A Balkán jövőjét is befolyásolja az Irán elleni háború

Radikálisok Európa szívében iráni támogatással

Nem tudni, mikor ér véget az Irán ellen múlt szombaton kezdődött, az Arab-öböl térségére is kiterjedő izraeli–amerikai háború. A konfliktus azonban túlmutat a Közel-Keleten: Teherán a Balkánt használja arra, hogy radikális iszlamistákat juttasson Európába.

A Balkán jövője

Most, hogy Teherán mindenkit bosszúval fenyeget Ali Hámenei vallási vezető meggyilkolása miatt, az európai terrorfenyegetettség még inkább realitássá vált.

Az Irán elleni korábbi, tavaly júniusi 12 napos háború sok mindenre ráébresztette a teheráni vezetést. Részben arra, hogy egy újabb nyílt konfliktus esetén más taktikával kell használni a ballisztikus rakétákat, és célba kell venni az USA és Izrael térségbeli szövetségeseit.

Kapcsolódó cikk

SÍITÁK VS ZSIDÓK: Izrael kiállt a boszniai horvátok mellett, ami nem tetszik Iránnak

Teherában arra is rájöttek, hogy a Nyugatot belülről is lehet támadni, s erre kiválóan alkalmasak lehetnek az Európába beszivárgott radikális iszlamisták is.

Az esetleges merénylők bejuttatása mellett Irán arra is figyel, hogy pénzzel, információkkal, tanácsokkal és propagandával támogassa azokat a háborúellenes politikai pártokat és civilszervezeteket, amelyeket fel lehet használni az európai antiszemitizmus fokozására és Izrael „befeketítésére”.

A cél világos: Irán olyan hálózatot épít ki a vén kontinensen, amely képes önfenntartóan működtetni a zsidóellenességet, és ezzel eltereli a politikusok figyelmét a többi fontos kérdésről.

Porózus határok, évtizedes próbálkozások

Szakértők véleménye szerint Irán elsősorban a Balkánt használja fel az ügynökök, a pénz és egyéb eszközök Nyugatra juttatásához, s a titkos akciókat különféle szarajevói segély- és civilszervezetek mögé rejtőzve szervezik.

A hatékonyságot növeli, hogy Irán már jó ideje jelen van Boszniában: az 1990-es évek elején dúlt polgárháborúban Iránból is érkeztek önkéntesek, s a háború után Irán támogatta a helyreállítást is.

Kapcsolódó cikk

Irán katonai támogatást nyújt a bosnyákoknak, ha arra szükség lenne

Emlékszem, a szarajevóiak már akkor arról meséltek nekem, hogy az iráni segélyszervezetek csak akkor adtak valami támogatást az egyéni rászorulóknak, ha a kérelmező nők az iszlám szabályainak megfelelően voltak felöltözve, s hangsúlyozták, hogy hisznek Allahban, és betartják a hétköznapi vallási szabályokat.

Ez akkor komoly ellenszenvet keltett, hiszen a boszniai muszlimok nem arról voltak híresek, hogy fanatikus hívők lettek volna. Az iráni propagandaakciók és más aktivisták mostanra részben átformálták a boszniaiak gondolkodását, amit az is bizonyít, hogy egyes településeken korábban megjelent az Iszlám Állam nevű terrorista hadsereg is.

„A balkáni térségben meglehetősen porózusak a határok, virul a korrupció és nem elég hatékonyak a biztonsági szolgálatok. Ráadásul a balkáni államok, valamint a térség országai és az EU között alig működik a hírszerzési koordináció, ez pedig ideális működési területté teszi a Balkánt a bűnözői bandák, terrorista hálózatok és mindenféle szélsőséges szervezetek számára” – áll az Egységben a Nukleáris Irán ellen (United Against Nuclear Iran, UANI) nevű amerikai intézet tanulmányában.

A szervezet megjegyzi, hogy Irán közel három évtizede igyekszik kihasználni ezt a környezetet, és a Balkánon egy egymást kölcsönösen erősítő kettős stratégiát követ, amelynek keretében egyrészt megpróbálja bejuttatni a Hezbollah és az Iráni Forradalmi Gárda hírszerző ügynökeit, másrészt pedig kiépíti a Teherán-barát vallási, kulturális, oktatási és média szervezetek hálózatát.

„Az iráni ideológiai NGO-hálózat intézményei az iráni hírszerzés és a Hezbollah fedőintézményeiként szolgálnak, fedezetet biztosítva a terrorista műveletekhez és a bűnözői pénzgyűjtési tevékenységekhez” – teszi hozzá az amerikai intézet.

A szakértők szerint Irán „túlméretezett” szarajevói nagykövetségén rendszeresen megfordulnak azok a diplomáciai fedésben tevékenykedő iráni diplomaták, akik a perzsa állam európai kémközpontjának számító Bécsben akkreditáltak.

Izrael Európában is védi magát és a zsidókat

A veszélyekkel Európa és Izrael is tisztában van. Elemzők szerint az, hogy Németország és több más EU-tagállam 2026 elején újabb hat hónappal meghosszabbította a schengeni övezeten belül a határőrzés visszaállításáról hozott döntést, főként annak tudható be, hogy az Unió meg akarja akadályozni az Iránnak dolgozó aktivisták és ügynökök bejutását.

Izrael is lépett, és komoly háttérmunkával megkezdte egy balkáni „tűzfal” kiépítését. Jeruzsálem látványos mértékben mélyíti együttműködését Szerbiával és Albániával: a térségbe látogatott Jichák Hercog izraeli államfő, s ezt követően elmélyült a Szerbia és Izrael közötti politikai, gazdasági és katonai együttműködés.

Kapcsolódó cikk

METAMORFÓZIS: Iránból Albániába, avagy hogyan lehet terrorista csoportból demokráciapárti szervezetté válni

Izrael annak ellenére is szorosabbra fűzte a kapcsolatokat Albániával, hogy a balkáni ország lakosságának nagyobb része muszlim vallású. A közeledés akkor kezdődött, amikor 2022-ben Irán átfogó kiberhadműveletet hajtott végre Albánia ellen, amely befogadta a teheráni rezsim ellenfelének számító Mudzsahedin-e Halk (MEK, magyarul „A Nép Harcosai) nevű szervezetet.

Tiranai források szerint Izrael több számítógépes szakembert küldött az országba, hogy elhárítható legyen egy esetleges újabb virtuális támadás.

„Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy továbbra is csupán úgy tekintsen a Balkánra, ahol több országgal, köztük Bosznia-Hercegovinával, gyakorlatilag leálltak a csatlakozási tárgyalások: azt is figyelembe kell vennie Brüsszelnek, hogy a térség egy újabb hadszíntér Irán és a Nyugat között” – írta elemzésében a Middle East Forum nevű amerikai elemzőintézet.