TORLASZ: Egyre több a barikád, az amerikaiak szerint elkerülhető a katonai megoldás

Az uniós és az amerikai közvetítők pristinai és belgrádi tárgyalásai a jelek szerint az ellenkező hatást váltották ki, nem csökkent ugyanis, hanem inkább növekedett a szerbek által emelt úttorlaszok száma Koszovóban. Az Egyesült Államok balkáni főtárgyalója szerint nem adtak határidőt a barikádok elbontására, inkább arra várnak, hogy azok távolítják el az akadályokat, akik emelték őket. Gabriel Escobar arra számít, hogy ez néhány napon belül megtörténik, a mostani fejleményekből és a hosszú múltra visszatekintő balkáni „tuskóforradalmak természetrajzából” azonban nem erre lehet következtetni. Az amerikaiak viszont optimisták, szerintük „nem lesz katonai megoldás”.

Több és több a barikád

Szerb médiajelentések szerint nem csökkent, hanem inkább növekedett a barikádok száma, amelyekkel a szerbek zárták le a főbb közlekedési útvonalakat Koszovóban, és mindezt tették állítólag azért, mert a koszovói albán rendőrök őrizetbe vettek egy szerb férfit, aki a koszovói rendőrség egykori tagjaként állítólag rátámadt egykori kollégáira, vagy netalán az azóta már elhalasztott helyhatósági választásokat előkészítő személyekre.

A szerb elnök szerint viszont csak kenyérért és egy kis ennivalóért ugrott el, amivel szerb létére „igazi terrorista cselekményt követett el”.

A letartóztatott Dejan Pantić testvére – aki az első naptól kezdve a barikádokon van – úgy nyilatkozott, hogy semmit sem, tud az általa ártatlannak tartott testvéréről, és arról sincs értesülése, hogy eljutottak-e hozzá azok az orvosságok, amelyeket küldtek neki, mert hogy szívproblémákkal küzd. A szerb férfi fia videóban kéri mindazokat, akik tudnak valamit a hollétéről, juttassák el neki a szükséges gyógyszereket, A videót az Ana Brnabić szerb miniszterelnök is megosztotta a Twitter-profilján.

A szerb sajtóban széleskörűen elterjedt hírek szerint az Európai Unió Jogállamiság Missziójának (EULEX) sincsenek információi arról, hogy hol tartózkodik Pantić, ami ugyanúgy olaj volt a tűzre, mint az a szerb sajtóban elterjedt korábbi jelentés is, hogy a KFOR helikopterrel visz élelmiszert neki a jarinjei átkelőhöz, mert a koszovói albánok ott tartják fogva.

A KFOR ezt később cáfolta.

A hatodik nap

A koszovói szerbek ezért hatodik napja állták el az utakat autóbuszokkal, és földdel vagy kaviccsal megrakott teherautókkal, amelyek körül egyre több ember gyülekezik, belgrádi ellenzéki médiaforrások szerint a demonstrációkon való részvétel munkahelyi kötelezettségnek számít arrafelé.

A koszovói szerbek addig akarnak a barikádokon maradni, amíg ügyükben nem születik valamiféle megállapodás, ami azonban egyelőre még a láthatáron sincs, tehát – mint már egyik korábbi cikkünkben jeleztük – hosszú tiltakozó akcióra lehet számítani, a barikádokat pedig minden bizonnyal addig nem takarítják el a koszovói szerbek, amíg lesz valaki, aki állja ennek a „barikádosdinak” a költségeit, amelyek előbb vagy utóbb a szerbiai költségvetést terhelik meg, miután – ne legyenek illúzióink – ezt a „parádét” Belgrádból vezénylik.

A szerbiai állami televízió arról számolt be, hogy a szerbek továbbra is kint vannak az utak mentén, miközben a koszovói (albán) rendőrség zárva tartja a jarinjei és brnjaki átkelőt. A Kosovska Mitrovicában létrejött szerb válságstáb arra kérte az embereket, hogy tartsanak ki, és őrizzék meg a nyugalmukat – meg persze, a barikádokat.

Ma nem is várható semmiféle változás, hiszen estére nem ül össze a szerb kormány, hogy döntsön Aleksandar Vučić államfő bejelentéséről, miszerint kérik a KFOR-tól a „szerb erők” Koszovóba küldését.

A kormányülésen természetesen részt vesz a szerb elnök is, aki ezt követően még beugrik az állami televízió stúdiójába, hogy szóljon „határtalan népéhez”, és hogy könnyű, vagy éppen nehéz álmot kívánjon a szerb nemzet tagjainak.

Christopher Hill, az Egyesült Államok szerbiai nagykövete közben azt mondta a dél-szerbiai Nišben, hogy a belgrádi kormányának joga van a KFOR-hoz fordulni a szerb erők Koszovóba küldésével kapcsolatban, de ez akkor is „politikai kérdés marad, amely politikai megoldást igényel”, vagyis a nagykövet „nem lát lehetőséget katonai megoldásra”.

A nagykövet egyúttal idézte Gabriel Escobar amerikai főtárgyaló egyik minapi nyilatkozatát, miszerint az Egyesült Államok szerint létre kell hozni a Szerb Községek Közösségét, amivel elérhetővé válhat a béke és a stabilitás Koszovóban. (Vagy nem.)