Szlovákiai magyar élet Orbán és Fico barátsága után

Robert Kaliňák szlovák honvédelmi miniszter szerint a konfiskálók bármikor mehetnek a magyarok vagyonáért

Magyar Péter új fejezetet kíván nyitni mind a magyar–szlovák kapcsolatokban, mind a szlovákiai és az anyaországi magyarok között. Úgy tűnik, Magyar Péter nem akar mindent elfelejteni, de kérdés, hogy tanul-e Orbán politikájának következményeiből.

Szlovák ügyek mint kampánytéma

Magyar Péter határozott állásfoglalása a Szlovákiát érintő kérdésekben nem most kezdődött. Észak-komáromi látogatása során főleg a szlovákiai magyarokat érintő kérdésekről fejtette ki nézeteit, de december 29-án, közvetlenül azután keményített be, hogy Peter Pellegrini köztársasági elnök aláírta a vitatott módosítást, amely büntethetővé tette a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését.

„Ha Szlovákia nem tartja be az uniós jogot, ha a felvidéki magyarságot kollektíven büntető jogszabályokat tartanak hatályban, ha ezekre hivatkozva elveszik magyar emberek földjét, vagy éppen börtönnel fenyegetik őket, akkor Szlovákia nagykövetének nincs helye Magyarországon!” – írta akkor a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán.

Pár nappal később részt vett a budapesti szlovák nagykövetség előtt tartott Beneš-dekrétumok elleni tüntetésen, amelyet főként fiatalok szerveztek. A Tisza Párt elnöke a tüntetés utáni rögtönzött sajtótájékoztatóján azt mondta, amennyiben kormányt tudnak alakítani, felveszik a kapcsolatot a szlovák kormánnyal, az új külügyminiszter magyarázatot kér, és a jogszabály hatályon kívül helyezését fogja követelni.

Robert Fico még április 23-án is azt kommunikálta a Facebookon, hogy köszönetet kell mondani a V. Orbán vezette magyar kormánynak is, amely félelem nélkül harcolt Magyarország nemzeti energetikai érdekeiért. (Fico már Orbán nevét sem írta le teljesen, V. Orbán lett belőle) Forrás: Facebook

Január 7-én Ficonak címzett nyílt levelén helyet hagyott Orbán Viktor miniszterelnök aláírásának is, ám ő nem élt a lehetőséggel. A szlovák fél az Orbánnal kötött szövetségét szem előtt tartva Pellegrini útján keresztül a számukra sértő „Felvidék” kifejezés használatát tette szóvá, pedig épp az oroszbarát politikában velük együttműködő Fidesz következetesen használta az inkriminált kifejezést.

A szlovák ellenzék nem vette fel ezt a kesztyűt, és a témára koncentrálva az SaS politikusa, Juraj Krúpa tisztázta, hogy Magyar nem a dekrétumok eltörlését, hanem a hozzájuk tapasztott büntetőjogi paragrafus kivételét kéri, míg a témát tavaly újramelegítő Progresszív Szlovákia részéről Tomáš Valášek nyílt ostobaságnak és cenzúrának nevezte a kriminalizálást.

Sokáig rosszindulatúan úgy is lehetett magyarázni az eseményeket, hogy Magyar csak az Orbán kormányon keresett fogást, de az április 12-i elsöprő Tisza-sikert követő nemzetközi sajtótájékoztatón hamar kiderült, hogy Orbántól eltérően Magyar kész konfrontálódni Robert Fico szlovák miniszterelnökkel.

Prioritás maradt a Beneš-ügy

A 2026. április 12-i magyarországi választás után Fico első reakciója meglepően pragmatikus volt: gratulált, intenzív együttműködést ajánlott, és főleg az energiapolitikai közös érdekeket emelte ki, nyilván a két ország oroszolaj-függőségére utalva.

A kedveskedő udvariasság nagyjából addig tartott, amíg Magyar nem tette világossá első telefonbeszélgetésükben, hogy bármiféle szakpolitikai egyeztetést a Beneš-ügy rendezéséhez köti. A Tisza elnöke a szólásszabadságot korlátozó szlovák jogszabály kivezetését és a földelkobzások leállítására vonatkozó garanciát követelte. Fico belátta, hogy Magyar számára prioritás maradt a Beneš-kérdés, és kijelentette, hogy ebben alapvető nézetkülönbség van köztük.

Robert Kaliňák a Progresszív Szlovákiára kente a háború utáni határrendezés kényes kérdését és az ahhoz kapcsolódó Beneš-dekrétumok ügyének felmeleghítését, amit a Progresszív Szlovákia politikai pontszerzésre próbál felhasználni, valójában azonban veszélyezteti Szlovákia és Magyarország jó kapcsolatait. Azokat a kapcsolatok, amelyek Robert Fico és Orbán Viktor kormányának idején „történelmi csúcsra” jutottak

A véleménykülönbséget Robert Kaliňák honvédelmi miniszter, Fico jobbkeze is erősíti, miután kijelentette, hogy a dekrétumok nem koboznak el semmit, a Szlovák Földalap csak „jelentkezik” olyan vagyonért, amely szerinte már 1945 óta az államot illette volna. Hozzátette, ezt a vagyont jelenleg más „törvénytelenül használja”, tehát bármikor jelentkezhetnek a konfiskálók a magyarok vagyonáért.

De nem csak ez jelzi, hogy véget ért a kényelmetlen ügyeket szőnyeg alá söprő Orbán-Fico alkura épülő bilaterális viszony, de ismét beszédtéma lett a 2023-as választások előtti hirtelen támadt szlovákiai migránshullám is.

A migránscirkusz visszatért

Magyar először nyilvánosan április 13-án, a választási győzelem utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján hozta elő azt az állítást, hogy az Orbán-kormány 2023-ban úgy segíthette Fico kampányát, hogy szabadon engedett 2200 embercsempészt, illetve a jövőben nem fog „migránsokat szállítani a szlovák határra”, ha azt valamelyik „szocialista barát” kampányérdeke kívánná. A kérdés Szlovákiában azonnal belpolitikai témává vált.

Kapcsolódó cikk

A választások közeledtével migrációs hullám érte el Szlovákiát

A magyar nemzetiségű Hamran István, korábbi országos rendőrfőkapitány, jelenleg az SaS párt biztonságpolitikai szakértője szerint Robert Fico és Orbán Viktor a politikai történelem szemétdombjára valók, amiért képesek voltak veszélybe sodorni Magyarország és Szlovákia belbiztonságát azzal a megegyezéssel, hogy a 2023-as őszi szlovákiai választási kampány idején külföldi migránsokat szállítanak a szlovák határra, biztosítva ezzel Robert Fico újbóli hatalomra kerülését.

Az ellenzéki KDH a védelmi és biztonsági bizottság ülésének összehívását kezdeményezte, amelyen meghallgatták volna Matúš Šutaj Eštok belügyminisztert és a miniszterelnököt, de erre a kitűzött időpontban, április 23-án nem került sor.

A szintén ellenzéki Slovensko mozgalom azt állítja, a Magyar Péter által elmondottak megerősítették, hogy a szlovákiai választások előtti migrációs hullám nem volt véletlen.

A parlamenten kívüli Demokrati közölte, komoly gyanú merült fel azzal kapcsolatban, hogy a migrációs helyzetet politikai célokra használták ki. Jaroslav Naď pártelnök szerint külföldi hatalom avatkozhatott be a választási kampányba, és hozzátette, az ügynek büntetőjogi következményei lehetnek.

A szlovák kormány egyértelműen visszautasította és alaptalannak nevezte Magyar Péter állításait a 2023-as migrációs helyzetről, amely szerintük a szlovák-magyar határ akkoriban ellenőrizetlen volt. Egyben megkérték Magyart, hogy ha ilyen állításokat tesz, azt bizonyítsa is.

Kilépni a Fidesz árnyékából

A szlovákiai magyar szál azért izgalmasabb az egyszerű diplomáciai adok-kapoknál, mert itt az dől el, hogy Magyar Péter valóban új nemzetpolitikát épít-e, vagy csak a hangszerelés változik.

Magyar Péter már 2024 decemberében, a korábbi szlovák kormányfő, a Progresszív Szlovákia (PS) politikusának, Ódor Lajosnak a társaságában tartott komáromi beszélgetésen azt az üzenetet vitte a szlovákiai magyaroknak, hogy Orbán nem segít a felvidéki magyarokon, ha csak „szavazógombnak” használja őket.

Kapcsolódó cikk

A vér emlékezete: magyarságomat én fel nem adom

Szerinte az elmúlt években a magyar kormány politikailag függő helyzetbe hozta a külhoni magyar közösségeket, miközben a támogatások jelentős része párthűségen keresztül csatornázódott. Magyar Péter világossá tette, hogy nem venné el a határon túli támogatásokat, viszont átláthatóbbá és depolitizáltabbá tenné azokat.

A komáromi beszélgetés egyik visszatérő motívuma az volt, hogy a határon túli politika ne csak emlékművekről, zászlókról és történelmi sérelmekről szóljon, hanem egészségügyről, gazdaságról, környezetszennyezésről, munkahelyekről.

Bár a szlovákiai magyarok nagy része nem rendelkezik magyar állampolgársággal – legalábbis hivatalosan – az eredmények még mindig azt mutatják, hogy határon túl még mindig erős a Fidesz támogatottsága.

Ahhoz, hogy Magyar Péter a Komáromban kifejtett elképzeléseit megvalósítsa, elsősorban nem is Ódor Lajossal, hanem az Orbán-kormány idején stratégiai partnerként kezelt Magyar Szövetséggel kell tárgyalnia. Magyar ennek megfelelően Szlovákiából Gubík Lászlóval, a Magyar Szövetséggel beszélt telefonon, akit aztán személyes találkozóra is hívott. Gubík szerint a beszélgetés „konstruktív” volt, Magyar helyzetképet kért a szlovákiai magyar közösségről és arról érdeklődött, miben tud segíteni – vagy épp mit ne rontson el az új kormány.

Gubík 2014-ben szimbolikus helyet kapott a Fidesz EP-listáján és még a mostani választási eredményeket is Fideszes barátaival várta, amiről pár nappal később is úgy nyilatkozott, hogy ezek a barátságok megmaradnak. A Beneš-kérdésben azonban meg tudták megtalálni a közös hangot, amelyet egyébként mindketten korábban is használtak, és kijelentették, hogy ennek kapcsán nincs kompromisszum.

Gubíknak most komoly lehetősége nyílt a Fideszről történő viszonylag fájdalommentes leválásra, amit szlovákiai belpolitikai potenciális partnerei nem csak hogy üdvözölnének, de valahol el is várnának, nagy kérdés, hogy pártelnökként túl tud-e lépni a már emlegetett személyes barátságokon. Persze más kérdés, hogy a párton belül sok politikus érdekelt, hogy ne változzék a határon túli magyarok támogatáspolitikája Magyarországon.

Magyar Péter számára ez a helyzet is igen kényelmes, hiszen „A” tervként rendezi Gubíkkal és a pártjával a kapcsolatot, átalakítja a támogatások rendszerét, ha pedig ez nem jön össze, akkor még mindig ott vannak a szlovák ellenzéki pártokkal együttműködő magyar politikusok a Magyar Fórumban, a Progresszív Szlovákiában.

Ha pedig Ficoval kicsit tovább szeretné élezni a feszültséget, újra előveheti akár a kettős állampolgárság kérdését is, amivel a határon túli magyarok között még inkább el tudja fogadtatni magát, miközben a parlamenti ellenzéke, a Fidesz és a Mi Hazánk nem tud jobbról előzni.