Életveszélyesen megfenyegették a koszovói elnökasszonyt

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Vjosa Osmanit a napokban a koszovói elnöki hivatal e-mail címére küldött névtelen elektronikus üzenetben fenyegették meg – írja a pristinai Koha hírportál. Az üzenetben a feladó többek között „alkotmánysértő bűnözőnek” nevezte az elnököt, és ebből kifolyólag életveszélyes fenyegetést fogalmazott meg vele szemben.

Nem az első eset

– A történtek súlyosságát alátámasztja, hogy nem ez az első ilyen jellegű fenyegetés Osmani ellen.

Ezt már az elnöki hivatal médiatanácsadója, Bekim Kupina jelentette ki, aki megerősítette, hogy az elnök asszony elleni fenyegetések sorozata hosszú ideje tart, de az igazságügyi szervek mindeddig semmiféle érdemi intézkedést nem hoztak a fenyegetőkkel szemben.

A médiatanácsadó szerint tucatnyi fenyegetés érkezett már Vjosa Osmani címére, sok esetben névvel és vezetéknévvel, beazonosítható személyektől, de ennek ellenére semmilyen intézkedés nem történt.

– Mi köti össze ezeket az eseteket? Az igazságszolgáltatás teljes tétlensége

– hangsúlyozta Kupina.

A médiatanácsadó szerint nemcsak névtelen levelek érkeztek, hanem televíziós műsorokban is hangzottak el fenyegetések, ám ezekre sem reagáltak érdemben az illetékes szervek. Kupina úgy vélte, hogy ez a közömbösség veszélyes precedenst teremt, amely a jogállamiság elveit vonja kétségbe, és hasonló cselekményekre ösztönöz.

– Amikor az életveszélyes fenyegetéseket nem kezelik az elvárható komolysággal, az nem csupán a közbiztonságot ássa alá, hanem bátorítást is jelent mások számára

– fogalmazott az elnöki tanácsadó, aki szerint ez a légkör szítja az erőszakot, és tovább bátorítja az Osmani fizikai megsemmisítésével fenyegetőző személyeket, akik figyelembe sem veszik az alkotmányos rend iránti elvárásokat.

Az is az eset komolyságára utal, hogy a koszovói biztonsági szervek szerint ez az egyetlen olyan eset az ország történetében, amikor a sorozatos halálos fenyegetések ellenére egyetlen elkövetőt sem vontak felelősségre.

Kupina végül felszólította az igazságügyi szerveket, hogy haladéktalanul lépjenek fel a fenyegetéseket küldőkkel szemben, és egyúttal biztosítsák, hogy a jogállamiság ne csak elv legyen, hanem kézzelfogható valóság is Koszovóban.

Milyen indítékok lehetnek a háttérben?

A pristinai jelentés nem szól arról, hogy a fenyegetéseknek közük lehet a koszovói albánok és a szerbek között növekvő feszültséghez: Aleksandar Vučić szerb elnök például legutóbb a szombaton tartott niši nagygyűlésen fogalmazta meg ismét, hogy Koszovó Szerbia része.

Kapcsolódó cikk

„Aco, Srbine!” – Vučić és a drónérzékeny nagygyűlés Nišben

Ezzel szemben a koszovói vezetés, különösen Vjosa Osmani köztársasági elnök, rendszeresen hasonlítja Szerbiát Oroszországhoz, hangsúlyozva a két ország közötti politikai és stratégiai kapcsolatokat, valamint azok destabilizáló hatását a nyugat-balkáni régióra.

Osmani többször is kijelentette, hogy Oroszország Szerbiát „szatellitállamként” használja, hogy aláássa mindazt, amit Koszovó és szövetségesei közösen felépítettek. Múlthavi finnországi látogatása során hangsúlyozta, hogy Oroszország célja a régió destabilizálása Szerbia révén, amelyet eszközként használ fel geopolitikai céljai elérésére.

2023 szeptemberében Osmani azzal vádolta Szerbiát, hogy „Putyin tervét” követi, és hasonló módszerekkel próbálja destabilizálni a Nyugat-Balkánt, mint ahogyan Oroszország tette Ukrajnában 2014-ben. Ezek a módszerek magukban foglalják a hibrid hadviselést, paramilitáris csoportok támogatását és dezinformációs kampányokat.

A koszovói albán elnök rámutatott arra is, hogy Szerbia egyre inkább eltávolodik az Európai Uniótól, miközben szorosabb kapcsolatokat ápol Oroszországgal.

Osmani hangsúlyozta, hogy Szerbia nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz sem, miközben növelte katonai együttműködését Moszkvával. Emellett Szerbia újabb gázmegállapodásokat kötött a Gazprommal, Oroszország pedig támogatta Szerbiát a koszovói válsággal kapcsolatban.

Osmani az Európai Uniót is bírálta

A koszovói elnök azonban nemcsak Szerbiát és Oroszországot bírálta, hanem az Európai Uniót is, amely teljes blokádot tart fenn Koszovóval szemben.

Osmani szerint az EU azok előtt nyitja meg az ajtókat, akik Putyinhoz mennek, miközben Brüsszel blokkolja Koszovót – amely nem lát más utat és alternatívát, mint amit az Európai Unió képvisel.

A koszovói elnök asszony úgy vélte, hogy Brüsszelben nem ismerik el és nem is értékelik a koszovói albánok tevékenységét és reformjait, ugyanakkor figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy Pristina száz százalékban igazodik az Európai Unió politikájához – beleértve az Oroszország elleni szankciók bevezetését is.