A LEGVESZÉLYESEBB SZOMSZÉD? Horvátország egyszerre „két imperializmussal” néz szembe

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az utóbbi hetekben egy látszólag „ártatlan” gesztusból kibontakozó diplomáciai incidens újra rávilágított a közép-európai térség érzékeny történelmi és geopolitikai viszonyaira. Balogh István, Magyarország állandó NATO-képviselője, egy Magyar Nemzeti Atlasz című kiadványt ajándékozott kollégáinak a NATO brüsszeli központjában karácsonyi meglepetésként.

Ez az atlasz azonban nem pusztán földrajzi vagy statisztikai információkat tartalmazott, hanem a történelmi Magyarország területeit ábrázoló térképeket is, amelyek a trianoni békeszerződés előtti állapotokat idézik fel. E térképeken Horvátország csupán két régióra, Likára és Gorski Kotarra redukálódott, ami heves érzelmeket és diplomáciai reakciókat váltott ki Zágráb részéről.

Történelmi nosztalgiázás

A „Nagy-Magyarország” szimbóluma az elmúlt évtizedekben különös jelentőséget kapott a magyar bel- és külpolitikában. Orbán Viktor kormánya néha időt szakít a Kárpát-medence történelmi örökségének bemutatására, amely egyesek számára a kulturális identitás ápolását jelenti, mások viszont a revizionista törekvések szimbolikus megnyilvánulásaként értelmezik.

Bár a hivatalos magyar kormányzati álláspont szerint semmiféle területi igény nincs a szomszédos országok irányába, a Nemzeti Atlasszal való kedveskedés és a benne szereplő történelmi térképek gyakori használata akár más üzenetet is közvetíthet.

A zágrábi Večernji list szerint a Magyarország Nemzeti Atlasz tulajdonképpen a Kárpát-Pannon régió egykori lakosságára vonatkozó különféle adatok gyűjteménye, és minden oldalon átérezhető a mai magyar politika nagy elkeserítő fájdalma és nosztalgiája az elmúlt idők iránt, amikor hazájuk többet jelentett Európában.

A zágrábi lap szerint a történelmi Magyarország térképe nemcsak Horvátországban, hanem Szlovákiában, Romániában, Szerbiában, Szlovéniában és Ukrajnában is érzékeny kérdés. E területek mindegyike a trianoni békeszerződés révén került ki a magyar állam fennhatósága alól, és a térségben élő nemzetiségek számára a Nagy-Magyarországra utaló szimbólumok gyakran fenyegetésként jelennek meg.

A „túlzott tolerancia”

Gordan Grlić Radman horvát külügyminisztere nyilvánosan „elfogadhatatlannak” nevezte az atlasz ajándékozását, és hangsúlyozta, hogy erről konzultál román, szlovák és szlovén kollégáival.

Ugyanakkor Horvátország hivatalos reakciója – legalábbis a horvát sajtó szerint – túlságosan visszafogottnak tűnik. A Večernji list című napilap például élesen kritizálta a horvát kormány enyhe fellépését, és felvetette, hogy Zágráb óvatosabban bánik a magyar provokációkkal Magyarország különleges gazdasági és politikai befolyása miatt.

Az újság arra is rámutatott, hogy ha egy hasonló térképet például Szerbia, Szlovénia vagy Bosznia-Hercegovina kormánya jelentetett volna meg, a horvát kormány várhatóan sokkal határozottabban lépett volna fel. Magyarország esetében azonban a visszafogott reakció mögött stratégiai megfontolások húzódhatnak.

Ezek közé tartozik például, hogy Magyarország kulcsfontosságú szereplő Horvátország energiaellátásában (az INA részvénycsomagjának MOL általi birtoklása révén), illetve Magyarország támogatása nélkülözhetetlen Horvátország OECD-csatlakozásához.

Horvátország és Magyarország kapcsolata az elmúlt két évtizedben egyre bonyolultabbá vált. A 2003-as privatizáció során az akkor még szocialista kormány eladta az INA részvényeinek 25%-át a magyar MOL-nak, majd később, a Sanader-kormány alatt a MOL irányítási jogokat szerzett.

Kapcsolódó cikk

SÁL: Szerbiában kifogásolják, hogy Orbánnak Nagy-Magyarországot ábrázoló sál volt a nyakában

Ez az üzlet azóta is komoly viták tárgyát képezi Horvátországban, mivel a MOL befolyása miatt Zágráb jelentős szuverenitást veszített az energiaszektor irányítása felett, és beleegyezett még a sziszeki kőolajfinomító bezárásába is.

A kommentátor szerint mindettől csak úgy lehet megszabadulni, hogy ha Horvátország összegyűjti a pénzt, és lerázza magáról a „káros partnerséget”.

A diplomáciai helyzetet tovább bonyolítja, hogy Andrej Plenković már nyolc évek dolgozik az OECD-hez való csatlakozáson, amelyben Magyarország támogató szavazata létfontosságú, és az előrejelzések szerint Horvátország egy év múlva lehetne az OECD tagja.

Ez a két tényező – az energetikai függőség és az OECD-tagság – erősen korlátozza Horvátország mozgásterét a „magyar provokációkkal” szemben. Ennek eredményeként a horvát kormány gyakran „elengedi” a történelmi nosztalgiából fakadó magyar gesztusokat, hogy elkerülje a kétoldalú kapcsolatok további romlását.

Két imperializmus: Magyarország és Szerbia

A Magyarország Nemzeti Atlasz ügye nemcsak Horvátországot érinti. Szlovákia, Románia és Szlovénia szintén kiemelt figyelmet fordít a magyar külpolitikai lépésekre, különösen a történelmi Magyarországot ábrázoló térképek használatára.

Szlovákia például már korábban élesen tiltakozott, amikor egyes magyar kormányzati kiadványok a Felvidéket „kárpát-medencei régióként” említették. Hasonlóképpen, Románia is számos alkalommal kifogásolta Erdély történelmi magyar vonatkozásainak túlhangsúlyozását.

A Večernji szerint az Orbán által irányított Magyarország egyébként már 2002-ben kezdett hadonászni ezekkel a térképekkel, de ez a magyar imperializmus a szomszédoknál kevés reakciót váltott ki.

Körülbelül öt éve a szlovénok reagáltak a legkeményebben, mert a Prekmurje is a magyar oldalon kötött ki, ami elég volt ahhoz, hogy minden lehetséges állami szinten tiltakozzanak.

Az egyetlen, aki szembeszállt Orbán térképeivel, az UEFA volt, amely megtiltotta a magyar szurkolóknak, hogy a futballstadionokban Nagy-Magyarországot ábrázoló zászlókat lengessenek. Ez azonban nem tudta megakadályozni Orbánt abban, hogy „hébe-hóba elsírja magát Fiume és az Adriai-tenger egykori dicsőségének okán”.

Kapcsolódó cikk

Anušićnak meggyőződése, hogy Magyarország veszélyezteti Horvátország területi integritását

A horvát jobbközép lap bírálta Gordan Grlić Radman horvát külügyminisztert is, aki szerint a kis karácsonyi ajándék elfogadhatatlan („egyáltalán nem megfelelő”), a Večernji szerint az ember szinte megdermed a horvát diplomácia válaszának élétől, ami azonban még mindig jobb, mint a korábbi szívből jövő felkiáltás, miszerint „testvér a testvérrel, magyar a horváttal” (Brat uz brata, Mađar uz Hrvata), ami akkor hangzott el, amikor magyar kollégája, Szijjártó Péter megdicsérte, mert Horvátország nem szavazott az EU-ban Magyarország ellen.

A zágrábi lap szerint Orbán nagyobb megszállottja a régi dicsőség és a Budapest által kezelt területek visszaszerzésének, mint testvére, Aleksandar Vučić, így Horvátország egyszerre „két imperializmussal” néz szembe.

Ez nyilvánosan zavarja Ivan Anušić honvédelmi minisztert, aki kijelentette, hogy a nagy magyar imperializmust veszélyesebbnek tartja, mint a nagy szerb imperializmust. – Ha mi Zágrábban nem is látjuk jól, Szlavóniában és főleg Baranyában, ők ezt sokkal erősebben látják és érzi – jegyzi meg a zágrábi jobbközép napilap.