AMERIKAI AGGODALOM: Az USA attól tart, hogy Oroszország megvétózza a boszniai EUFOR mandátumának meghosszabbítását

Az amerikai külügyminisztériumának vezetője 2022. április 27-én a szenátusban tartott meghallgatása alkalmával az ukrajnai háború közvetlen hatásai mellett beszámolt a fegyveres konfliktus más államok biztonsági helyzetére gyakorolt hatásáról is. Blinken aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Oroszországgal késhegyre menő diplomáciai harc eredményeként veszélyben van az EUFOR Althea misszió mandátumának meghosszabbítása.

Ennyi volt?

Blinken szenátusi meghallgatására ukrajnai és németországi látogatását követően került sor. A legfontosabb napirendi pontot annak áttekintése képezte, hogy az ukrajnai harci cselekmények más államokra való kiterjedése mely térségekben reális.

A szakértők jelenleg a legveszélyeztetettebb országok közé Moldáviát és Bosznia- Hercegovinát sorolják. Míg Moldávia esetében a Dnyeszter menti szakadár területen állomásozó orosz erők és az ottani orosz kisebbség ad okot az aggodalomra, addig a belső politikai feszültségtől fűtött Boszniában az ott állomásozó nemzetközi katonai kontingens megbízatásának meghosszabbítása válhat kérdésessé.

Az EUFOR Althea 2022. márciusi és áprilisi megerősítését sem hagyta az orosz diplomácia szó nélkül, majd Igor Kalabuhov szarajevói orosz nagykövet adott egy fenyegető hangvételt sem mellőző interjút egy boszniai kereskedelmi televíziócsatornán. A riporttal korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk.

Ezt követően Milorad Dodik, a boszniai Államelnökség szerb tagja megvétózta az Oroszországgal szemben életbe léptetni tervezett szankciókat, így Bosznia- Hercegovina azóta sem támogatott semmilyen orosz féllel szembeni kereskedelmi vagy gazdasági korlátozást.

Blinken tájékoztatása alapján az orosz külügy arra készül, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2022. novemberében esedékes ülésén megvétózza a boszniai EUFOR-mandátumának további tizenkét hónappal történő meghosszabbítását.

Misszió pedig kell

A demokrata párti Jeanne Shaheen New Hamphsire állami szenátor Blinken ukrajnai útjával egyidejűleg felkeresett több nyugat-balkáni államot, köztük Boszniát. Shaheen maga is részt vett Blinken meghallgatásán, ahol a saját tapasztalatai és az EUFOR vezetőivel folytatott egyeztetés alapján aggodalmát fejezte ki a boszniai biztonsági helyzet miatt, majd arra vonatkozó kérdést tett fel az amerikai külügy vezetőjének, hogy milyen lehetőségekkel számol arra az esetre, ha az orosz fél megvétózza az EUFOR mandátumának meghosszabbítását.

A boszniai biztonsági helyzet romlásával kapcsolatban Blinken nem kezdte el szépíteni a helyzetet, mivel kijelentette, hogy a rendelkezésére álló információk alapján egyetért a Shaheen által adott értékeléssel. Ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy „mindenképpen szükség van valamilyen jellegű nemzetközi katonai misszióra Boszniában a béke és biztonság tartós megőrzése végett.”

Ehhez annyit fűzött hozzá a konkrétumokat mellőzve, hogy dolgoznak ennek a biztosításán. Megerősítette, hogy „több érintett szereplőt bevontak a beavatkozási tervek kidolgozásába” arra az esetre, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában olyan helyzet alakulnak ki, ami miatt az EUFOR Althea mandátuma nem kerülne meghosszabbításra idén novemberben.

– Tehát megpróbálunk valamit nyújtani, ami támogatást jelentene arra az esetre, ha ez – vagyis a mandátum megvétózása – megtörténik

– nyilatkozta Blinken, aki azonban sok konkrétummal nem szolgált, a sorok között olvasva azonban az alábbiakat megállapíthatjuk:

• az USA Külügyminisztériumában romlónak ítélik a boszniai biztonsági helyzetet,
• reálisnak tartják, hogy fegyveres konfliktus alakul ki Boszniában, aminek a megelőzése vagy megfékezése végett indokolt a nemzetközi katonai jelenlét,
• komolyan számolnak azzal a lehetőséggel, hogy Oroszország megvétózza az ENSZ BT-ben az EUFOR Althea misszió mandátumának meghosszabbítást,
• más szereplőkkel (vélhetően más államokkal) egyeztetnek egy áthidaló megoldás érdekében.

Kérdés azonban, hogy mire terjed ki az USA és a NATO nemzetközi jogi és diplomáciai mozgástere, ha a belső ellentétek miatt Boszniában a politikai konszenzus teljes hiánya huszonhat évvel a daytoni szerződés megkötése után is megnehezíti a mindennapokat.

A nyugati katonai jelenlét pedig már régóta szúrja a Moszkvából a nyugat-balkáni térségre meredő oroszok szemét, elég csak a már említett riportra gondolni, amiben az orosz nagykövet élő adásban fenyegető megjegyzéseket engedett meg magának arra az esetre, ha a boszniai hadsereg NATO-integrációja folytatódik.