Vucsics Sanyi nem tud leállni

Választások Szerbiában: ha nem tetszik az eredmény, hibáztasd a szomszédot

A vasárnapi helyi választásokon történt külföldi befolyások vádjairól nyilatkozva Vucsics Sanyi megemlítette „egy szomszédos ország logisztikai támogatását” – számolt be Nova.rs. Egy újságíró kérdésére válaszolva a választás napján észlelt horvát rendszámtáblás autók jelenlétéről szólva Aleksanadar Vučić bejelentette, hogy hamarosan további információkat fog közölni.

Ezzel kapcsolatban a BALK azt írta, hogy a szerb elnök a kúlai egyetemista lista eredményeit azzal igyekezett minimalizálni, hogy a régióból „támadás” érte a várost: a választás napján szerinte ugyanis több zágrábi rendszámú autó volt ott, mint helyi jármű. Az „usztasa-szál” elegánsan belengetve, bizonyíték nélkül – mert a jó történethez nem mindig kellenek tények, elég a hangulat.

És akkor jövel Gordan Grlić-Radman

Vucsics Sanyi ritkán szalasztja el az alkalmat, hogy ne mocskolja a horvátokat és Horvátországot, néha direktben, néha csak jól célzott kiszólásokba bújtatva az ellenszenvét.

„Ami a tegnapi választásokat illeti, világos volt számomra, mennyi logisztikai támogatást nyújtott egy szomszédos ország. Azonban a következő időszakban várok egy részletesebb jelentést erről, amit meg fogok osztani önökkel,” mondta a szerb elnök a választások másnapján. Ugyancsak hétfőn érkezett a hír Vučić Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetéséről, melynek folyamán ugyancsak igyekezett bemószerolni Horvátországot, a Zágráb-Priština-Tirana tengellyel kapcsolatosan, amely állítólag Szerbiát veszélyezteti.

A szépnevű horvát külügyminiszter, akit a lusta tudósító nagy előszeretettel szokott GGR-nek becézni, Ahmed Ataf algériai külügyminiszter látogatását fogadva nyilvánult meg a szomszédból érkező vitriolos küldeményre. Grlić Radman hétfőn, miután találkozott algériai kollégájával, a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a választások Szerbia belpolitikai kérdése, de a Horvátországról szóló nyilatkozatokat „összeesküvés-elméletnek” és „mesének” nevezte.

„Úgy tűnik, a szerb állampolgárok megértik, hogy ennek semmi köze Horvátországhoz” – mondta a horvát külügyminiszter.

Kapcsolódó cikk

Vučić eredményt hirdetett: 10:0 – a demokrácia megint kikapott

Grlić Radman elégedettségét fejezte ki, hogy nem voltak áldozatok a szerbiai túlkapások során, és minden „békésen ért véget”, de hangsúlyozta, hogy az EU-jelölt országok választási folyamatának tiszteletben kell tartania a „demokrácia elveit”.

A szerb állampolgárok Horvátországhoz való hozzáállásáról a miniszter hangsúlyozta, hogy „soha nem érkezett több munkás és turista” ebből az országból, ami „sokat mond a népek közötti kapcsolatokról”.

A szerb politikusoknak azt üzente, hogy a „konfabulációk (magyarul: költött történetek)” helyett a reformokkal és az EU-csatlakozási folyamat kritériumainak teljesítésével kellene foglalkozniuk.

Ez csak a hétvége folytatása

Radman ugyanakkor kitért Vučić szombati kirohanására is, mikor ez „barbarizmussal” vádolta Horvátországot, miután a horvát határrendőrség megtiltotta Miloš Ković szerb történész belépését az országba. Sanyika „toporzékolva” bejelentette, hogy a szerb kormány tiltakozó levelet küld Horvátországnak ennek kapcsán.

A belgrádi Filozófia Kar professzora, aki a „Tesla, én szerb vagyok” című könyv bemutatójára utazott Banja Lukába, elmondta az újságíróknak, hogy pénteken nem engedték belépni Horvátországba, mert „fenyegetést jelent a közrendre, a belső biztonságra és a közegészségre”.

Vucsics Sanyi divatdiktátor is lesz, egyelőre önmagával alkot egy csapatot

Ković szerb történész különben népszerű a szerb nacionalisták körében, gyakran radikálisabb, mint Vučić. 2015-ben tanúja volt Ratko Mladić védelmének Hágában, és tagadta a „Nagy-Szerbia” projek létezését.

Grlić Radman támogatta a horvát rendőrség döntését, mondván, hogy mindenképpen jó okuk volt arra, hogy ne engedjék át a történészt a határon.

Horvátország nemcsak nemzeti határait védi, hanem az EU határait is. Ezért bárkinek, aki Horvátországba és az EU-ba akar lépni, annak a törvényei szerint kell viselkednie.”

Elutasította Vučić állítását, miszerint ez „barbarizmus” volt.

„Ennek kapcsán csak annyit, hogy jogunk van bárkit beengedni vagy nem engedni be az országba” – folytatta a miniszter, és azt mondta, hogy a „barbarizmus” a nagyszerb agresszió volt Horvátország ellen és minden, ami ezzel járt – Vukovár lerombolásától, valamint a polgári- és hadifoglyok táborok létesítésétől kezdve a kulturális és történelmi örökség pusztításáig.

További sztorik a horvát határról

Mindennek környezetében, érdemes megemlíteni egy most már múlt heti miniaffért, amikor Banja Luka polgármesterét, Draško Stanivukovićot a múlt hétfőn az esti órákban letartoztatták a Stara Gradiška-i határátkelőn, mert megtagadta a poggyászának átvizsgálását a rendőrségi figyelmeztetések ellenére.

Stanivukovićot kedden 13 órakor engedték szabadon, miután a kihágási bíróság összesen 390 euró bírságra ítélte, mivel nem engedelmeskedett a rendőr figyelmeztetésének, és nem volt hajlandó alávetni magát a határellenőrzésnek.

Egy közösségi oldalon közzétett bejegyzésében Stanivuković megerősítette letartóztatását, elmagyarázva, hogy nem akarta megengedni, hogy a horvát rendőrség „tizennegyedszer tartóztassa fel, átkutassa, elkobozza magántárgyait, és tűrje, hogy rendőrkutyák szagolják”.

Azt is állította, hogy rendszerszintű bántalmazásoknak volt kitéve a határátlépés során, és hogy ez „a szerbekhez való hozzáállás kérdése” volt.

Nagyon érdekes lenne megfigyelni, hogy vajon mi történne, ha ugyanilyen vicceket csinálna, mondjuk a török határon. Jönne Mehemed és felrúgná, mint a tehenek.