog állni minden etnikai csoport előtt, amivel elhárulna a koszovói alkotmánybíróság fő aggálya, amely sürgette az etnikai egyoldalúság/egyszínűség “kiküszöbölését”. Ez nem egyértelműen amerikai elképzelés, hanem Albin Kurti koszovói (albán) miniszterelnök vesszőparipája, de azért megállapítható, hogy a pristinai & amerikai álláspont itt tökéletesen egybeesik, bár azt nehéz lenne kideríteni, hogy melyik volt előbb.

Mindezek alapján az amerikai & koszovói albán álláspont szerint a koszovói Szerb Községek Közössége csak nevében lenne szerb, ami azonban aligha állja majd ki a realitás próbáját, inkább olyan “fából vaskarika”, amelyet aligha fogad el a koszovói szerb közösség és az “egész galaxisban élő szerb világ”, úgy cakompakk.

Koszovó legközelebbi barátjaként és szövetségeseként úgy gondoljuk, hogy Koszovó, amely a többségi szerb lakosságú önkormányzatok szövetségének/közösségének létrehozásán dolgozik, ezáltal egy kritikus fontosságú elemet teljesít, amire Koszovónak szüksége van ahhoz, hogy szuverén, többnemzetiségű és független országként teljes jogokkal rendelkező, az euro-atlanti struktúrákba integrált országot építsen

– fűzte még hozzá a két amerikai közvetítő/megfigyelő, netalán karmester, a Kossev portálon megjelent cikkében, amelyben fogadalmat tett arra, hogy készek támogatni Koszovót ennek a kötelezettségnek a teljesítésében, és ebben a törekvésében “mindvégig mellette lesz”. Amiből a cikk vége felé már kezdett olyan kép kialakulni, hogy a koszovói (albán) vezetés jobban akarja a koszovói Szerb Községek létrehozását, mint maguk a szerbek.

A derék Derek és a derék Gabriel legvégül megállapítja, hogy Koszovóra és Szerbiára “fényes jövő vár” egy olyan Európában, amely valóban „egységes, szabad és békés”, így hát a koszovói albán és szerb fiataloknak ezentúl nem kell elhagyniuk a szülőföldjüket, és “nem kell külföldön keresniük a lehetőségeket”, mint ahogy azt mostanában teszik.

Chollet és Escobar azzal zárta a cikket, hogy “ez az a pillanat, amelyet együtt kell megragadni”.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Az olvasás folytatása

Szerbia

“Nemzeti front” létrehozását kezdeményezi 3 erősen jobboldali szerbiai párt

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Szerb nagyon nemzeti ellenzék (Forrás: Twitter)
Szerb "nagyon nemzeti" ellenzék, a fenti sorban a Dveri az Új DSS és a Zavetnici elnöke, megjegyzendő, hogy az asztalon nincs víz, merthogy a cikkben erről is szó lesz (Forrás: Twitter)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 4 perc

Nemzeti Front létrehozását fontolgatják a kormányzó Haladó Párttól is jobbra lévő szerb parlamenti pártok, amelyeket egy paraszthajszál választ el a szélsőjobbtól. A tervezett Nemzeti Front gerincét az utóbbi időben szorosan együttműködő NADA (Remény) szerb koalíció, valamint a Zavetnici (Védelmezők) és a Dveri (Ajtó, régies) párt adja. Ehhez a társasághoz csatlakozott a Mozgalom a Koszovó és Metóhia Védelméért (Pokreta za odbranu KiM ) és a Szerb fiatalok Kosmetért (Srpska omladina za Kosmet, a Kosmet a Koszovó és Metóhia rövidítése) nevet viselő politikai szervezet.

A szerbek “igába hajtása”

A szerb nacionalista társaság a szombati napot arra használta ki, hogy a szerbiai elnöki palota előtt demonstráljon a koszovói kérdés megoldására irányuló francia-német terv elutasítását követelve, amit úgy ítéltek meg, hogy az “Szerbiai kapitulációjának a terve”.

A NADA szerb koalícióhoz tartozó Miloš Jovanović, az Új Szerbiai Demokrata Párt (Novi DSS, nem keverendő össze a liberális Demokrata Párttal!) elnöke kijelentette, hogy a francia-német tervet sürgősen, határozottan és teljes egészében el kell utasítani, mert az Koszovó feladásáról és a szerbek “végső leigázásáról” szól.

Ez számunkra abszolút elfogadhatatlan. Ez egy olyan terv, amely évekig tartó instabilitást, valamint gazdasági és geopolitikai problémák sorát nyitja meg, a jövőt pedig senki sem építheti vereségekre és meghátrálásokra

– mondta Jovanović, aki szerint Koszovó feladása utána a “következő áldozat” a boszniai Szerb Köztársaság lenne, majd “tovább mennének államunk és nemzeti lényünk megcsonkításában”.

Három erősen nemzeti párt vezetője és sok zászló a szerb elnöki palota előtt (Forrás: Blic)

Három erősen nemzeti párt vezetője és sok zászló (Forrás: Blic)

Jovanović a szerb elnökhöz hasonlóan “bújtatott alanyt” használt, a jelek szerint ez a “ragozás” divat a szerb jobboldal körében.

A szerb “nacionalista demokrata” azt is elmondta, hogy a fent felsorolt pártok és szervezetek hétfőtől akcióznak, vagyis újabb megmozdulásokat terveznek.

Milica Đurđević Stamenkovski a Zavetnici Szerb Párt elnöke kijelentette: azért vonultak ki a szerbiai elnöki palota elé, hogy ismételten felszólítsák Szerbia elnökét, hogy utasítsa el a nyugati “ultimátumot”, védje meg az alkotmányt és tartsa magát a szerb nép többségi akaratához.

Meggyőződésünk, hogy az elkövetkező időszakban lehetőségünk lesz megmutatni a szerb nép erejét, amely határozottan megvédi Szerbia alkotmányát

– jelentette ki a szerb “Nemzeti Amazon”, mert hogy az alkotmány védelmét ők nem párt-, hanem nemzeti ügynek tekintik.

Đurđević Stamenkovski azért ennyire alkotmány- & törvénytisztelő személyiség, mert Szerbia alapokmánya kimondja, hogy Koszovó Szerbia része.

A Harcias Amazon jogkövető magatartást tanúsított azzal a nyilatkozatával is, hogy nekik nem céljuk senki megbuktatása sem, mert tudják, hogy a hatalom a választásokon elnyert bizalommal szerezhető meg. Talán ez az egyetlen állásfoglalása választja el a Zavetnici vezetőjét a klasszikus értelemben vett szélsőjobbtól.

Azért vagyunk itt, hogy megvédjük az országot, és nem hátrálunk meg, akármilyen propagandát is folytatnak ellenünk

– jelentette ki Đurđević Stamenkovski, aki ezzel is bizonyította, hogy csakis az amazonokra jellemző halált megvető bátorsággal verte/áldotta meg a sors.

Nagy nemzeti összeborulás

A csoport legtapasztaltabb politikusa Boško Obradović, a Dveri vezetője, aki szerint amit most látunk, az egy nagy “nemzeti front” kialakításának a kezdete “Koszovó és Metóhia megőrzésének és védelmének” részeként.

Számára nem az az igazi kérdés, hogy milyen következményekkel jár, ha Szerbia nem írja alá a francia-német javaslatot, hanem éppenséggel az, hogy milyen következményekkel jár, ha aláírja a felkínált tervet.

Az sem a valódi kérdés, hogy mi a megoldás Koszovó és Metóhiára, hanem az, hogy mi nem megoldás, illetve mi nem lehet a megoldás

– állapította meg a szófacsarásban már régóta jártas szerb politikus, akinek az ajtaja nagyon, de nagyon jobbra nyílik, és aki “képletesen szólva” szintén a francia-német, illetve a nyugati terv elutasítására szólított fel.

Obradović meg is adta az általa felvetett dilemmára a “magától értetődő választ”, miszerint a francia-német terv aláírása nem lehet megoldás, mert azáltal Szerbia lemond arról, hogy meghiúsítsa a “hamis koszovói állam” felvételét a nemzetközi szervezetekbe, mindenekelőtt pedig az ENSZ-be.

Amikor a haladók jobbra támadnak ki

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a szerb kormány kihelyezett részlegének számító Pink Televízió a napokban nekiment a Szerb Haladó Párttól jobbra elhelyezkedő erők vezetőinek, akiknek a nemzeti öntudatát amiatt becsmérelte, hogy egyik legutóbbi találkozójukon horvát ásványvizet ittak. Vagy nem ittak. De maradjunk annál a változatnál, ami a Pink kiindulópontja volt!

A Pink Televízió nemzeti híradója a nemzetietlen horvát ásványvízbe kötött bele (Forrás: Screenshot)

A Pink Televízió nemzeti híradója a nemzetietlen horvát ásványvízbe kötött bele (Forrás: Screenshot)

Az említett televízió tudósítás is szentelt a horvát ásványvíznek, a riportban gúnyosan megjegyezte, hogy a szerb nemzeti erők “régi szerb szokás szerint” horvát ásványvizet isznak. Ezzel kapcsolatban megszólították az Infromer egy kis uszításra mindig kész főszerkesztőjét, aki nem akarata kimondani a tudósításban emlegetett Jana ásványvíz nevét, de azért “jól informáltnak” bizonyult.

Tehát a szerb Koszovót horvát vízzel védjük, érdekes. És ha még azt is tudnák, hogy ennek a víznek a forrása mindössze néhányszáz méterre van egy második világháborús usztasa bűncselekmény helyszínétől

– jelentette ki Dragan J. Vučićević, az Informer főszerkesztője, aki majdnem annyiszor jelenik meg a Pink Televízió képernyőjén, mint a szerb elnök, pedig ez ebben nehéz vele versenyezni.

Vučićević szerint a horvát ásványvíz fogyasztása is bizonyíték arra, hogy mennyire “romlott, rosszindulatú és képmutató” a Szerb Haladó Párttól jobbra elhelyezkedő ellenzék, amely a Nyugat által Szerbiára kényszerített káoszt arra használja fel, hogy erőszakkal ragadja magához a hatalmat.

A szerb szélsőjobb gyalázásába a Pink bevonta Saša Milovanovićot, a magát függetlennek tartó Srpski Telegraf és a Republika.rs igazgatóját és társtulajdonosát is, aki szerint, azok a “patrióták”, akik horvát vizet isznak, nem törődnek a nemzeti érdekekkel.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: