Trump és a Balkán: a „nagy visszatérés” a szerbeknek kedvez

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Nagy az öröm a boszniai Szerb Köztársaságban, ahol a függetlenség lehetősége is felcsillant annak köszönhetően, hogy Donald Trump nyerte meg a november 5-ei amerikai elnökválasztást. Legalábbis így véli Milorad Dodik boszniai szerb elnök, aki nagy mulatságot rendezett a trumpi diadal megünneplésére. Dodik saját győzelmeként ünnepelte a volt amerikai visszatérését, és az USA szarajevói nagykövete helyett ivott Trump győzelmére.

Mégsem kiáltotta ki a függetlenséget

– Amikor Donald Trump lett az USA elnöke, ki akartam kiáltani a Szerb Köztársaság függetlenségét, ám néhányan megijedtek a környezetemben, és végül nem tettem meg. Most már sajnálom, hogy így történt, és azt hiszem nem haboznék a függetlenség bejelentésével, ha Trump újra diadalmaskodna

– mondta még 2023 végén Milorad Dodik, aki most akár meg is teheti azt, amit 2016-ban elmulasztott.

Nem véletlen, hogy a két entitásból – a Szerb Köztársaságból (RS) és a Muszlim-Horvát Föderációból – álló Bosznia szétverésén már jó ideje munkálkodó Dodik partit rendezett, hogy megünnepelje Trump győzelmét.

A republikánus elnök ugyanis első elnökségének éveiben szakított az óvatos amerikai balkáni politikával, s miközben igyekezett kihagyni az európaiakat az 1990-es évek eleje óta tartó válság kezeléséből, gyors rendezésre próbálta meg rákényszeríteni az érdekelteket.

Például Koszovót és Szerbiát: Richard Grenell, Trump balkáni ügyekben illetékes különképviselője területcserére akarta rávenni a két országot. Bár egy ideig úgy tűnt, hogy a perifériára szorított európai országoknak nem osztottak lapot, Angela Merkel akkori német kancellár – a Belgrádra kifejtett nyomással – végül megfúrta Trump ötletét.

Elemzők szerint a területcsere leginkább azért volt fontos Trumpnak, hogy „kiderüljön” a világ számára, mennyire erős elnök ül a Fehér Házban. Grenell most is komoly tisztséget kaphat, az sem kizárt, hogy ő lesz Trump külügyminisztere.

Sok beszéd, kevés tett

A főként szerbek lakta Észak-Koszovót – Kosovska Mitrovicát és környékét – valamint három, albán többségű dél-szerbiai körzetet érintő területcsere ugyan meghiúsult és Trump elnökségének hátralévő időszakában csak annyi történt, hogy a Fehér Ház ura rákényszerítette a szerbeket és a koszovóiakat egy valós eredményt nem hozó gazdasági és közlekedési megállapodás aláírására.

Viszont arra jó volt ez a négy év, hogy kiderüljön, hiába dúltak háborúk a délszláv térségben, a területcserék lehetősége továbbra is valós, s most Trump visszatérésével újra napirendre kerülhet a határok mozgatása.

Kapcsolódó cikk

NAGY A SZERELEM: Donald Trump leállította a tömeggyilkosságokat, azóta a szerbek és az albánok ölelgetik egymást

Ez pedig minden bizonnyal Dodikék kedvére van, főleg úgy, hogy közben Oroszország is a boszniai szerb köztársaság mögött áll, s az elszakadásra bíztatja a boszniai szerbeket.

Az is bonyolítja a helyzetet, hogy Trump már bizonyítottan a bilaterális megállapodások híve, és nem különösebben érdeklik őt az olyan nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ, vagy akár a NATO és az EU. Ez pedig azzal jár, hogy az elnök ismét figyelmen kívül hagyja az európaiak érdekeit, sőt azon lesz, hogy ha lehet, újra megossza az Unió tagállamait.

Az egyik megosztó kérdés Szerbia lehet: az európai államok egy része azért nem támogatja lelkesen Belgrád felvételét, mert az Aleksandar Vučić államfő nevével fémjelzett szerbiai vezetés nem hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni EU-s szankciókhoz.

Trump maga sem szankciópárti – azt szorgalmazza, hogy amennyiben tűzszünet jön létre Ukrajna és Oroszország között – akkor a nyugati államok vonják vissza a Moszkvát sújtó büntető intézkedéseket. Az elnök ugyancsak felvetheti a boszniai szerbek és az észak-koszovói térség elleni amerikai szankciók visszavonását.

Szerbek előnyben

Az is valószínűnek tűnik, hogy Trump már csak azért is kedvez majd a szerbeknek, mert az elnök családjának immár komoly üzleti érdekeltségei is vannak Szerbiában.

Kapcsolódó cikk

A GRIZZLYMEDVE BŐRE: Lassan körvonalazódnak a Belgrádban megnyitott DFC iroda befektetési szándékai

Trump veje Jared Kouchner 99 éves időszakra szóló engedélyt szerzett arra, hogy az éppen az USA vezette NATO által 1999-ben lebombázott belgrádi védelmi minisztérium és vezérkar épületeinek a helyén egy luxusingatlanokból álló épületkomplexumot húzzon fel és üzemeltessen.

A tárgyalások 2013-ban kezdődtek, s most, hogy megszületett az alku, az elnök nem fogja veszni hagyni a család befektetéseit. Trump ugyanis igencsak védi az érdekeit.

Közismert, például, hogy elnöksége éveiben a tulajdonában lévő szállodák több mint 1,4 millió dollárt számláztak ki – feltűnően magas áron – a politikusra és vendégeire figyelő titkosügynököknek.

Orbán játszmája

Akár Magyarország is a képbe kerülhet. Trump évek óta jó viszonyt ápol a nyíltan a republikánus politikusnak szurkoló Orbán Viktorral, a magyar kormányfő viszont Milorad Dodik nagy barátja, akivel rendszeresen találkozik Budapesten és az RS fővárosában, Banja Lukában.

Orbán ugyan nem támogatja nyíltan a boszniai szerbek elszakadási törekvéseit, ám az mindenképpen árulkodó jel, hogy a magyar miniszterelnök jóval többet tárgyal a szerbekkel, mint a másik két boszniai nemzet, illetve a föderatív állam képviselőivel.

Dodik mellett Vučić is Orbán szövetségesének számít, s bár a Dodik-Vučić viszony egyáltalán nem felhőtlen, a szerbiai elnök sem híve az egységes Boszniának.

Ez legutóbb akkor derült ki, amikor júniusban az „össz-szerb gyűlésen” a belgrádi és Banja Luka-i vezetők együtt állapították meg, hogy „véglegesen és jelentősen megsérült” a Bosznia-Hercegovina státusát meghatározó, 1995-ös daytoni békeegyezmény.