Horvátország
KÖZELI TÁVOLSÁG: Beindult a nearshoring, lehet hogy a Balkánnak szerencséje lesz
Mindannyian kívánjuk már a lezserebb témákat – e sorok írójáról nem beszélve: a borról és gasztronómiáról már hónapok óta nem esett egyetlen szó sem, és ezzel kapcsolatban egyetlen vesszőt sem “vetettünk képernyőre” – sajnos ma is komoly dolgokról lesz szó. Hiába tűnik úgy, hogy még a mai felfordult világban is vannak kedvező & kedvezőbb fordulatok, nemcsak katasztrófa, amivel naponta tetszenek riogatni bennünket, mi is alávetjük magunkat a korszellemnek.
Mikor kezdődött?
A folyamat már a háború előtt beindult, amikor a koronavírus miatt zavarok álltak be az áruszállításban és az európai cégek fontolgatni kezdték a nearshoring lehetőségét, amely terminus technicus voltaképpen a gyártás egy részének áthelyezését jelenti a távoli országokból – Kína, India, stb. – valahová a szomszédba.
Igaz, hogy Európában nagyobbak a termelési költségek, de ha beleszámítjuk az égbeszökő szállítási díjakat, illetve az ellátás biztonságát, a matematika meglehetősen egyszerűnek tűnik.
A német munkaadók – egy közelmúltban végzett közvéleménykutatás szerint – a nyugat-balkáni országokat, köztük Albániát, Bosznia- Hercegovinát, Koszovót, Montenegrót, Észak- Macedóniát és Szerbiát az alacsony munkaerőköltségek, a kedvező adózási feltételek és földrajzi a közelség miatt kívánatos befektetési célpontnak tartják, mondta a horvát Index híradása szerint Sophia Kluge, a Német- Szerb Kereskedelmi Kamara munkatársa.
Igaz azt is hozzátette, hogy míg a német munkaadók az infrastruktúrát, a bürokráciát és a politikai instabilitást kihívásokként említik, ugyanakkor hangsúlyozták az úgynevezett “kulturális közelséget” és a régió munkavállalóival kapcsolatos pozitív tapasztalataikat is.
Növekvő export
Például a Bosznia- Hercegovinából származó export értéke 2021-ben közel ötödével volt magasabb, mint 2019-ben, az exportfedezet pedig 58,9%-ról 66,1%-ra emelkedett.
A Szerbiából származó export hasonló intenzitással nőtt ugyanebben az időszakban, és az exportfedezet 73,5 százalékról 75,6 százalékra nőtt.
Albánia exportja is majdnem ugyanilyen ütemű fejlődést mutatott, bár miközben az import drasztikusan nőtt, az import lefedettsége mintegy 46% volt.
Észak- Macedónia exportja 2021-ben is magasabb, mint 2019-ben, bár a növekedés alacsonyabb volt, mint Szerbiában, Bosznia- Hercegovinában és Albániában.
Az EU-tagság Horvátország esetében előnyösnek mutatkozott, mert a jelek szerint Horvátország is profitál ebből a tendenciából. A Horvát Köztársaság külföldi országokkal folytatott áruforgalmában a Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint a teljes export 2021-ben 143,7 milliárd HRK-ot tett ki (kb. 19,1 milliárd euró), azaz 27,34% -kal több, mint 2019-ben. A horvát gazdaság eredményei ennek értelmében még Bosznia- Hercegovina és Szerbia eredményeinél is jobbak.
Talán még ennél is fontosabb, hogy az export sokkal gyorsabban növekszik, mint az import. Mindeközben az import exporttal való lefedettsége 67,5 százalékra nőtt 2019-hez képest, amikor ez 60,9 százalék volt. Erre nem volt példa a 90-es évek eleje óta, ezért ez a horvát kommentátorok történelmi eredménynek “becézik”.
Áprilisban például az osztrák média arról számolt be, hogy a FACC repülőgépalkatrész-gyártó új üzemet épített Zágráb külvárosában, Jakovljeban. A beruházás értéke 12,5 millió euró, és ez az osztrák cég legnagyobb zöldmezős beruházása Ausztrián kívül. Az üzem megnyitásának okaként a kereslet hatalmas növekedését említették, aminek következtében az új üzemet máris bővíteni kívánják.
A trendek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy még azok az iparágak is érdekessé válnak, amelyekben Horvátország már régóta nem versenyképes. Az olasz ABS Group, amely az egykori Sisak SteelWorks (Sziszeki Acélművek) tulajdonosa, bejelentette, hogy 200 millió eurós beruházást hajt végre egy új hengermű építésében.
A teljes beruházási ciklus az előrejelzések szerint körülbelül 400 millió euró lesz. A szlovéniai Iskra 2021-ben vásárolta meg az Elka horvát elektromos kábelgyártót, és 7 millió eurót fektetett be a gyártás korszerűsítésébe.
Miután ebben az időszakban Horvátország nem hajtott végre jelentős strukturális változtatásokat, a beruházási hullám kizárólag annak köszönhető, hogy a termelés egy része Ázsiából a Nyugat- Európához közelebbi régiókba tér vissza.
Váratlan esély
Ahogy mondani szokás, a pakliban még az is benne van, hogy az Oroszországból kivonuló nyugati cégek a termelőkapacitásokat most máshová igyekeznek áthelyezni.
Horvátországnak ebben a helyzetben vannak előnyei és hátrányai is. Tagja az EU-nak, így az EU közös piacának is része, és a nyugat-balkáni országokhoz képest viszonylag szabályozott az állami struktúra, ami lényegesen megkönnyíti az üzletvitelt. Másfelől viszont a munkaerő ára kétszerese a nyugat-balkáni versenytársakhoz hasonlítva, náluk viszont nagyobb a kockázat is.
Mindazonáltal, úgy tűnik, hogy az ukrán háború által kiváltott káoszban Horvátországnak földrajzi fekvése miatt több szerencséje van, mint a szomszédainak, így gazdasági növekedésre került sor, ott is, ahol senki sem várta, a hagyományos ipari termelés területén.
A befektetők nyilván azt is számításba vették, hogy a térség nem határos közvetlenül a hadszíntérré váló Ukrajnával, bár ez inkább lélektani szempontból fontos, gyakorlati értéke – egyelőre legalábbis – vajmi kevés.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is