Belgrád is megszólalt a zágrábi kézilabda-válogatott fogadtatása után

Usztasa szimbólumok árnyékolták be a horvát kézilabda-válogatott zágrábi ünneplését

A szerb külügyminisztérium közölte, hogy komoly aggodalommal figyeli azokat a jelenségeket, amelyeket az utóbbi időben egyre gyakrabban észlelnek Horvátországban, beleértve Zágrábot is. A tárca szerint elszaporodtak azok a szimbólumok és üzenetek, amelyek a második világháború idején működő ideológiákhoz köthetők. Emellett olyan graffitik is megjelentek, amelyek kifejezetten szerbellenes tartalmat hordoznak.

A minisztérium álláspontja szerint ezek az ideológiák a múltban tömeges szenvedést okoztak a szerb, a roma és a zsidó lakosságnak. A közleményt azt követően adták ki, hogy a horvát kormány Zágráb főterén hivatalos fogadást szervezett a horvát kézilabda-válogatott számára. Az eseményen fellépett Marko Perković Thompson énekes is, akinek dalai a minisztérium értékelése szerint az usztasa ideológia elemeit közvetítik.

A rendezvényen a beszámolók alapján olyan jelképek is megjelentek, amelyek az egykori Független Horvát Államhoz köthetők. Emellett usztasa köszöntéseket tartalmazó sálakat és zászlókat is lehetett látni.

A „Za dom spremni” felirat egy sálon volt látható a tömegben, de HOS-zászlók is megjelentek. A HOS a nacionalista Horvát Jogpárthoz kötődő önkéntes, félkatonai alakulat volt 1991 és 1993 között. Tagjai között horvát nacionalisták, külföldi önkéntesek és szélsőjobboldali szimpatizánsok is voltak. 1993-ban a horvát állam beolvasztotta őket a reguláris hadseregbe, mert túl önállóak és politikailag kényelmetlenek voltak. (Forrás: Screenshot, HRT2)

A szerb külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a nyilvános rendezvényeknek és tömeges összejöveteleknek nem a gyűlöletkeltés, a történelmi revizionizmus vagy az intolerancia megjelenítésére kellene szolgálniuk. Megfogalmazásuk szerint ezeknek inkább a kölcsönös tisztelet és az együttélés értékeinek erősítésére kellene lehetőséget teremteniük.

A közlemény szerint Belgrád úgy látja, hogy a térség tartós stabilitása és a kölcsönös bizalom kizárólag nyílt és felelős párbeszéden keresztül építhető fel. A minisztérium arra is kitért, hogy Horvátországnak, mint az Európai Unió tagállamának, különösen fontos szerepe lenne abban, hogy ezek az elvek érvényesüljenek. Megfogalmazásuk szerint a közbeszédnek hozzá kellene járulnia a megértéshez, a toleranciához és a jószomszédi kapcsolatok javításához.

A szerb kormánypárti média szítja a tüzet

Mielőtt továbbmennénk, fontos leszögezni, hogy nem akarunk igazságot tenni. Nem is lehet igazságot tenni. Ez a két nép annyi gaztettet követett el a történelem során egymás ellen, hogy a szikra bárhol és bármikor fellobbanhat. Az is kétségtelen, hogy a horvát nacionalizmust nagyrészt a szerb nacionalizmus szítja. Mivel a szerb közélet tele van a kilencvenes évekből visszamaradt, kétes múltú szereplőkkel, erre válaszul a horvát nacionalizmus is erősödik, miután jó talajra hullott a mag.

A belgrádi Večernje novosti internetes kiadványa az egyik legrosszabb bulvárlap a szerb médiapiacon. Általában három-négy mondatos híreket közöl, ám amikor a gyűlölet szításáról van szó, az élvonalba lép. Erős kormányzati kötődéssel és több évtizedes tapasztalattal teszi ezt. Ilyenkor a cikkek is látványosan megnyúlnak.

Kapcsolódó cikk

Kis ország, nagy cirkusz: a horvát kézilabdázók ünneplése 2.0

Most arról számoltak be, hogy a zágrábi ünnepléssel párhuzamosan a horvátországi, szerbek lakta Glušci településen ismét usztasa szimbólumokat és sértő feliratokat festettek fel ismeretlen elkövetők. A beszámolók szerint megjelent a „Srbe na vrbe” felirat, amely fordításban azt jelenti, hogy „a szerbeket a fűzfákra”. Emellett további gyűlölködő üzenetek és jelképek is láthatók voltak a település bejáratánál.

Itt fontos megjegyezni, hogy a szerb lapok állításait nem tudjuk ellenőrizni. Több hasonló „sajtótermék” esetében futottunk már aknára, mivel állításaik nem mindig voltak köszönő viszonyban a valósággal, és sok esetben kizárólag a hangulatkeltést szolgáltak.

A Večernje novosti szerint a helyiek arról számoltak be, hogy az esetet nem jelentették a rendőrségnek, mivel korábban sem sikerült az elkövetőket azonosítani. A graffitik megjelenése különösen érzékeny időszakra esett, mivel a település lakói nem felejtették el az 1944-es eseményeket. Akkor több tucat helyi lakost hurcoltak el a jasenovaci haláltáborba.

Bronzérmes nacionalizmusok a Balkánon

A zágrábi kézilabda-ünnepséggel kapcsolatban a szerb sajtó arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendezvényen több ezer ember vett részt. A tömegben jól láthatóak voltak a történelmi horvát állam jelképei, valamint a HOS-hoz köthető zászlók. A HOS egykori paramilitáris szervezetként vált ismertté, amely a kilencvenes évek elején nyíltan vállalta az usztasa mozgalomhoz kötődő eszmei örökséget.

A rendezvény során a kézilabda-válogatott tagjai a televíziós közvetítések szerint már a színpadra érkezésük előtt is Thompson dalaival hangoltak. Erre már a repülőtéren sor került. A fellépés azért is váltott ki visszhangot, mert az énekes-szerző egyes dalai korábban tiltólistára kerültek több nemzetközi sporteseményen. Az Európai Kézilabda Szövetség korábban azt közölte, hogy ezek a dalok nem képviselik az európai bajnokság értékeit, és lejátszásuk nem felelt meg az esemény hivatalos irányelveinek.

A horvát kormány a történtekre reagálva azt hangsúlyozta, hogy a kézilabda-válogatott bronzérme kiemelkedő sportsikernek számít. Emiatt indokoltnak tartották a hivatalos fogadtatás megszervezését. A közlemény szerint a döntést telefonos kormányülésen hozták meg, és a rendezvény lebonyolítását a horvát kézilabda-szövetséggel együttműködésben vállalták.

A történtekkel kapcsolatban Zoran Milanović horvát államfő is megszólalt. A döntést alkotmányellenesnek és jogalap nélkülinek nevezte. A horvát sajtó felidézte azt is, hogy a városi vezetés korábban nem engedélyezte Thompson fellépését közterületeken, ezért a kézilabda-szövetség végül lemondta a városi szervezésű fogadtatást.

A szerb álláspont szerint mindezek az események együtt olyan benyomást keltenek, hogy az usztasa szimbolika és retorika nem elszigetelt jelenségként jelenik meg Horvátországban. Értékelésük szerint egyre inkább teret kap a nyilvánosságban. Belgrád úgy látja, hogy ez a folyamat hosszú távon nem a megbékélést, hanem az újabb feszültségek kialakulását erősítheti a térségben.

Epilógus

Most mi a Novostit emeltük ki, de hivatkozhattunk volna más szerb kormányközeli lapokra is a hasonló hangnemben írt cikkeik miatt. Ide tartozik például az Informer és a Pink is. A tudósításunk azonban így sem lett volna teljes, mivel annyi gyűlölködő cikk jelent meg, és annyi kijelentés hangzott el a szerb médiatérben egyetlen nap alatt, hogy egyfajta szellemi dekontamináció hetekig tartana, ha egyáltalán létezne ilyen.

A Pink televízió már a tegnap reggeli műsorában a horvátok iránti gyűlölettel mérgezte az étert, az Informer pedig ráerősített a horvátok mindennapi gyalázására. Ezért megismétlem a cikk elején megfogalmazott állításomat. A horvát nacionalizmust leginkább a szerb nacionalizmus szítja, és ez fordítva is igaz. Ehhez már csak annyit tennék hozzá, hogy sehol a világon nincsenek jó nacionalizmusok. A Balkánon sincsenek.