Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A magyar külgazdasági és külügyminiszter – aki most már a keresztényügyet is viszi – Budapesten fogadta a szerb pénzügyminisztert, akivel a leginkább a gázszállítmányokról tárgyalt. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy ezeknek az útvonalaknak a lezárásával történő fenyegetés az EU egységét veszélyezteti. Persze, ha még van ilyen, de nem ez volt a szerb-magyar egyeztetés tárgya.

Gáz és olaj

A magyar külgazdasági és külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó azt mondta, hogy a kőolaj és földgáz szállítására szolgáló tranzitútvonalak lezárásával történő fenyegetés „az Európai Unió egységét veszélyezteti és súlyosan rombolja az tagállamok közötti szolidaritást”.

A magyar tárcavezető erről akkor beszélt, amikor fogadta Siniša Mali szerb pénzügyminisztert, aki Aleksandar Vučić egyik közvetlen munkatársa, és a miniszterelnöki poszt elnyerésének egyik esélyese.

A két miniszter közös sajtótájékoztatóján Szijjártó megjegyezte, hogy a „néhány európai uniós megnyilvánulásban” is előkerült fenyegetést magyar részről „súlyos támadásként értékelik a magyar szuverenitással, az ország energiaellátásának biztonságával és a nemzetbiztonsági érdekekkel szemben”.

Kiemelte ugyanakkor: Magyarország és Szerbia megegyezett abban, hogy minden körülmények között garantálni fogják egymás számára a biztonságos tranzitútvonalakat, ahogyan eddig is zavartalan volt az ellátás mindkét irányban, a mostani kritikus időszakban is.

Szijjártó ezután az orosz kőolaj embargójára vonatkozó európai uniós javaslatra is kitért, s figyelmeztetett, hogy a magyar kormány ezt mindaddig nem szavazza meg, amíg az Magyarország energiaellátását veszélyeztetné.

– Első a megoldás, és csak utána beszélhetünk szankciókról

– fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter, aki úgy vélekedett: nem reális, hogy az Európai Bizottság már a héten előáll egy elfogadható javaslattal erre vonatkozóan, így a magyar kormány kezdeményezte, hogy a jövő heti EU-csúcson ne is kerüljön napirendre a kérdés.

Még közelebb egymáshoz

Szijjártó rámutatott, hogy az ukrajnai háború még inkább megnöveli Magyarország és Szerbia együttműködésének jelentőségét. Szavai szerint a két ország erre tekintettel még inkább figyelemmel lesz egymásra, és továbbra is garantálni fogja egymás számára a biztonságos tranzitútvonalakat.

Elmondása szerint eddig zavartalanul zajlott a szállítás a déli szállítási útvonalon keresztül, Szerbia felől napi 10 millió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra, és fordított irányban is szerződés szerint folyik a tranzit: december óta 458 millió köbméter szállítására került sor.

– Megállapodásuk értelmében Szerbia lehetőséget kap a magyar földgáztárolók használatára, hogy a téli ellátás ott is biztosított legyen. Emellett döntés született arról is, hogy megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-hálózatok összekötésének kapacitását, ami 6-8 évet vehet igénybe

– mondta Szijjártó, aki újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette: az Európai Tanács egy korábbi döntése alapján az orosz energiahordozóktól való függetlenedés során minden esetben figyelembe kell venni a tagállamok különböző energiaellátási szerkezetét, ami az Európai Bizottság új szankciós csomagjának előkészítése során nem történt meg.

– A brüsszeli embargójavaslat elfogadása egyes országoknak súlyos károkat és ellátási problémákat okozna, és így az egység sérülését vonná maga után

– mondta, majd hozzátéve, hogy Magyarország számára például fizikailag képtelenség lenne beszerezni a szükséges kőolajmennyiséget alternatív forrásból.

A háborús veszélyhelyzet bevezetéséről szólva kiemelte, hogy a szomszédban zajló fegyveres konfliktus minden egyes perce biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára, ahogy az a „világ szinte valamennyi alapvető folyamatára is kihatással van”, ezért fontos a minél gyorsabb döntéshozatal.

Galamb és kígyó

A külgazdasági és külügyminiszter egy újságírói kérdésre válaszolva reagált arra a miniszterelnök kérésére is, hogy „játsszon minden hangszeren, és legyen okos, mint a kígyó, de egyúttal legyen szelíd is, mint a galamb”. A „sajtómunkás” arra volt kíváncsi a zeneművészeti és zoológiai fejtegetéssel kapcsolatban, hogy ez jelent-e stílusváltást, illetve több vagy kevesebb konfrontációt.

Szijjártó megítélése szerint ez azt jelenti, hogy minden eszközt vessen be, amire ígéretet is tett, mert „a nemzeti érdek képviseletében eddig sem ismert semmiféle kompromisszumot, és ezután sem fog”, amit úgy szeretne elérni, hogy „mindig a szükséges taktikai elemeket veszi elő”. Egyúttal megjegyezte, hogy galamblelkű hangulatban tárgyalt szerb vendégével, amire reagált a szerb pénzügyminiszter is.

Siniša Mali verbálisan megveregette Szijjártó vállát, szerinte ugyanis magyar miniszterkollégája mindig „keményen és világosan harcol a magyar érdekekért”.

– Ráadásul bármikor alkalma adódik, akkor támogatja Szerbiát és a szerb érdekeket is. Ezért végtelenül hálás vagyok neki, és tudom, hogy hálásak a szerb emberek is

– mondta a szerb miniszter, aki ezzel gyakorlatilag nem csak a saját álláspontját képviselte, hanem a hivatalos szerb álláspontot is.

Mennyi az annyi?

A szerb sajtó természetesen szintén beszámolt a találkozóról, és – a magyar sajtóhoz hasonlóan – többnyire csak a „saját játékosát” idézte. A szerb hírportálok a Tanjug szerb hírügynökség jelentését idézve azt írták, hogy a szerb pénzügyminiszter vendéglátójával abban állapodott meg, hogy Szerbia 500 millió köbméter gázt tárolhat Magyarországon a következő télre készülve.

A megállapodást azt követően pontosították, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár megnyitóján megállapodott arról, hogy Szerbia 300-500 millió köbméter közötti mennyiségű gázt „spájzolhat be” Magyarországon.

Mali a találkozó után újságíróknak elmondta, hogy a megállapodás alapján Szerbia októberben napi hárommillió, novemberben, decemberben és januárban napi hatmillió, márciusban pedig hárommillió köbmétert szívhat le a magyar tárolókból.

Mellékesen szólva, nagyon jó lett volna, ha Mali lemond a pontosításról, vagy legalábbis nem nyilvánosan részletezi a számokat, mert kiderült, hogy „a pontosított számok nem pontosak”, miközben az sem nagyon hihető, hogy februárban hagyjuk megfagyni a szerbeket, mert hogy a felsorolásból hiányzik a februári hónap. De hát ezt jelentette a Tanjug.

Ha gyorsan összeadunk és szorzunk, akkor kiderül, hogy ez úgy jelent 738 millió köbméter gázt, hogy február nincs is benne, de lépjünk ezen túl, majd matekból pótvizsgázik, akinek kell. Mali ugyanis kitartón 500 millió köbméterről beszélt.

– Ez nagyszerű és fontos hír a szerb állampolgárok számára, 500 millió köbméter gáz tárolását biztosítottunk a következő télre. Ez lehetővé teszi Szerbia biztonságos gázellátását, és ezt ma biztosítottuk

– mutatott rá Mali, aki nem matekból doktorált, de ez már más kérdés.