Nagypénteken mentette fel egy szlovén bíróság Janez Janšát

Nagy pénteken első fokon ítélet született a szlovén politikai élet egyik leghosszabbra nyúlt jogi eljárásában. A celjei bíróság felmentette Janez Janša volt miniszterelnököt és két vádlott-társát a Trenta-ügy néven elhíresült, több mint másfél évtizede húzódó ingatlanügyben.

Bár az ítélet még nem jogerős, annak politikai és társadalmi következményei már most érezhetők. Így a volt szlovén kormányfő mégsem lesz mártír, bár az „üldöztetésnek” még nincs vége, mivel az ügyészség fellebbezést jelentett be.

Politikai feszültségek

A Trump-féle „politikai kézikönyv” első szabálya szerint a sikeres politikusnak az elnyomó rendszer áldozatát kell alakítania. Janez Janša esetében ebben a szerepben kulcsszerepet játszott a Trenta-ügy, amelyet „kitalált perként” mutatott be. A legnagyobb irónia pedig, hogy most, miután felmentették, többé már nem adhatja így el ezt a történetet.

Az ügy középpontjában egy 2005-ös ingatlantranzakció áll: Janša egy védett területen, a Triglav Nemzeti Park területén korábban vásárolt telket adott el jelentős felárral, majd a bevételből egy ljubljanai lakást vásárolt.

Az ügyészség szerint a tranzakció célja az volt, hogy elfedje a valódi pénzmozgások irányát, s így burkolt előnyhöz juttassa Janšát. Az eljárás azonban most, közel két évtized után, első fokon véget ért: a bíróság felmentette az összes vádlottat.

A volt kormányfő az ítélet után harcos hangvételű beszédben köszönte meg hívei támogatását, hangsúlyozva, hogy az igazságszolgáltatás késlekedése önmagában is igazságtalanság.

Szerinte az eljárás politikai célokat szolgált, és volt kormánya tagjait is hasonló üldöztetések érik.

Külön kiemelte az igazságszolgáltatás részleges megtisztításának fontosságát, amelyet pártja, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) a zászlajára tűzött, záróbeszédében pedig azt hangoztatta, hogy olyan ügyben emeltek ellene vádat, amelyben nincs bűncselekményi elem.

Szerinte sem Szlovéniában, sem az EU-ban nincs egyetlen olyan bírósági ügy sem, amelyben valakit azért pereltek be vagy állítottak bíróság elé, mert többért adta el az ingatlanát, mint amennyiért vette, neki viszont azért kell felelnie, mert 1992-ben 45 ezer német márkáért (mostani értéke kb. 23 ezer euró) vett egy ingatlant egy magánszemélytől, és 2005-ben 130 ezer euróért adta el egy magáncégnek.

Szerinte mind a vásárlás, mind az eladás piaci feltételek mellett történt, amit bárki ellenőrizhet, aki utánanéz néhány egyszerű információnak az interneten, és aki nem aludta át Szlovénia uniós csatlakozását, ami után a külföldiek könnyebben vásárolhattak ingatlant a határzónában, így az 1992-ben birtokába került ingatlan értéke hatalmasat emelkedett.

Jansa egy régi fotót is mellékelt a záróbeszédéhez, amelyet az X platformon tett közzé

Janša szerint a történelem ismétli önmagát, 1988 júliusában a ljubljanai katonai bíróság hasonlóan abszurd vádak alapján ítélte el, mert nyilvánosan írt egy állítólag titkos katonai dokumentumról, mert ez volt a parancs.

A volt miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy hét év után a Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte az ítéletet, mondván, hogy egyáltalán nem volt bűncselekmény, azt nem mi négyen követtük el, akiket elítéltek, hanem legfeljebb azok, akik elkészítették az alkotmányellenes katonai dokumentumot, amely a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) katonai puccsára utalt.

Az elnyomó rendszerek áldozata?

Hat nappal az ítélethirdetés előtt, az SDS pártlapjának weboldalán bombasztikus cikk jelent meg: „EXKLUZÍV – A TRENTA-ÜGY. Anonim levél a celjei bíróságról: Janšát két év és két hónap börtönre ítélik, az ítélet már rég meg van írva.”

A levél állítólag a bíróság egykori dolgozójától származott, és mellékelve volt egy ítéletvázlat is. A cikket pillanatok alatt szétterítették az SDS propagandacsatornáin. Az állítás – miszerint Janšát „előre elítélték” – néhány órán belül szinte tényként rögzült.

Janša maga is úgy nyilatkozott, hogy „valószínűleg igaz”, két nappal később azonban a celjei bíróság „teljes hamisítványnak” nyilvánította a dokumentumokat. Janšát első fokon felmentették a hivatali visszaéléssel kapcsolatos vádak alól, amelyek az említett lakásvásárlással összefüggő tranzakcióhoz kötődtek.

Janša húsvéti üzenete a „nagypénteki győzelmet” követően: A húsvét az élet halál feletti győzelmének ünnepe, a fény sötétség feletti győzelmének szimbóluma, valamint a jónak a gonosz felett aratott győzelmének, és az emberek végtelen reményének az ideje. Áldott húsvétot kívánok, kedves barátaim, honfitársaim, testvéreim. Halleluja! (Forrás: X platform)

A tárgyalás idején Janša hívei az utcára vonultak. A hatóságok figyelemmel kísérték a nem bejelentett megmozdulást, és ideiglenes gyalogoskorlátozásokat is bevezettek Celje központjában. Bár az esemény békés maradt, a demonstráció politikai töltete egyértelmű volt: a szlovén jobboldal szerint az igazságszolgáltatás elfogult és politikailag motivált.

Az ügy megítélése jogi szempontból összetett: a vádlottak védelme szerint a tranzakció minden eleme jogszerű volt, és a piaci árak emelkedésével magyarázható a jelentős értékkülönbség.

Ezzel szemben az ügyészség úgy véli, hogy a formálisan független ügyletek valójában összefonódó, manipulált tranzakciók voltak. A közel húsz éve tartó ügy komoly kérdéseket vet fel a szlovén igazságszolgáltatás működéséről, a politikai átláthatóságról és a közbizalom jövőjéről.

Mivel az ügyészség fellebbezést jelentett be, az ügy a másodfok elé kerülhet, vagyis a Janša-szaga folytatódhat.

Az idő azonban sürget: a szlovén jog értelmében húsz év elteltével már nem lehet büntetőeljárást lefolytatni, s ez az abszolút elévülési határ 2027-ben jár le. Vagyis ha a jogi folyamatok tovább húzódnak, a végső döntés elmaradhat – ami még tovább növelheti a közéleti feszültséget.

A bíróság lejáratása

A volt miniszterelnök pártja tavaly ősz óta nyomásgyakorlást folytat a bíróság ellen, Janša pedig „felkelést” hirdetett az igazságszolgáltatással szemben, hívei „maffiának” nevezték a bíróságot, a tüntetéseken vezető SDS-politikusok a bírákat „pszichopatáknak” csúfolták, akiket „ki kell rángatni az odujukból”.

Az egyik ilyen gyűlésen az is elhangzott, hogy „amikor Janša győz, eljön az idő, hogy a bírók és ügyészek a saját tárgyalótermeikben feleljenek.”

Az SDS médiagépezete hónapokon át kutakodott a bíró magánéletében, akit azzal vádoltak, hogy „megrendeléseket teljesít.” A per utolsó napjaiban egy tüntető láncfűrésszel (bár vágókés nélkül) jelent meg a bíróság épülete előtt. Ezután jött a fordulat: a bíróság úgy ítélte meg, hogy az ügyészség nem tudta kellően bizonyítani a vádakat.

Azt nehéz megítélni, hogy milyen hatással lehet egy ilyen erős külső nyomás a bírói munkára. Ám ha hihetünk Janšának, akkor nagyban. „Nélkületek ez nem sikerült volna” – mondta híveinek a bíróság épülete előtt.

Ezzel burkoltan elismerte, hogy az egész „igazságszolgáltatás elleni menetelés” célja a felmentő ítélet kierőszakolása volt. És ezt lehet úgy értelmezni, hogy láncfűrész nélkül nem lehet nyerni a bíróságon? Miért mond ilyet valaki, aki állítása szerint biztos abban, hogy ártatlan?

A celjei tüntetések részei voltak az SDS választási stratégiájának is. Janša egy ideig még tapogatózott a nagykoalíció lehetősége felől, ám tavaly ősz óta világossá tette: Szlovénia „elrabolt ország,” amelyet le kell rombolni, majd újra kell építeni.

Ez a „harc az igazságszolgáltatás ellen” időben egybeesett a Donald Trump visszatérése iránti nyílt óhajjal. Mint Trump, Janša is azzal próbálta meggyőzni a közvéleményt: az állami intézmények megromlottak, le kell őket rombolni, jellemző „ingatlankereskedői” hozzáállás.

A szuverén tengely

Közvetlenül nem része a szlovéniai eseményeknek, de mégis jelzésértékű, hogy Milorad Dodik ismét a „mártírok oldalára” állt, miközben megpróbálja magát pozicionálni a szuverenista világban: először Benjámin Netanjáhúhoz hasonlította magát, majd Marine Le Pen védelmezését követően most kiállt Janez Janša mellett.

Dodik egy fotót is csatolt az X platformos bejegyzéséhez, amellyel hangsúlyozni kívánta a volt szlovén miniszterelnökkel kapcsolatos (érdek)barátságát (Forrás: X platform)

Valójában szlovén vonatkozásban ez nemigen bír jelentőséggel, de nem elképzelhetetlen, hogy Dodik egy másik ügy kapcsán – a Viaduct-perben – „természetes szövetségest” keres, miután a boszniai Szerb Köztársaság kormánya elvesztette a szlovén társaság által kezdeményezett választottbírósági vitát, és így 56 millió eurós adósságot kellene megfizetnie, amely minden egyes nap tovább kamatozik.

A Janez Janšával kapcsolatban hozott elsőfokú ítélet ürügyén Dodik azt írta az X platformon, hogy a volt szlovén miniszterelnök olyan politikus, akinek nevét éveken át próbálták lejáratni, politikai célokra használt igazságszolgáltatási eszközökkel.

Kapcsolódó cikk

Mindeközben dráma Boszniában

Dodik szerint Janša azonban azok közé tartozik, akik a nép érdekeit a bürokrácia érdekei fölé helyezték – és éppen ezért vált eltávolítandó célponttá, mivel ellenfelei másként nem tudták legyőzni. A boszniai főszerb itt valószínűleg saját magára is gondolt, és örömmel töltötte el, hogy éppen a volt szlovén miniszterelnök bizonyult győztesnek.

Dodik szerint „Janša példája világosan megmutatja, milyen fontos kitartani, hinni az igazságban, és nem meghátrálni az összeesküvések és lejárató kampányok előtt.”

Janšának erőt és egészséget kívánt, és nagy lelkesedéssel várja a jövőbeni együttműködést egy olyan politikussal, aki továbbra is meghatározó tényezője Szlovénia politikai életének – és aki esetleg besegíthet a Dodik számára felettébb kellemetlen Viaduct-ügyben.