A horvát rendőrség közzétette annak a csütörtöki incidensnek a részleteit, amely során egy migránsokat szállító grúziai embercsempész majdnem elgázolt egy rendőrt a Horvátország és Bosznia-Hercegovina határán lévő Metković közelében. A horvát rendőr elugrott a közeledő jármű elől, és ezzel kerülte el, hogy a kerekek alá kerüljön. A sofőr ellen hivatalos személlyel szemben ellövetett emberölési kísérlet miatt indulhat eljárás. Egy zágrábi civil szervezet az esettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a törökországi és szíriai földrengéseket követően megnövekedhet a térségből érkező migránsok száma, miután az embercsempész Szíriából és Törökországból érkezett migránsokat szállított.

Magyar rendszámú kombit vezetett

A nyomozást végző Dubrovnik-Neretva Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya és a metkovići határrendészeti kirendeltség közölte, hogy egy magyar rendszámú kombi sofőrje nem állt meg a rendőr jelzésére, hanem belelépett a gázba, és a járművel neki akart hajtani az őt megállásra felszólító rendőrnek.

A rendőr elugrott a jármű elől, majd elővette a pisztolyát, amellyel rálőtt a távolodó járműre.

– jelentette ki Zoran Tikvica, a Dubrovnik-Neretva Redőrség vezetője a zágrábi Nova tévének nyilatkozva.

A migránsokat szállító jármű a lövések ellenére folytatta az útját, és csak két kilométerrel később állt meg. A sofőr kiugrott a kombiból, és beszaladt az erdőbe, ahol hat órás keresés után találták meg.

A rendőrségi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a járművet egy 43 éves grúziai állampolgár vezette, aki hét szíriai és török állampolgárságú migránst szállított.

Itt jegyzendő meg, hogy a grúziai és a török állampolgároknak nincs szükségük vízumra ahhoz, hogy belépjenek Bosznia-Hercegovinába, ezért a törökök gyakran használják a bosznia-hercegovinai útvonalat, hogy bejussanak az Európai Unióba.

Ugyanez vonatkozik az Orosz Föderáció állampolgáraira is, az utóbbi időben ezért szaporodtak meg a boszniai-horvát határon a csecsenek és az oroszok, akik sok esetben a katonai behívó elől menekülve szeretnének bejutnia Horvátországba, ahol menedéket kérnek.

Brüsszel január 30-án szólította fel Bosznia-Hercegovinát, hogy tagjelölt országként hangolja össze vízumpolitikáját az Európai Unióval, miután tavaly december 15-én megkapta az említett státuszt.

Ennek a hosszabb kitérőnek az a lényege, hogy mind a török migránsok, mind a grúziai embercsempészek könnyedén bejuthattak Bosznia-Hercegovinába, viszont a horvát határt átlépve fennakadtak a „rendőrségi hálón”.

A „felvezető autó”

A horvát rendőrök a fent említett magyar rendszámú kombin kívül, de még annak feltartoztatását megelőzően, a Metkovićhoz közeli Čarapine fizetőkapunál egy lengyel rendszámú személyautót is megállítottak, amelyben három grúziai állampolgár tartózkodott.

A Čarapine fizetőkapu (Screenshot)

A nyomozás megállapította, hogy ők voltak a magyar rendszámú kombi előfutárai, esetleg „felvezetői”, akiknek az volt a dolguk, hogy a migránsokat szállító járművezetőt információkkal lássák el a horvátországi rendőrök mozgásáról az Nyugat-Európába vezető útvonalon.

A grúziai embercsempészek közül a legkomolyabb büntetésre a migránsokat szállító kombi vezetője számíthat, mert őt „súlyos gyilkossági kísérlet elkövetésével vádolják szolgálatot teljesítő hivatali személlyel szemben, a többiek megússzák a tiltott határátlépés és a tiltott horvátországi tartózkodás bűncselekményének elkövetése miatt történő meggyanúsítással.

A hét török és szíriai állampolgárt, akikről kiderült, hogy illegálisan lépték át a horvát államhatárt, kitoloncolják, vagyis visszafogadási eljárás keretében visszaküldik őket abba az országba, amelyből illegálisan beléptek Horvátországba, azaz Bosznia-Hercegovinába.

Vagyis adnak nekik még egy lehetőséget, hogy újra próbálkozzanak egy másik embercsempész banda segítségével, amely ügyesebb lesz, mint amilyenek a grúziaiak voltak.

A földrengést követően több migráns érkezhet

A migránsokat segítő Are You Syrious zágrábi civil szervezet arra figyelmeztet, hogy a szíriai és törökországi földrengések követően megnövekedhet a térségből Európa felé tartó migránsok száma, erre utaló jelek állítólag már tapasztalhatók a török határon.

– jelentette ki Marko Ćušić, az Are You Syrious munkatársa, aki hangsúlyozta, hogy a földrengések, a természetei csapások, vagy például az éhínség elől menekülök nem élveznek semmiféle nemzetközi védelmet, ezért az illegális migránsok számát növelik, és könnyen válnak az embercsempészek áldozatává.

Szerbia és Magyarország határán működött Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, amelynek uralkodója egy marokkói férfi, bizonyos Mohammed Tetouani volt. Ez a királyság saját címerrel és pecséttel is rendelkezett, ráadásul saját „udvari művészei” is voltak, akik a királyukat dicsérték, és éltették. Erről a belgrádi N1 televízió készítette egy hosszú dokumentumfilmet, amelyet hétfőn este mutattak be annak örömére, hogy a film riporterét a Vajdasági Független Újságírók Szövetsége díjazta. Ez a cikk nem tartalmazza a filmben bemutatott makkhetesi és zombori eseményeket, azokról a BALK olvasói már korábban értesülhettek. Itt inkább arra törekedtünk, hogy azokat a háttértevékenységeket tárjuk fel, amelyeket az embercsempészek folytatnak.

Mohammed Tetouani Horgosi Királysága

Szerbia területén az utóbbi időben több csempészhálózat is működött, illetve működik ma is, amelyek közül az egyik annyira megerősödött, hogy Vajdaság területén létrehozta a maga „királyságát”, és azt az egyik vezető embercsempészről neveztek el Mohammed Tetouani Horgosi Királyságának.

Momammed – aki az egyik vajdasági csempészbanda vezetője volt – a Marokkó északi részén fekvő mediterrán kikötőből, Tetouan városából származik – és Horgos mellett hozta létre a maga „harabáját”, vagyis csempésztáborát, amelyet a szerbiai rendőrség 2022 novemberében számolt fel.

Ez a „haraba” több mint két éven át a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett menekültek ezreinek volt ideiglenes otthona, amíg azok arra vártak, hogy az embercsempészek átvigyék őket a magyar-szerb határon, amely mindössze „pár lépésre” volt az úgynevezett Horgosi ​​Királyságtól.

– nyilatkozta a belgrádi N1-es televíziónak egy bizonyos Magbul, aki Szíriából érkezett.

A „hamis állam hamis útleveleket” is állított ki, amelyekre a migránsoknak Európába érve lehet szükségük, miután Tetouani bandája bejutta őket az „ígéret földjére”.

Csak néhány videó a YouTube-ról, amelyek Mohammed Tetouani Horgosi Királyságáról szólnak (Screenshot)

– tette hozzá Magbul, aki megjegyezte, hogy akinek nincs pénze, annak esélyei sincs arra, hogy haladjon előre, merthogy ez egyedül nagyon nehéz.

A helyzetismerők szerint a „királyságban” élt egy személy, aki arról gondoskodott, hogy az embereknek legyen elegendő élelmük és vízük, minden rendben menjen, és ne legyenek konfliktusok.

Egy szíriai migráns elmondta a dokumentumfil készítőinek, hogy „a főnököknek voltak beosztottjaik”, – olyan 18-20 éves fiatalok, akik a hivatalos táborokba is bejáratosak voltak.

– mondta egy meg nem nevezett migráns, aki arról is beszélt, hogy a „főnökök” a magyar rendőrökkel is kapcsolatban lehettek.

– tette még hozzá a migráns, aki szerint ezeket a módszereket a főnökök a tökélyre fejlesztették.

Mit tudunk Mohammed Tetouaniról?

Eltekintve attól, hogy marokkói származású, keveset, vagyis majdhogynem semmit – nem tudjuk, hogy Mohammed Tetouani hogy néz ki, és hogy valóban ez-e az igazi neve. De országának igazi pecsétje van/volt, igazi királyi címerrel.

Telefonszáma könnyen elérhető, az elküldött üzenetre viszont automatikus válasz érkezik, főleg ha szerbül ír neki a buzgó riporter.

– jött az automatikusan generált üzenet, igazi válasz azonban soha nem érkezett.

A közösségi oldalakon viszont találhatók olyan videók, amelyekkel egyes migránsok/menekültek köszönetet mondanak Tetouani országának, például így:

Vagy így:

A királyság vidám alattvalói az alábbi videóból (Screenshot)

Egy harmadik videó szerint a marokkóiak a „világ királyai”, így persze nem csoda, hogy Tetouaniát is ők uralják.

Azonban a több tucat profilon lévő több száz videó sem volt elegendő a szerb rendőrségnek ahhoz, hogy a „Horgosi ​​Királyságra” felfigyeljen. Ahhoz lövéseknek kellett eldördülniük, mert mint minden király, Mohammed Tetouani sem szereti, ha a területét, vagyis modern politikai kifejezéssel élve, „területi integritását” veszélyeztetik.

– mesélte egy marokkói migráns, aki ezzel megerősítette, hogy egy darab földért indult a háború, merthogy a rivális csempésztábor mindössze néhány kilométerre volt Mohammed harabájától.

Az ezt követő razziában a szerb rendőri erők csak Horgos területéről 600 embert „szállítottak el”, és ezáltal Mohammed harabáját kiürítették.

A Vajdaságban nem a horgosi volt az egyetlen „királyság”, amelyen keresztül migránsok százai, vagy inkább ezrei haladtak át, és taposták le egymás sarkát az Európa felé vezető úton.

Bánátban, Ókeresztúr (Srpski Krstur) környékén, a Gyála és Tiszasziget közötti átkelő közelében szintén volt egy hasonló haraba, kommuna vagy nevezzük akárminek, amelyet szintén a marokkóiak hoztak létre, mert mint már fenn kiderült, ők a világ királyai.

A Horgosi Királyság művészeti élete

Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában szépen fejlődött a kulturális élet, aminek az egész világ a szemtanúja lehetett, és lehet még ma is.

A YouTube-n most is látható az a videó, amelyet Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában forgatott Dadlee tunéziai és Lady Miro algériai rapper, mindössze 50 méterre a magyar határtól.

A történet azzal indul, hogy Dadlee a telefonján nézi még odahaza, hogy valaki hogyan mássza meg a magyar kerítést, és ennek láttán kedve támad ahhoz, hogy maga is útra keljen.

Közben Lady Miro is megérkezik Tetouaniába, útja során egy fekete pólót visel, amelyen az a szerb felirat volt olvasható, hogy „üdvözöljétek az anyátokat”, miközben a dalban név szerint is megemlítésre kerül a tetouani birodalom.

Még mondja valaki, hogy a magyar kerítésnek semmiféle hatása nem volt az arab művészetre!

A videóból az is kiderült, hogy a Horgosi Királyságban jutott bőven pénz a kultúrára, és fegyver is akadt szép számmal, miközben a migránsok csöppet sem szomorúak amiatt, hogy útra keltek.

Végül előkerültek a létrák is, amelyekkel a dalos kedvű migránsemberek megrohamozzák a magyar kerítést.

Lady Miro egy másik dalát ezzel a Szabadkán készült fotóval reklámozza az egyik zenei csatornán (Forrás: Spotify)

A videó akár propagandaanyagnak is tekinthető, amellyel a „horgosi birodalom” népszerűsítette magát. Hasonló „társadalmi hirdetésekkel” tele vannak a közösségi csatornák, ami azt jelzi, hogy az embercsempészek egy kis művészettel és „oktatófilmek” garmadával „tolják meg” az üzletet.

A népszerűsítésnek ez a módja arra utal, hogy a Szerbiában, illetve a Vajdaságban embercsempészettel foglalkozó bandák határokon átnyúló szervezetek, amelyek a Balkántól távol veszik rá későbbi áldozataikat – mondjuk egy videóval, mint Dadlee-t -, hogy minél többen keljenek útra, így aztán jól lenyúlhatják őket, amikor Tetouaniába, vagy egy hasonló, általuk ellenőrzött átmeneti táborba érkeznek.