Homokvihar idézett elő tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között, mindössze 20-30 kilométerre a magyar határtól. A Vajdaságban szokatlan természeti jelenség következtében 14 autó szaladt egymásba, miután a sofőrök semmit sem láttak.

Homokvihar miatt ütköztek össze

A járművek egy pillanat alatt eltűntek a viharban a Szabadkáról Nagyfény (Žednik) felé vezető „régi úton”, amikor a szél a környező földeken felkavarta a homokot.

Az ütközések következtében több jármű totálkárosra tört, de a tömegszerencsétlenség – valami csoda folytán – emberéleteket nem követelt.

Az ütközések következtében tizenegy ember került a szabadkai kórházban, de egyikük sincs életveszélyben, ketten szenvedtek súlyosabb, kilencen pedig könnyebb sérüléseket.

A videóban látható autó utasai megpróbálták kikerülni az egymásba szaladt autókat, amikor nagy valószínűséggel valaki nekik ütközött.

Ekkor kiszálltak az autóból, hogy megállítsák az újonnan érkezők autókat a nagyobb a baj elkerülése érdekében.

A Görögországból érkezett Katerina Szakellaropoulou államfő kétnapos látogatás kivitelezésébe kezdett a baráti & testvéri Szerbiában. Ennek során vendéglátójával, Aleksandar Vučić szerb elnökkel közösen hitet tettek egymás területi integritásának tiszteletben tartása mellett. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a görög államfő biztosította Szerbiát, hogy Görögország a nyilvánvaló amerikai nyomás ellenére sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a szerb elnök pedig a maga részéről megtámogatta a görögök területi épségét a török követelésekkel szemben.

Kölcsönös integritás

Szakellaropoulou a görög-szerb csúcstalálkozót követően félreérthetetlenül kijelentette, hogy hazájának az álláspontja változatlan és szilárd maradt Koszovó el nem ismerését illetően, bár a görög elnök nem tagadta, hogy van nyomás Athénra, de az nem befolyásolja a görög álláspontot.

– jegyezte meg a görög elnök, aki szerint Görögország pragmatikus és konstruktív megközelítést követ Koszovóval kapcsolatban, amelynek célja a stabilitás és a biztonság megerősítése, valamint az egész régió uniós integrációja.

– mondta Szakellaropoulou, aki egy olyan ország elnöke, amelyre Vučić úgy tekint, mint Szerbia igazi és őszinte barátjára, és ezért abban bízik, hogy a két ország még sok jelentős lépést tehet előre az együttműködés területén.

Mindez azt jelzi, hogy Szerbiában a barátságot gyakran „Koszovóban” mérik, bár Magyarország estében a szerbek mintha kerülnék ennek a mértékegységnek a használatát.

Leültek tárgyalni (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Szerbia is támogatja Görögországot

Szerbia cserében ugyancsak támogatta a görög állam területi egységét szárazföldön, vízen és levegőben egyaránt, vagyis kicsit kifordítva a nyilatkozatot, Szerbia elutasította a török követeléseket Görögországgal szemben a szigeteket vagy a szárazföldi és tengeri határvonalat illetően.

– jelentette ki Vučić, aki megbecsüléssel beszélt a szerb integritás görög részről történő támogatást illetően, és miután így „körbe integrálták, és körbe támogatták egymást”, „rá is fordultak az „európai útra”.

A szerb elnök egy újabb közhelyes hajbóklás közepette „hálát rebegett” Görögországnak azért, hogy akkor is Szerbia segítségére sietett, amikor az nem volt könnyű, bár konkrétan ezzel kapcsolatban nem mondott semmit, pedig mondhatott volna bármit, mert Szerbiának „szinte sohasem könnyű”.

A maga elé révedő szerb elnök annak a reményének adott hangot, hogy Szerbia még idén előrébb lép az uniós csatlakozás terén, arról azonban nem beszélt, hogy ezt a véleményét mire alapozza.

A szerb gyorsvasút, görög LNG

A szerb elnök itt arra is kitért, hogy két év sem kell ahhoz, hogy Szerbia (szélsebesen) megépítse a gyorsvasutat a magyar határig, és felhívta a figyelmet arra is, hogy megkezdődik a Niš irányába vezető szakasz kivitelezése, és ezt később Észak-Macedónia irányába folytatják.

– nyilatkozta a szerb elnök, aki „dupla gyakorisággal” szokott Görögországba látogatni, hol az athéni vezetést keresi fel, hol pedig a Athos-hegyi Hilandar kolostort, ahova legutóbb a fiát is elvitte.

Legutóbb a fiát is elvitte az Athosz-hegyre (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A görög elnökasszonnyal folytatott megbeszélés másik, illetve harmadik fontos témájaként a két ország között energetikai kapcsolatokat, ezen belül pedig az energetikai összeköttetés megteremtését nevezte meg, beleértve a cseppfolyós gáz vásárlását Alexandroupoliszon, vagyis az ott lévő LNG-terminálon keresztül.

Néhány nappal ezelőtt a belgrádi Demostat kutató központ azt írta a szerbiai bányászati ​​és energiaügyi minisztériumra hivatkozva, hogy a szerbek gázkapacitásokat foglalhatnak le az említett görög terminálban, amit a horvát krki terminál esetében korábban nem kívántak megtenni.

Belgrádban akkor azt állították, hogy a Krk feklől érkező gáz Szerbia számára túl drága, legalábbis a különböző szakemberek erről győzködték a szerb közvéleményt a kormányközeli sajtóban.

Nyilván ennek politikai okai is voltak, mert sem a horvátok, sem a bizonyos értelemben közvetítőként fellépő Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter sem említette, hogy honnan származik majd a Krk szigetén keresztük érkező földgáz, ki szállítja a horvát terminálig, és azt sem taglalták, hogy ez mennyivel lesz drágább, mint a csővezetéken keresztül érkező (orosz) gáz.

Azóta azonban változtak a geopolitikai körülmények, Szerbia viszont továbbra is szinte teljesen az orosz gáztól függ, amelyet a Török Áramlaton keresztül szállítanak Oroszországból, a Fekete-tenger alatt. Amíg valaki fel nem robbantja a vezetéket, mint az például kicsit északabbra történt.

A szerb és a görög elnök találkozóját követően elhangzott bejelentés ugyanakkor arra utal, hogy Szerbia mindezek után mégsem veti el eleve a cseppfolyóst gázt, ha az nem Horvátországon keresztül érkezik, és még az sem kizárt, hogy Vučić Katarban tett nemrégi látogatása alkalmával erről erről is beszélt az ottani vezetőkkel.