Megbüntették a törököket a semmiért?

Egy elsietett döntés következményei

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Úgy tűnik, nemcsak más országokra, hanem Törökországra is figyelni kellett volna a vízumok kapcsán. Montenegró ugyanis október végén függesztette fel a vízummentességi megállapodását Ankarával, miután több mint 45 török állampolgárt állítottak elő erőszakos incidensek kapcsán Podgorica térségében.

A késeléses támadás után az önbíráskodás jegyében a helyiek felgyújtottak egy török éttermet Podgoricában. Az esetet tüntetések követték, amelyeken már törökellenes jelszavak és feliratok is megjelentek. Az eset kapcsán elő is állítottak egy török és egy azeri állampolgárt, és a vízumkötelezettség is életbe lépett Törökországgal szemben. Csakhogy hamar kiderült, valami nincs rendjén az előállításokkal.

Rendőrségtől a politikáig

A rendőrség először azt állította, hogy a két letartóztatott személy felelős egy podgoricai férfi megsebesítéséért a késeléses támadás kapcsán. A Legfelsőbb Bíróság azonban később megállapította, hogy nincs bizonyíték a korábban őrizetbe vett két külföldi ellen, mivel kiderült, hogy nincs közük a bűncselekményhez.

Ezt követően a rendőrség újabb, ezúttal két azerbajdzsáni férfit vett őrizetbe, miközben a nyomozás továbbra sem zárult le, és a hatóságok nem közöltek végleges információt az elkövetők kilétéről.

Ezzel párhuzamosan még az is felmerült a rendőrség részéről, hogy nemcsak a külföldi gyanúsítottak kapcsán, de montenegrói állampolgárokkal kapcsolatban is felmerülhet a gyanú, hogy az incidens során szúró-vágóeszközt használtak.

Montenegró a legjobb uniós diák, már 2028-ban az EU tagja lehet

Az események természetesen politikai feszültséget is szítottak: Ervin Ibrahimović külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy kilép a kormányból, amennyiben Milojko Spajić miniszterelnök bevezeti a vízumkötelezettséget a török állampolgárok számára. Bár ez nem történt meg, egyre több politikus igyekezett megszólalni a témában.

November 4-én Sead Šahman montenegrói bosnyák politikus már Törökországban hangsúlyozta a fontosságát annak, hogy Montenegró multietnikus és többvallású állam, amely így is fog maradni.

Sőt, Šahman hangsúlyozta, hogy „az utcákon történt kellemetlen események nem tükrözik a montenegrói többség valódi arcát”. A török állampolgárokra vonatkozó vízumkötelezettség bevezetését pedig a kormány részéről elhamarkodott döntésnek nevezte.

A bosnyák mikropárt vezetője nem az egyetlen, aki az esemény kapcsán megszólalt.

Akkor már nem jönnek a törökök?

Barış Kalkavan, Törökország montenegrói nagykövete a hétvégén figyelmeztetett arra, hogy a vízumkötelezettség komoly hatással lehet a két ország gazdasági és turisztikai kapcsolataira, valamint azokra az állampolgárokra, akik Montenegró és Törökország között élnek, dolgoznak vagy utaznak.

A diplomata kijelentette: amennyiben a döntést nem vonják vissza, Törökország sem marad tétlen. Ez azért is fájdalmas lehet, mert az idei év első nyolc hónapjában Törökország volt a legnagyobb befektető Montenegróban, megelőzve az egymással versengő Oroszországot és Szerbiát.

A török nagykövet szerint a török ​​és montenegrói nép közötti barátságot a közös történelem, vagyis a közös múlt alapozza meg. A hivatalos török retorika a balkáni népek esetében újabban gyakran hivatkozik a közös múltra, amivel nem minden esetben kelt szimpátiát

Török diplomáciai források szerint Hakan Fidan török külügyminiszter pénteken Isztambulban találkozott Ervin Ibrahimović montenegrói miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel, hogy hangsúlyozzák Ankara azon intézkedéseit, amelyek megakadályozzák a török állampolgárok biztonságát és jogait célzó támadások megismétlődését.

Ennek kapcsán a nagykövet úgy nyilatkozott, hogy hamarosan feloldásra kerülhet a vízumkényszer a török állampolgárok beutazása kapcsán.

A helyzet következményei már most kézzelfoghatók. Montenegrói lapok helyszíni beszámolói szerint a podgoricai repülőtérre korábban átlagosan 120–150 utas érkezett járatonként Isztambulból, a szám 40 alá esett, amit a helyi, reptéri források a vízumkötelezettség bevezetésével hoztak összefüggésbe.

Török befektetések Montenegróban: A 2025-ös adatok a januártól augusztusig terjedő időszakra vonatkoznak. (Forrás: Montenegrói Nemzeti Bank)

Ezzel párhuzamosan számos montenegrói utazási iroda és hotel számolt be arról, hogy sorra mondják le a látogatásokat a török csoportok, személyek, köszönhetően a vízumkényszernek.

Szétverni a kormánykoalíciót!

Ahogy az várható volt, az ellenzéki DPS igyekezett azonnal politikai tőkét kovácsolni a kialakult helyzetből. A vízumkötelezettség bevezetése után elsőként Oskar Huter, a párt parlamenti képviselője jelentette be, hogy bizottsági meghallgatásra kívánja idézni a külügyminisztert.

Szerinte a tárcavezetőnek „színt kell vallania arról, hogy egyetért-e az állami hatóságok intézkedéseivel”, valamint meg kell magyaráznia, „milyen következményekkel jár Montenegró számára a jelenlegi kormány rövidlátó és felelőtlen politikája”.

Kapcsolódó cikk

Nem nyugszanak az indulatok Montenegróban

A DPS politikusa cinikusan hozzátette, hogy a montenegrói kormány „kilencven millió török állampolgárt büntetett meg” egy olyan bűncselekmény miatt, amellyel jelenleg két azerbajdzsáni állampolgárt vádolnak.

Látható, hogy a DPS igyekszik Ervin Ibrahimovićot olyan helyzetbe hozni, amelyben kénytelen szembefordulni jelenlegi koalíciós partnereivel – elsősorban a PES!-szel és Milojko Spajić minisztereelnökkel –, még annak ellenére is, hogy a külügyminiszter korábban kijelentette: sem ő, sem párttársai nem szavazták meg a vízumkötelezettséggel kapcsolatos jogszabály-változtatásokat.

A DPS a szerdai nap végére már Milojko Spajić miniszterelnök, Danilo Šaranović belügyminiszter és számos rendészeti döntéshozó meghallgatását követelte az ügy kapcsán, miszerint az elhamarkodott döntés és a nem megfelelő felderítés súlyosan befolyásolta Podgorica és Ankara kapcsolatát.

A vízumokkal baj lesz

Az európai uniós integrációval kapcsolatosan megjelenő ajánlások és elvárások is Montenegró vízumpolitikájában találtak kivetnivalót. Az Európai Unió vízumpolitikájával való teljes összhang érdekében Montenegrónak vízumot kell bevezetnie 11 ország, köztük Azerbajdzsán, Kína, Oroszország és Fehéroroszország állampolgárai számára a kormányzati adatok szerint.

Érdekesség, hogy a lista eredetileg 13 országot tartalmazott, de Montenegró Kuvait, valamint Törökország állampolgáraival szemben vízumkötelezettséget vezetett be a közelmúltban, utóbbit a BALK-on is megtárgyalt események hatására.

A fentiek fényében ugyanakkor az mindenképpen felmerül, hogy a kormányzat hogyan reagál a vízumkényszerre, kiemelten az elmúlt napok európai uniós integrációval kapcsolatos hírei miatt is.

A fáklyás-dicsmenetre hasonlító európai uniós értékelés mindenképpen a háttérbe tolta a török vízumkérdést és a podgoricai tüntetések okozta politikai válságot. Ugyanakkor az várható, hogy a PES!-nek és a kormányzatnak még szembe kell néznie azzal, hogy meglehetősen elhamarkodottan döntött.