Allah európai Mekkája? Vatikán mintájára a muszlimok városállamot akarnak Európában

Muszlim miniállam létrehozását tervezi Edi Rama albán miniszterelnök. A szocialista kormányfő az ENSZ közgyűlésén tett bejelentése szerint Tirana közigazgatási határából lehasítandó öt New York-i háztömbnyi terület lenne a jövőben az iszlám világ új központja, Mekkája, az öreg kontinens új városállama, amelyet csak a bektási rend szúfi ágához tartozó dervisek lakhatnának. Az előzetes tervek szerint az új ország vezetője Edmond Brahimaj albán főimám, pontosabban dedebaba lenne. A Vatikánhoz hasonló szuverén, de teokrata muszlim enklávé körülbelül nagyjából 27 hektárt (0,11 km2) hasítana ki Tiranából.

A vallási alapokon nyugvó új városállamot azért az albán főváros keleti részén, a Skhozë nevű kerületben, az itt futó Rruga Augush Gjergjevica útra merőlegesen alapítanák meg, mert 1925 óta ez a terület volt a rend helyi közigazgatási központja, ún. tekkéje Enver Hodzsa kommunista elnök megjelenéséig. Ennek az egykori 90 hektáros területnek az egyharmadát kapta vissza az egyház a rendszerváltás után, ahol pár évvel korábban fel is avatták az ország legnagyobb bektási gyülekezési- és imatermét, a rend történetét bemutató múzeumot, egy muszlim klinikát, valamint a táncoló misztikusok történetével foglalkozó archívumot.

Gül baba, de nem az operett

A misztikus bektási rend a XIII. század elején alakult meg az Oszmán Birodalom anatóliai területén. Nevét szent Hadzsi Bektási Veli szentről kapta. Eredetileg a szunnita iszlámon belüli számos szúfi rend egyike volt, akik a XV. században politikai hatalomra is szert tettek.

A szultán mellett ténylegesen ők irányították a konstantinápolyi janicsártestületet.

Nevük Magyarországon sem ismeretlen. Többek között ezeknek a muszlim csuhásoknak volt a képviselője a Budán elhunyt Gül baba (Rózsák atyja, vagy Rózsa apó), akit a róla elnevezett Rózsadombon temettek el. Derviskolostora, azaz medresze, ma ékeitől megfosztott földszintes társasházként lapul csinosan rendbe hozott türbéje mellett.

Szintén ehhez a táncoló papi körhöz tartozott a Pécsett nyugvó Idrisz baba és az oszmán megszállást nyögő Magyar Királyságot többször is felkereső Evlija Cselebi történetíró is. A rend a XVI. századra átvette a zajdi síita iszlám néhány tanítási elemét is.

Liberális, cuki muszlimok?

Bár 1826-ban II. Mahmud szultán a fatwa által betiltotta az eretneknek tarttott rendet az Oszmán Birodalom területén, a misztikusok tényleges menekülésére csak a Török Köztársaság megalapítása után Kemal Atatürk ténykedésekor került sor, amikor is az államfő betiltotta a Vallási Ügyek Igazgatóságán kívül működő összes vallási intézményt az országban, és így a nagyszámú közösség kénytelen volt 1925-ben székhelyét Isztambulból áttenni Albániába.

Salih Nijazi volt az utolsó dedebaba, azaz dédpapa Törökországban, és az első főimám Albániában. A rend annyira hamar bekapcsolódott az európai politikába, hogy Iszmail Kemáli két év múlva már az albán nemzeti ébredés vezetője lett. A szekta tagjai kiemelkedő szerepet játszottak Albánia török uralom elleni nacionalista ébredésében is.

Ennek a mozgalomnak volt az aktív tagja báró Nopcsa Ferenc albanológus-paleontológus, Albánia majdnem királyává választott kalandora, akiről a Spielberg-Lucas páros Indiana Jones alakját és a Jurassic Park filmsorozat John Hammond kutatóját mintázta, valamint a rózsadombi Gül baba türbét I. Zogu albán király és felesége gróf Apponyi Geraldine királyné pénzéből négytornyú nagymecsetté átalakítani kívánó Durics Hilmi Husszein budai főmufti, aki bosnyák katonaként nem csak az Osztrák–Magyar Monarchia tisztjeként harcolt Olaszország ellen, hanem a Lajtabánság egyik főhadvezéreként az osztrák csendőrök ellen is bőszen kaszabolt.

A bektásik kényszerű költözése mellett persze az is sokat nyomott a latba, hogy a konzervatív szunnita és a síitia elvárás szerinti napi öt imádság helyett ők megelégedtek napi kettő isteni hódolattal. A muszlimok többsége szerint a szekta legfőbb bűne az, hogy nagyon lazán értelmezik a Koránt, Allah és Mohamed tanításait, rítusaik a miszticizmust követik, vallásértelmezésükben felfedezhető az iszlám előtti pogány hitvilág elemei, és az elhunyt bölcseik imádata is.

Még nagyobb gond szerintük, hogy a bektásik imádságaik alatt nem feltétlenül fordulnak Mekka irányába, és nem hajlítják be a térdüket. Állítólag még ennél is nagyobb bűnük, hogy mai napig nem tiltják az alkohol, a bor, a sör és a pálinka fogyasztását, sőt ezek otthoni elkészítését sem!

Asszonyaikat egyenrangú félként kezelik, akik a férfiakkal egyenlőként vehetnek részt a különböző vallási szertartásokon és összejöveteleken. A gyengébbik nemnek ráadásul nem kötelező kendőt, vagy csadort sem hordaniuk az utcán, a zárt terekben idegenek előtt sem kell felvenniük a textilt, sőt még akkor sem bebugyolálni a fejüket, ha dzsámiba, vagy mecsetbe lépnének be.

A leendő mikroállam északi beépítési területe Tiranában (Forrás: Google)

Isten nem tilt senkinek semmit

A bektásik persze a ramadánt is ímmel-ámmal tartják be. Bár böjtölnek, legalábbis nem isznak folyadékot Husszein imám szenvedéseinek gyászidőszaka alatt, ám a megemlékezés után azonnal belevágnak az ashura fesztivál megtartásába, ahol szárított és erjesztett gyümölcsökből, diófélékből és fahéjból készült desszerteket és alkoholt fogyasztanak.

Az albán bektásik persze Nevruzit, a perzsa újévet és Ali imám születésnapját is megünneplik, nem nagyon foglalkoznak a földrajzilag közelebb lakó, így rájuk fizikailag veszélyt jelentő szunniták rosszallásával.

Kapcsolódó cikk

METAMORFÓZIS: Iránból Albániába, avagy hogyan lehet terrorista csoportból demokráciapárti szervezetté válni (amerikai támogatással)

Érvelésük szerint Isten nem tilt senkinek semmit, ezért is adott az embernek elmét. A bektásiknál a mai napig az a felfogás, hogy a rituális táncaikkal azért esnek transzba, hogy istenélményüket ne a szabályok szigorú betartása által éljék meg, hanem az Istennel való egység megteremtése érdekében.

Az albániai rend vezetője, az albán hadseregből a rendszerváltást követően leszerelt, majd 1996-ban dervissé vált Edmond Brahimaj főmufti, azaz a korábban többször idecitált nyolcadik dedebabának számító Mondi baba a New York Times-nak azt mondta a minap: „mi vagyunk az eredeti, az igazi iszlám hit őrzői. Náluk és csak bennük él az igaz Isten, amelyben nincs semmiféle szélsőség, semmiféle erőszakra való buzdítás.”

Egy 2005-ös becslés szerint világszerte több mint hétmillió bektási él, bár újabb tanulmányok szerint ez a szám 20 millióra is tehető. Albániában a muszlim lakosság 9, míg az ország lakosságának az 5 százalékát teszik ki. Törökországban további 12,5 millió bektási élhet. Főként Anatóliában, a Balkánon és az oszmán kori görög muszlim közösségek között találhatók. Érdekesség, hogy muszlimként Izrael, USA és Kína politikáját fogadják el, elítélik a militánsan iszlamista ujgurokat.

Szapora dervisek

Az albán parlamentben bár már ezerrel dolgoznak az államalapítást lehetővé tevő jogszabálycsomagon, ám ezt az országgyűlésnek még jóvá kell hagynia. Tirana szerint a deklaráltan mérsékelt iszlám mikroállam megalapítása üzenetértékű lehet a világ számára.

Edi Rama albán kormányfő úgy látja, hogy a muszlimok nem egyenlőek a gyilkosokkal, a terroristákkal, a nemi erőszakot elkövetőkkel, a léhákkal és az anyagi potyalesőkkel.

A leendő bektási mikroállam nemzetközi elismerésnél azonban még sok gond lehet. Irán mint konzervatív teokratikus rezsim ezt az új államot biztosan nem fogja sohasem elismerni. A tervre szintén furcsán néznek Szerbiában, Ausztriában, Csehországban Szlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon is. A szaúdiak, szírek, libanoniak és az öbölállamok már kémhálózatuk ugródeszkájaként tekintenek a leendő új államra.