Connect with us

Bosznia

A harmadik entitás, régi álom, új válság Boszniában

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

A mostani helyzetben Milorad Dodik, a szerb entitás vezetője taktikai szövetséget keres a horvátokkal, azaz a HDZ BiH-val, és annak vezetőjével, Dragan Čovićtyal. Céljaik hasonlóak: a központi államhatalom gyengítése, illetve nagyobb etnikai önrendelkezés biztosítása. Ez a szövetség azonban éles ellenállást vált ki a bosnyák politikai elitből, amely az állam centralizációját, integritását és egységét tartja elsődlegesnek. Számukra a „harmadik entitás” létrehozása olyan lépés volna, amely gátolná a célitűzéseiket

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Két körmönfont vezető váratlan találkozót tartott Banja Lukában, a fő téma a "harmadik entitás" volt (Forrás: Klix)
Két körmönfont vezető váratlan találkozót tartott Banja Lukában, a fő téma a "harmadik entitás" volt (Forrás: Klix)
Cikk meghallgatása

Mostar, 1996 – egy régi sérelem újjáéledése

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

Nem sokkal a daytoni szerződés aláírása után jártam Mostarban. A város éppen csak kilábalt a háborúból, a frontvonalakat még nem nőtte be a gaz, és a sebtében visszatérő politikai élet sem talált még magára. De már akkor érezni lehetett a feszültséget a bosznia-hercegovinai horvát politikai vezetők között: csalódottság és felháborodás lengte körül a beszélgetéseket.

A sérelem központi eleme a Daytonban elfogadott államszerkezet volt: két entitás – a Bosznia-hercegovinai Föderáció (bosnyák–horvát) és a Boszniai Szerb Köztársaság (szerb). A horvát nép, noha alkotó elemként szerepel az alkotmányban, nem kapott külön entitást. A horvát politikai elit már 1996-ban úgy érezte, hogy saját közössége alárendelt szerepbe került.


Ez a kérdés most – közel három évtized múltán – ismét a felszínre tört.

A harmadik entitás

A jelenlegi válsághelyzet középpontjában két ismert politikus áll: Milorad Dodik, a szerb SNSD vezetője, és Dragan Čović, a horvát HDZ BiH elnöke. Dodik – aki egyre inkább marginalizálódik saját térfelén – új politikai manőverbe kezdett: nyilvánosan támogatja a horvát entitás létrehozását.

Szerinte Bosznia-Hercegovina csak akkor lehet stabil, ha mindhárom alkotmányos nép: a szerbek, a horvátok és a bosnyákok valódi önrendelkezést kapnak, s egyik sem kerül alárendelt helyzetbe. Ennek jegyében javasolta a Föderáció kettéosztását: bosnyák és horvát részre.

A horvátok úgy vélik, hogy ők a daytoni szerződés egyik szenvedő alanyai

A horvátok úgy vélik, hogy ők a daytoni szerződés egyik szenvedő alanyai. Dragan Čović a Banja Luka-i látogatás alkalmával (Forrás: X-platform)

Čović nem zárkózott el. Pártja szerint a választási rendszer jelenlegi formájában torzítja a politikai képviseletet: mivel nincs külön horvát entitás, a bosnyák többség a Föderációban olyan „horvát” képviselőt is választhat, akit a horvát közösség nem támogat.

Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségében minden alkotmányos népcsoport – bosnyák, horvát és szerb – egy-egy képviselőt delegál.

Miután nincs harmadik entitás, így a horvát és bosnyák tagot a Bosznia-hercegovinai Föderáció lakossága választja meg, függetlenül attól, hogy melyik etnikumhoz tartozik. Ez azt jelenti, hogy a többségi bosnyák szavazók is beleszólhatnak a horvát tag megválasztásába – és aktívan bele is szólnak (majorizáció).

Ez a gyakorlat a horvát politikai elit szerint sérti a horvát nép önrendelkezési jogát, még inkább pedig az önérzetét, mert a horvát közösség által támogatott jelölt helyett olyan politikus kerülhet pozícióba, akit a bosnyák szavazók juttatnak be az elnökségbe – erre példa Željko Komšić többszöri megválasztása, amit Komšić általában a bosnyák (nacionalista) álláspont támogatásával hálált meg.

A HDZ BiH és más horvát pártok szerint ez a helyzet kétféleképpen orvosolható: vagy a választási törvény módosításával, ami biztosítaná, hogy a horvát tagot valóban a horvát közösség válassza meg, vagy egy külön horvát entitás létrehozásával, amely saját közigazgatási és választási kereteket biztosítana.

A harmadik entitás létrehozása egyfajta „végső megoldásként” jelenik meg a boszniai horvát politikai közéletben, ha már a Bosznia-Hercegovinában élő horvátok nem csatlakozhattak Horvátországhoz.

A bosnyákok ellenzik

A harmadik entitás kérdése nem új, de most Dodik aktív támogatása révén új lendületet kaphat – legalábbis a politikai retorikában. A gyakorlatban azonban komoly jogi, politikai és nemzetközi akadályai vannak: a daytoni rendszer módosítása nem lehetséges a három alkotmányos nép egyhangú beleegyezése nélkül. A bosnyák fél pedig határozottan ellenzi.

Ráadásul az Európai Unió is többször jelezte: nem támogatja Bosznia etnikai alapon történő további szétaprózását. A hangsúlyt inkább a választási reformra helyeznék, amely biztosíthatná, hogy minden népcsoport valóban saját képviselőt válasszon – akár entitás létrehozása nélkül is.

A horvát állami televízió úgy véli, hogy a "politikai Szarajevó" (ezen a bosnyák vezetést kell érteni) elutasította Dodik javaslatét a harmadik entitás létrehozására

A horvát állami televízió úgy véli, hogy a „politikai Szarajevó” (ezen a bosnyák vezetést kell érteni) elutasította Dodik javaslatét a harmadik entitás létrehozására, a képen látható harmadik személy Elmedin Konaković (Forrás: HRT)

Egyáltalán nem meglepő módon a bosnyákok ellenzik ezt az elképzelést, és ez nem csak a bosnyák nacionalizmust támogató Demokratikus Akciópártra (Stranka Demokratske Akcije, SDA) vonatkozik, amely korábban a legnagyobb hasznot húzta a fennálló rendszerből, hanem a kisebb bosnyák pártokra is, amelyek jelenleg kormányzati pozícióban vannak.

Elmedin Konaković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere, aki a Nép és Igazság (Narod i Pravda, NiP) vezetője, reagált a Milorad Dodik (SNSD) és Dragan Čović (HDZ BiH) között lezajlott találkozó utáni kijelentésekre, amelyek a Bosznia-Hercegovinai Föderáció felosztására és a harmadik entitás létrehozására vonatkoztak.

– Dodik lerombolta a boszniai szerb entitás, a Republika Srpska gazdaságát, meggazdagodott azoknak az embereknek a kárára, akiket állítólag védelmez, kiépítette saját magánbirodalmát, és ma már önmaga gazdagabb, mint az entitás – jelentette ki Konaković, aki szerint Dodik most gyújtó hangvételű nyilatkozatokkal próbálja kiterjeszteni a válságot a nagyobb és sokkal erősebb boszniai entitásra, a Föderációra, a harmadik entitásról szóló történetekkel.

– A harmadik entitás éppoly valós, mint az a szecesszió, amiről Dodik évek óta hazudik, vagyis soha nem történik meg – mondta Konaković, aki 2018-ban hagyta el a Demokratikus Akciópártot, és hozta létre saját politikai tömörülését.

A külügyminiszter szerint Dodik megalázta a körülötte lévő embereket, azokat, akik vakon követik őt, miközben ő maga meghajolt a bosznia-hercegovinai intézmények előtt.

– Dodik saját népének az ellensége, a Republika Srpska ellensége, és Bosznia-Hercegovina ellensége. Dodikkal, illetve a pártjával, amelyet ő vagy valamelyik vakon engedelmeskedő követője vezet, nincs tárgyalás, nincs megállapodás, nincs együttműködés. Ezt tudnia kell a HDZ-nek, az EU-nak és mindenkinek, aki ilyen terveket fontolgat – tette hozzá Konaković, aki ezzel nemcsak Dodiknak, hanem a boszniai horvát közösséget vezető Dragan Čovićnak is üzent.

Elképzelhetetlen Föderáció felosztása

A bosnyák származású Nermin Nikšić, a Bosznia-Hercegovinai Föderáció miniszterelnöke élesen bírálta Milorad Dodik legutóbbi megállapodását, amelyben a HDZ vezetőjével, Dragan Čovićtyal közösen a Föderáció felosztását javasolta „végleges megoldásként” Bosznia-Hercegovina jövőjére nézve.

– Bosznia-Hercegovina további felosztása nem történik meg – szögezte le Nikšić, aki a boszniai Szociáldemokrata Párt (SDP) vezetője. Szerinte a Föderáció példát mutat arra, hogy lehetséges olyan állami rendszer kiépítése, amelyben van hely mindenki számára: horvátoknak, bosnyákoknak, szerbeknek és más polgároknak egyaránt.

Dodik és Covic Nermin Niksic (középen) társaságában (Forrás: Klix)

Dodik és Čović Nermin Nikšić (középen) társaságában (Forrás: Klix)

– Sajnálatos módon ez még mindig nem mondható el a másik entitásról, a Republika Srpskáról, ahol a hatóságok nem mutatnak sem akaratot, sem képességet arra, hogy olyan intézményeket építsenek, amelyek minden állampolgárt egyenlően kezelnek – tette hozzá Nikšić, aki szerint Dodik a sokkal kisebb pénzügyi kapacitással rendelkező entitás éléről próbál leckéket adni a rendszer működéséről.

– Az újabb felosztásról szóló kijelentések éppoly irreálisak, mint Dodik korábbi fenyegetései az állami intézmények – az Alkotmánybíróság, a Bíróság, az Ügyészség, a Választási Bizottság vagy a SIPA (nyomozóhatóság) – elismerésének elutasításáról – szögezte le Nikšić.

A nagyobb entitás miniszterelnöke szerint Dodik végül maga is elismerte ezeknek az intézményeknek a létét azzal, hogy alávetette magát a boszniai igazságszolgáltatásnak, úgy az idő is bebizonyítja majd, hogy a felosztásról szóló történetek csupán újabb epizódjai az általa bemutatott „politikai színjátéknak”.

Ez egy újabb válság kezdete?

Bosznia-Hercegovinában két irányzat létezik: az egyik az állami decentralizáció nacionalista alapon, amelyet a horvát Dragan Čović és még inkább a szerb Milorad Dodik képvisel – ez hozta őket közelebb egymáshoz –, valamint a bosnyákok által preferált centralizáció, amelynek egyik képviselője éppen Nermin Nikšić.

Szerinte minden olyan döntés, amely a jogállamiság megerősítését szolgálja – például az entitási elnöki mandátum visszavonása – előrelépést jelentene egy erősebb, igazságosabb és egységesebb Bosznia-Hercegovina felé, ami szöges ellentétben áll a boszniai horvát–szerb duó elképzeléseivel.

A horvát–szerb összefogás azt követően kerülhetett előtérbe, hogy a mostani dinamikák újra aktiválták a daytoni rendszer neuralgikus pontjait.

A harmadik entitás kérdése valós alkotmányos vita, de egyben politikai eszköz is: Dodik az állami intézményrendszerrel szembeni állásfoglalását erősítené vele, míg Čović az etnikai önrendelkezés helyreállítását szeretné elérni általa. A bosnyák oldal viszont úgy látja: ez nem reform, hanem visszalépés, amely hátráltatja a centralizált állam megteremtését – és ez lehet egy újabb válság kezdete.

BALK Játékok

Válassz egy játékot, és játssz közvetlenül itt, a BALK-on!

Játékok betöltése…

A játékokat a GamePix szolgáltatja. A játék indításakor a külső szolgáltató tartalma töltődik be.

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE



Facebook

Kurti párizsi látogatása során Koszovó elismerése mellett Szíriával és Ukrajnával is foglalkozott, és ezzel kapcsolatban is tanácsokat osztott. Kiemelte, hogy a háború utáni újjáépítési folyamat során az érintett államoknak nem szabad a demokráciát a fejlődésért cserébe feladniuk, hanem mindkettőt meg kell őrizniük
Koszovó5 nap telt el azóta

Kurti máris feleltetné a szerbiai diákokat: Koszovó elismerése az első lecke
Kurti fújja a maga nótáját, máris követeli Koszovó elismerését, amit a győztes Egyetemista lista már korábban elutasított

Mateo Marinović a 2026. november 9-én tartott megemlékezésen hídugrást hajtott végre 10:16-kor a mostari Öreg hídeól (Stari Most) - szirénaszó mellett, taps nélkül. (Forrás: FENA/N1/Oslobođenje)
Bosznia6 nap telt el azóta

Horvát-bosnyák (v)iszonyok: végnélküli játékok Mostarban
Mostar 33 évvel a Stari Most lerombolása után is megosztott, konfliktus konfliktust követ

Aleksandar Vučić volt szerb elnököt és Marko Parezanović BIA-tisztségviselőt tanúként idéznék be a Darko Šarić elleni pénzmosási perben. Az ügyben emlegetett más magas rangú tisztségviselőket – például Nebojša Stefanovićot – ugyanakkor nem hívták be tanúskodni
Szerbia5 nap telt el azóta

Vučić egyelőre csak tanú a Šarić-ügyben – lesz-e belőle vádlott?
Egy drogbáró pénzmosási pere, mentek-e drogkereskedelemből származó pénzek a Szerb Haladó Pártnak?

Szerb fogolytáborok voltak Vajdaságban is. A képen bégatárnok (Begejci) fogvatartottak láthatók 1991. novemberebén. A fényképet a hágai törvényszék dokumentumai között is felhasználták (Forrás: CPI / ICTY)
Horvátország3 nap telt el azóta

Isten malmai lassan őrölnek: 35 év után megítélték az első kártérítést a szerb fogolytáborok egyik áldozatának
Szerb fogolytáborok: 35 év után fizetni kell, Belgrádban az államkasszát féltik

Az Antalfalvai Televízió szerint a magyar nemzeti tanácsi választásokon a községben 349 szavazó adta le a voksát ebből 212 szavazatot a „Magyar Összefogás” kapott, szemben a Vajdasági Magyar Újrakezdésre leadott 133 szavazattal
Vajdaság4 nap telt el azóta

Pásztor elásná a csatabárdot, Fremond kávézna, Góli keresi a sapkáját
Véget értek a kampányok, a VMSZ felsőbb vezetése nem ellenségeket szeretne látni, hanem együttműködést a tündi-bündi ellenzékkel

Ukrán valóság a széljárta mezőn, Ładna Kobieta fotója a BALK-hoz igazítva
B A Balkanac3 nap telt el azóta

Egy szép mosolyt kérünk! (de lehet sírós is) 🔞
A harkivi fotóiskola groteszk világa, tabudöntő alkotók és háborús képek – Kragujevácon is

Az Alta Banka egyik fiókja elég kihaltnak tűnik (Forrás: The Moscow Times)
Szerbia3 nap telt el azóta

Hamis 500 eurósok a trezorban(?), valódi orosz betétesek pácban
Egyelőre nem biztos, hogy léteztek hamis 500 eurósok, az viszont biztos, hogy orosz betétesek ezerszám jutottak bajba

Magyarország

B.A. Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

.
sitemap