POZÍCIÓK: A koszovói miniszterelnök több NATO-katonát kér, és oroszokkal riogat

Albin Kurti koszovói miniszterelnök több NATO-katonát szeretne a hazájában. A pristinai vezető szerint erre azért van szükség, mert fokozódik a szerb tüzérség jelenléte a határnál, miközben véleménye szerint erősödik az orosz-szerb retorika is. Ezzel párhuzamosan a szerb elnök az év utolsó napján átvette Putyin orosz elnök üzenetét.

A NATO szerepe

Külföldi hírügynökségi jelentések szerint Albin Kurti koszovói miniszterelnök a KFOR megerősítésről a német Die Weltnek adott interjúban beszélt.

– A NATO-katonák, csapatok és a katonai felszerelések masszív növelése javítaná a biztonságot és a békét Koszovóban és az egész nyugat-balkáni térségben

– mondta a koszovói kormány vezetője, aki kevesli azt a mintegy 3800 katonát, aki a KFOR kötelékében tartózkodik Koszovóban.

A nemzetközi haderő 1999 óta teljesít szolgálatot a térségben, miután a NATO a Kis- Jugoszlávia elleni légicsapásokkal rákényszerítette a korábban népírtás jellegű katonai akciókat végrehajtó szerb/jugoszláv erőket az akkor Szerbiához tartozó tartomány elhagyására.

– A NATO által biztosított KFOR békefenntartó erők létszámának növelése támogatná védelmi erőfeszítéseinket

A NATO boldog újévet kívánt Koszovónak, és az oroszok?

– nyilatkozta még Kurti, aki szerint Szerbia jelentős erőket és tüzérségi egységeket halmoz fel a határon, miközben felerősödött Oroszország és Szerbia retorikája, és ezért lenne több NATO-katonára szükség Koszovóban.

A CNN közeli N1 televízió szerbiai csatornája valamint a Nova TV jelentette a legutóbbi feszültség idején, hogy Szerbia tarackokat telepített a koszovói határhoz, miután Aleksandar Vučić a szerb fegyveres erők főparancsnokaként a legmagasabb szintű harckészültséget rendelete el a hadseregnél és a belügyminisztérium minden egységénél.

A készültséget azóta megszüntették, arról viszont nincsenek információk, hogy a tűzérségi egységeket visszavonták-e a határról, miközben a szerb elnök szinte árulással vádolta meg a két külföldi finanszírozású ellenzéki televíziót.

Vučić „médialokátornak” nevezte a két csatorna munkatársait, akik azt is elmondták, hogy pontosan hol látták a tüzérségi egységeket.

– És ha látták, akkor mit csinálnak? Mit csinálnak? Elárulják a saját hadseregük állásait? Nem 6 volt, hanem 18. Szerencsére csak 6-ot láttak

– mondta a napokban a szerb elnök, aki egy újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy már hónapok óta nem beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, így igyekezett csökkenteni az orosz-szerb retorikával kapcsolatos nyilatkozatok élét.

Az oroszok szerepe

A történethez azonban hozzátartozik, hogy a múlt év utolsó napján Vučić fogadta Oroszország belgrádi nagykövetét, akitől átvette Vlagyimir Putyin orosz elnök üzenetét. A Kreml közleménye szerint Putyin rámutatott arra, hogy 2022-ben tovább fejlődtek a stratégiai partnerség elvein alapuló orosz-szerb kapcsolatok.

– Elmélyült a bizalmas politikai párbeszéd, valamint a nemzetközi és regionális ügyekben tett erőfeszítések összehangolása, amelyre a jelenlegi nehéz geopolitikai helyzetben különös szükség van

– jegyezte meg Putyin a szerb elnöknek küldött üzenetében. Vučić „hálából” tájékoztatta Oroszország belgrádi nagykövetét arról, hogy arról, hogy a koszovói (és metóhiai) szerbek milyen körülmények között készültek a közelgő ünnepekre, nyilván beleértve ebbe a szerb karácsonyt és újévet is.

Mindeközben a NATO, illetve a KFOR december 31-én arról számolt be, hogy Angelo Michele Ristuccia KFOR-parancsnok találkozott Albin Kurtival, hogy áttekintse „a térség általános helyzetét”, és újra felhívták a figyelmet a felek közötti párbeszéd felújításának fontosságára. Arról nem szól a fáma, hogy Kurti netalán kérte-e KFOR létszámának növelését az olasz tábornoktól.