Inzko: A nemzetközi közösség ne jutalmazza a szeparatizmust!

Harminc évvel Dayton után: Washington utódot keres, Moszkva viszont bezárná az irodát

A Bosznia-Hercegovina jövőjéről határozó Béke-végrehajtási Tanács (PIC) igazgatótanácsa ma és holnap a következő boszniai főképviselő személyéről tárgyal. Az erősödő szerb szeparatizmus árnyékában egyre élesebb vita bontakozik ki a nemzetközi szereplők között arról, hogy milyen jövő várjon a daytoni rendszer egyik legfontosabb intézményére, a Főképviselői Hivatalra (OHR).

A szarajevói Klix.ba diplomáciai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok figyelmeztette a PIC tagjait: Washington akár az OHR finanszírozását is visszafoghatja, amennyiben olyan jelöltet választanak meg főképviselőnek, aki nem élvezi az amerikai kormány támogatását.

Nem csak a békét őrzik, a gázcsapot is

Washington továbbra is a daytoni rendszer egyik legfontosabb garanciális elemének tekinti a főképviselő intézményét.

A háttérben azonban nem csak személyi kérdések húzódnak meg. Diplomáciai körök szerint az Egyesült Államok számára kiemelt jelentőségű a boszniai Déli Gázinterkonnektor projekt megvalósítása, amelynek előmozdításában az új főképviselő szerepe is meghatározó lehet, különösen az állami tulajdon körüli jogi viták rendezésében.

Kapcsolódó cikk

Már idén épülhet a horvát gázvezeték boszniai leágazása?

Tammy Bruce amerikai ENSZ-nagykövet-helyettes a nemrég távozott Christian Schmidt munkáját méltatva kijelentette: a német diplomata jelentős szerepet játszott Bosznia-Hercegovina intézményi rendszerének megerősítésében. Hozzátette ugyanakkor, hogy hosszú távon valóban az a cél, hogy a boszniai politikai vezetők maguk vegyék át az ország működtetésének teljes felelősségét.

Washington szerint azonban ennek feltétele, hogy a következő főképviselő valamennyi boszniai közösség bizalmát élvezze, és pártatlanul tudja ellátni feladatát. Az amerikai diplomata egyúttal utalt arra is, hogy az Egyesült Államoknak saját elképzelései vannak Schmidt lehetséges utódjáról.

A szóba került jelöltek között szerepel William Ruger amerikai politikus, René Troccaz francia diplomata, valamint Antonio Zanardi Landi volt olasz diplomata.
A Klix értesülései szerint Washington Landi jelöltségét támogatja, miközben több európai uniós tagállam inkább a francia jelölt mögé sorakozna fel. Egyes európai fővárosokban attól tartanak, hogy egy túlságosan amerikai orientációjú főképviselő gyengíthetné Bosznia-Hercegovina európai integrációs folyamatát.

Az OHR költségvetésének legnagyobb részét az Európai Unió biztosítja, míg az Egyesült Államok a finanszírozás mintegy egynegyedét állja, ami magyarázatot ad arra is, hogy miért vált ennyire érzékennyé a főképviselő személyének kérdése.

A boszniai szerbek szerint lejárt a gyámság ideje

Miközben a nemzetközi közösség a főképviselő utódjáról vitázik, a boszniai szerb vezetés magának az intézménynek a megszüntetését követeli.

A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje a napokban elfogadott egy nyilatkozatot, amely a Főképviselői Hivatal bezárását sürgeti, és arra kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy fogadjon el határozatot a nemzetközi felügyeleti rendszer megszüntetéséről.

Kapcsolódó cikk

A boszniai főképviselő lelép, de bevárja az utódját

A Nenad Stevandić parlamenti elnök által beterjesztett dokumentum szerint az OHR mára túllépte a Daytoni Békemegállapodás 10. mellékletében meghatározott eredeti mandátumát. A nyilatkozat készítői különösen a főképviselő hatásköreinek bővítését, valamint a kinevezési mechanizmust kifogásolják.

A dokumentum emellett a külföldi tisztségviselők által meghozott döntések és törvények gyakorlatának megszüntetését is követeli, hangsúlyozva, hogy valamennyi hatáskört vissza kell adni a boszniai intézményeknek.

Stevandić pártja, a nacionalista Egyesült Szerb (Ujedinjena Srpska) Milorad Dodik SNSD-jének koalíciós partnere, így a nyilatkozat jól tükrözi azt a politikai irányvonalat, amelyet Banja Luka az elmúlt években követett az OHR-rel és általában a nemzetközi jelenléttel kapcsolatban.

A Kreml szerint ideje lekapcsolni a villanyt az OHR-ban

A boszniai szerb parlament kezdeményezése egybeesik Oroszország régóta hangoztatott álláspontjával. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet ismét azonnali lépéseket sürgetett a Főképviselői Hivatal megszüntetésére.

Kapcsolódó cikk

Christian Schmidt és a boszniai jogi vákuum

„Követeljük, hogy a nyugati országok hagyjanak fel a Bosznia-Hercegovina belügyeibe való beavatkozással. Az OHR azonnali bezárását követeljük” – fogalmazott az orosz diplomata, aki szerint Bosznia-Hercegovinának ideje lenne valódi szuverenitást és függetlenséget kapnia.

Moszkva külön üdvözölte Christian Schmidt távozását, amelyet „jó irányba tett lépésnek” nevezett. Oroszország egyébként Schmidt kinevezését kezdettől fogva vitatta, és soha nem ismerte el teljes mértékben legitimitását, arra hivatkozva, hogy kinevezését nem hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

A Kreml álláspontja hosszú ideje egybeesik a boszniai szerb vezetés követeléseivel, amelyek szerint a daytoni rendszer nemzetközi felügyeleti elemei fokozatosan elvesztették létjogosultságukat, és minden döntéshozatali hatáskört vissza kell adni a helyi intézményeknek.

A tűzoltókat nem kell elküldeni, amikor még füstöl a ház

A főképviselő-választás előtt megszólalt Valentin Inzko korábbi nemzetközi főmegbízott is, aki rendkívül éles hangvételű nyílt levelet intézett a PIC tagjaihoz.

A tizenkét éven át hivatalban lévő osztrák diplomata arra figyelmeztetett, hogy a Főképviselői Hivatal és az úgynevezett bonni jogosítványok idő előtti megszüntetése komoly destabilizációs kockázatokat hordozna Bosznia-Hercegovinában.

Kapcsolódó cikk

Boszniában öt évet is kaphat, aki tagadja a srebrenicai népirtást

„Mérj háromszor, vágj egyszer” – idézte a közmondást Inzko, aki szerint a nemzetközi közösségnek nem szabad elsietnie a döntést.

A volt főképviselő hangsúlyozta: az OHR-t és a bonni jogosítványokat soha nem végleges intézménynek szánták, ugyanakkor azok megszüntetésének feltételei szerinte máig nem teljesültek.

Inzko szerint a legnagyobb problémát az állami tulajdon rendezésének hiánya jelenti. Külön név szerint említette Milorad Dodikot, akit azzal vádolt meg, hogy éveken keresztül tudatosan akadályozta az állami vagyonról szóló érdemi párbeszédet.

Szerinte amennyiben a boszniai politikai szereplők még egy ilyen alapvető alkotmányos kérdésben sem képesek kompromisszumot kötni, nehéz lenne azt állítani, hogy a nemzetközi felügyelet már szükségtelenné vált.

A bonni jogosítványok megszüntetése erősítené a szeparatizmust

Inzko levelének legkeményebb része a boszniai szerb politikai vezetésre vonatkozott.

A volt főképviselő úgy véli, hogy azok a politikai erők, amelyek az OHR felszámolását követelik, valójában nem a demokratikus önállóságot szeretnék erősíteni, hanem azokat az utolsó nemzetközi biztosítékokat kívánják eltávolítani, amelyek a daytoni rendszer működését garantálják.

Szerinte a főképviselői intézmény gyengítése vagy a bonni jogosítványok megszüntetése gyakorlatilag jutalom lenne a szeparatista törekvések számára.

Inzko odáig ment, hogy a daytoni keretek lebontása nemcsak Bosznia-Hercegovina stabilitását veszélyeztetné, hanem új konfliktusok kockázatát is magában hordozná.

Ha a nemzetközi közösség azt az üzenetet küldené, hogy az etnikai alapú szeparatista törekvések végül sikerre vezethetnek, az veszélyes precedenst teremtene Európa más térségeiben is.

A volt főképviselő külön kitért arra, hogy Bosznia-Hercegovina három évtized alatt számos olyan eredményt ért el – az egységes fegyveres erők létrehozásától az állami intézmények megerősítéséig –, amelyeket korábban sokan lehetetlennek tartottak.

A mostani vita ezért már nem csak arról szól, hogy ki legyen Christian Schmidt utódja, hanem arról is, hogy a nemzetközi közösség továbbra is fenntartja-e azokat a garanciákat, amelyek a daytoni békerendszer működésének alapját jelentik. A PIC döntése így nemcsak Bosznia-Hercegovina, hanem az egész Nyugat-Balkán politikai stabilitására hatással lehet.