Horvátország
3 ÉV ALATT 200 M EURÓ: A számítógépes játékok digitális aranytelérnek számítanak
A horvátországi videojáték-ipar olyasvalami, ami ritkán kerül szóba, de az elmúlt években egyike a gazdaság leggyorsabban fejlődő szegmenseinek. A játékipar a pandémiás időszak alatt tovább növekedett, amit az elmúlt években megerősített a horvát játékstúdiók felvásárlása videojátékipar a külföldi befektetők által, mint például a Nanobit, a Croteam (Serious Sam) és a legújabb, a Gamepires (SCUM) esetében. A horvát videojáték-ipar elemzése, amelyet a horvát videojáték-gyártók klasztere készített, pontosan feltárta, hogy mekkora bevételük van egyes cégeknek. A horvát játékipar első és eddig egyetlen szakértői áttekintése a 2019-2021 közötti időszakra vonatkozóan megmutatta azoknak a vállalatoknak a kivételes erejét, amelyek a második egymást követő évben több mint 10 millió eurós nyereséget könyveltek el.
Három év alatt 200 millió euró bevétel
A kutatás szerint a horvát videojáték-ipar 2019 és 2021 között 1,335 milliárd HRK bevételt valósított meg, azaz majdnem 200 millió eurót.
Az első három vezető stúdió a Nanobit, az Abest (valamikori Croteam) és a Gamepires az összesített bevétel több mint 70 százalékát mondhatja magáénak, a Gamepires a brit Jagex részéről történő felvásárlását pedig az elemzők a második legnagyobb horvátországi befektetésnek tartják, s bár a pontos összegről nincs szó, ez jócskán meghaladhatja a 300 millió kunát, azaz kb. 40 millió eurót.
A klaszter részletes elemzése azt is megmutatja, hogy az export részesedés a videojáték-iparban csak az elmúlt évben elérte a 80%-ot.
A CGDA (Croatian Game Developer Association) azt állítja, hogy ez majdnem kétszerese a horvát IT-ipar átlagának, amelyet gyakran a horvát piac vezető iparágaként és a globális piacon való pozícionálás egyik legnagyobb ütőkártyájaként neveznek meg.
– Figyelembe véve azt a tényt, hogy a videojáték-ágazatban 2020-hoz és 2021-hez képest 14% -kal nőtt az alkalmazottak száma, valamint hogy a horvát munkavállalók aránya a vállalatokban eléri a 97,5% -ot, egyértelmű, hogy a játékipar már most is a horvát gazdaság fontos szegmense, jelentős fejlődési perspektívával
– olvasható az elemzésben.
Ez még csak a kezdet
Ivan Murat, a klaszter elnöke a horvát videojáték-gyártók klaszterének jövőbeli fejlődésének lehetőségére utalva megjegyezte:
– A számok már megmutatták a játékipar potenciális erejét, amely a programozók mellett különböző szakosodású képzőművészeket, zeneszerzőket, tervezőket vagy írókat alkalmaz. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a horvátországi játékipar még mindig a kezdetén van, és még mindig sok a tennivalónk
– mondta a “játékos elnök”, aki szerint ezért fontos, hogy ezt az “iparágat” jelentős fejlődési lehetőségként és a gazdasági fejlődés egyik mozgatórugójaként ismerjék el hivatalosan is, méghozzá olyan alapvető kedvezményekkel, mint az oktatási, infrastrukturális és pénzügyi támogatás.
Murat szavait annyiban tudjuk alátámasztani, hogy valóban mozgás észlelhető e téren, mert 2021-ben először ítéltek oda állami támogatást a játékfejlesztő cégeknek, a zágrábi Színművészeti Akadémián pedig játékfejlesztő szakot készülnek nyitni, Novszkán pedig megkezdődtek az előkészületek a 2018 óta működő videojáték-fejlesztő inkubátor kampuszának építésére, amellyel ez a kis szlavón városka a horvát számítógépes játékipar fővárosává fog válik.
Az előrejelzések szerint a horvát játékipar az elkövetkező években akár tízszeres növekedésre számíthat, így nem túlzás azt állítani, hogy a horvátok digitális aranytelérre bukkantak.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is