Horvátország
Nagy horvát badabumm, szintet lépett a fegyverkezési verseny a térségbenZágráb nem akar lemaradni Belgrádtól, újabb rakéták érkeznek a Balkánra
Nagyobb fokozatba kapcsolt a fegyverkezési verseny a Balkánon. Horvátország egy új rakétarendszerrel erősíti haderejét, miközben Szerbia sem nézi ölbe tett kézzel a zágrábi bevásárlásokat. Ez oda és vissza is igaz. A két ország egyre látványosabb katonai modernizációja lassan olyan versennyé válik, amelyben minden új fegyverre érkezik valamilyen válasz a szomszédból
A fegyverkezési verseny új szintre lépett Horvátország és Szerbia között: Zágráb újabb nagy értékű fegyverbeszerzésekkel erősíti haderejét, miközben Belgrád sem akar lemaradni a térség katonai erőegyensúlyáért folyó versenyben.
Mai (péntek) ülésén a horvát kormány elfogadta a Horvát Fegyveres Erők fegyverzetére, modernizációjára és felszerelésére irányuló további beruházásokat, és ahogy Andrej Plenković miniszterelnök hangsúlyozta, ezt „nem azért tették, hogy Horvátország bárkit is fenyegessen, hanem azért, hogy elriasszanak bármilyen fenyegetést.”
A fegyverkezési verseny új szintre lépett
„Ma olyan döntést hoztunk, amely mindenekelőtt attól a helyzettől függ, amelyben a világ és Európa találta magát, és amely az elmúlt évtizedek legsúlyosabb biztonsági fenyegetéseit rejti magában” – mondta a miniszterelnök.
Plenković hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója megmutatta, mennyire fontosak a hosszú hatótávolságú precíziós képességek, a modern légvédelem, a magas minőségű hírszerzés, valamint a biztonságos kommunikáció a védelem és elrettentés szempontjából.
Azt is felidézte, hogy a tavalyi NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek vállalták, hogy 2035-ig a GDP 3,5 százalékát a védelemre és biztonságra, további 1,5 százalékát pedig kapcsolódó beruházásokra fordítják. „A horvát kormány tervet készített a befektetésre, és fokozatosan eléri ezt a célt” – tette hozzá.

Horvátország 18 darab dél-koreai Chunmoo önjáró, többszörös indítású rakétarendszert szerez be. A horvát kormány szerint a döntés a világot és Európát az utóbbi évtizedekben sújtó legsúlyosabb biztonsági fenyegetések fényében született, de hozzátehetjük, hogy lehetnek ennek regionális vonatkozásai is. A képen Andrej Plenković horvát miniszterelnök a pénteki kormányülésen (Forrás: X platform, Andrej Plenković)
„Horvátország fejleszti védelmi képességeit, nem azért, hogy bárkit fenyegessen, hanem hogy elrettentse a fenyegetést és biztosítsa a horvát állampolgárok, az ország területe és nemzeti érdekeink biztonságát, és így hozzájáruljon Európa kollektív biztonságához és védelméhez” – hangsúlyozta.
A nagy horvát badabumm
Konkrétan, a kormány döntése alapján a Védelmi Minisztérium 18 dél-koreai K239 Chunmoo önjáró rakéta-sorozatvetőt vásárol. A beruházás értéke 544,1 millió euró, a sorozatvetők leszállítási ideje 24-36 hónap, azaz legkésőbb 2029-ben az összes Chunmoo hadrendbe áll.
Az rendszerrel valószínűleg valamelyik, létező tüzérségi zászlóalj régi szovjet-jugoszláv eszközeit cserélik le többszörösen megnövelve ezzel a hadsereg tűzerejét.
A K239 Chunmoo egy 8×8-as, öszkerékmeghajtású teherautón kapott helyet, és akárcsak a szerbek Izraeltől vásárolt Puls rakéta sorozatvetője, két kilövő konténerrel rendelkezik. Alapkiépítésben a két rendszer hasonló képességekkel rendelkezik, 40, illetve 80 kilométer hatótávú rakétákkal.
Viszont, amíg a Puls Predator Hawk rakétája 140 kilogrammos robbanófejet tud 300 kilométer távolságba repíteni, a Chunmoo CTM-290-es típusu rakétája 500 kilogrammos robbanófejet tud 290 kilométeres távolságra eljuttatni.
A különbség drasztikus, ám ezen felül egy gyakorlati előnnyel is bír: CTM-290-es hidakat is képes erősen megrongálni, vagy akár teljesen lerombolni. Ezen felül az új, hamarosan gyártásra kerülő CTM-500 (CTM-X) rakéták kisebb robbanófejjel ugyan, de 500 kilométeres távolságra is el tudnak lőni, 10-15 méteres pontossággal.

A képen a szerbek által beszerzett PULS autonóm tüzérségi rakétarendszer látható, amelyet az izraeli székhelyű Elbit Systems védelmi elektronikai cég fejlesztett ki, hogy megfeleljen a modern harctéri követelményeknek (Forrás: Army, technology)
A mendemonda szerint a horvátok ebből is rendelni fognak, hogy megerősítsék az elrettentő/megtorló képességeiket. Horvát szemszögből érdekes lehet még a CTM-ASBM rakéta, amely föld-víz képességekkel rendelkező, 160 kilométer hatótávú ballisztikus rakéta. Mozgó célpontok – hajók – ellen a találat valószínűsége 80 százalék, legalábbis a gyártó szerint, amit a műholdas célravezetés mellett infravörös rávezetés is segít.
Ugyancsak a közeljövőben kezdik meg a cirkáló lőszerrel (drónokkal) felszerelt rakéták gyártását. Ezekről annyit tudni, hogy rakétaként 3 drónt képesek szállítani, ezek közül egy felderítő drón, a másik kettő pedig cirkáló lőszer (loitering munition).
A drónok mesterséges intelligenciával képesek önálló célmeghatározást végezni, azaz megtalálni az álcázott eszközöket. Erről még sok mindent lehet az interneten megtudni, de inkább a gyártó weboldalán keressünk információt, mert a wikipédia adatai kissé elavultak.

Lengyelországnak és Norvégiának is vannak Chunmoo rakétarendszerei, amelyekhez Lengyelország gyártja majd a rakétákat, erről a lengyelek a múlt év végén írták alá a megállapodást Norvégiával
A horvát Chunmookat lengyel tűzvezérlő rendszerrel fogják felszerelni. Ugyanis a lengyelek alaposan bevásároltak, összesen 290 rakéta-sorozatvetőt rendeltek meg, ebből 2025-ben már 100-at hadrendbe állítottak.
Lengyelország ugyanakkor rakétákat is gyárt majd, beleértve CTM-290 ballisztikus rakétákat is. A némileg módosított lengyel rendszer Homar-K név alatt fut és nem koreai, hanem lengyel Jelcz teherautókra szerelik őket.
De ez nem minden
Ugyanakkor döntés született arról is, hogy a Rafale többcélú vadászgépeket további észlelési és önvédelmi képességekkel szerelik fel, 112 millió 224 ezer euró értékben, beleértve az ÁFÁ-t is, ami Plenković szerint növeli képességeiket az F3R-ről az új F4-es szabványra.
Az érzékelőkön kívül a Rafale-ok új, passzív észlelési/befogási rendszereket is kapnak.
Ezen felül folytatják a Spike pánceltörő rendszerek beszerzését is. A német EuroSpike által európaivá álcázott izraeli rakéták és kilövő állomások 2029-ig érkeznek meg.
Horvátország az elkövetkező időszakban még két nagy beszerzést tervez. A középhatótávú légvédelmi rendszerek és két korvett megvásárlását, 1,5 – 2 milliárd euró értékben.
Mindez azt mutatja, hogy a horvát–szerb fegyverkezési verseny már nem politikai retorika, hanem egyre nagyobb összegekkel járó katonai modernizáció, földön, vízen, levegőben.