P. Bálint: Pásztor István felfestette az útra az irányjelzéseket, ahhoz kell tartani magunkat

A Vajdasági Magyar Szövetség 1994-ben alakult meg, és 1995-ben már ünnepséget szervezett augusztus 20-a tiszteletére. Ez az ünnep tehát nemcsak kapcsolódást, hanem kapaszkodót is jelent a vajdasági magyarságnak – hangsúlyozta Szent István-napi beszédében Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke, aki első alkalommal szólt a közösséghez augusztus 20-a alkalmából. Egy évvel ezelőtt még édesapja, igaz nagybetegen, mégis vállalva a feladatot, állt ki megtartani beszédét. Pásztor Bálint őt szólította beszéde elején, őt idézte több alkalommal, s hozzá szólva fejezte be az ünnepi felszólalást szombaton este Palicson.

Huszonnyolcadik ünnep a határon túlon

Az ünneplés ezúttal is kirakodóvásárral, eszem-iszommal kezdődött még délután a Palicsi-tó partján. Évről évre viszont kevesebben vannak az ünnepségen, igaz ugyanakkor, hogy ezúttal – úgy tűnik – buszokat nem szervezett a VMSZ, néhány évvel ezelőtt még azokkal szállították az ünneplőket Vajdaság minden területéről a rendezvényre.

A délután eszem-iszommal kezdődött (Forrás: Tómó Margaréta)

Huszonnyolcadik alkalommal szervezett tehát ünnepséget a VMSZ augusztus 20-án. Pásztor Bálint beszédében hangsúlyozta, hogy nem mindig volt ilyen egyértelmű, hogy ünnepelhettek, és kiemelte, hogy „sok alkalma lehetett volna ideszakadt közösségünknek, a teljes önfeladásra, hitének elhagyására, de ez mégsem történt meg, pedig a csapások igazán próbára tettek bennünket”.

– Nem eltűntünk, hanem megacélosodtunk. Ma már nem kell bátorság, hogy nemzeti ünnepeinket megtartsuk. Nálunk állami és tartományi védelmet élvez. Vajon ez bekövetkezhetett volna a most harminc éves VMSZ, az idén 25 éves nemzeti tanács nélkül? Nem ez az érdékérvényesítés sikerességének az egyértelmű fokmérője?

– tette fel a kérdést Pásztor Bálint.

„A magyar nemzetnek nincsen szüksége iránymutatásra”

A VMSZ ünnepsége, mint minden évben, ezúttal is a magyar kormány képviselőjének beszédével kezdődött. Ezúttal Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter volt a VMSZ vendége.

– Magyarként egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a nálunk nagyobb és erősebb európai barátok megrendszabályoznának bennünket, nekik már kész tervük van arra vonatkozóan, hogy hol legyen a helyünk ebben az átformálódó közösségben. Mégis, a mai nap, az ezeréves államiság ünnepe emlékeztet minket arra, hogy mi, magyarok, el tudjuk dönteni, hogy mely értékeket valljuk magunkénak, ahogyan ezt eldöntöttük Szent István korában is

– fejtette ki Hankó Balázs. Hozzátette, a magyar nemzetnek nincsen szüksége iránymutatásra, hiszen tudja honnan jött és hol van a helye a világban.

Hankó szerint a magyarok már Szent István korában eldöntötték, csak hát Európa (Screenshot)

Hankó szerint a Vajdaságban kifejezett cél az elvándorlás megállításához és a magyar munkaerő megtartásához, valamint a tudományos és kulturális élet utánpótlásának a kineveléséhez való hozzájárulás.

Pásztor: „Gyászolni sem tudtunk, mert azonnal cselekednünk kellett”

Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke kérdéssel kezdte beszédét: Hol vagy István király? – majd beszédének folytatásából kiderült, édesapjára, a VMSZ tavaly elhunyt elnökére is célzott, aki a tavalyi Szent István-napi központi ünnepségen már nagybetegen mondta el ünnepi beszédét.

Pásztor Bálint a beszédét mondja (Screenshot)

Fia, Bálint szerint Pásztor István minden erejét összeszedte, hisz számára mindennél fontosabb volt, hogy együtt legyen a közösségével, összegezze az elmúlt egy évet és elmondja jövőbe tekintő biztató gondolatait. Arról beszélt, hogy semmi sem akadályozza meg a közösséget abban, hogy „tovább küzdjünk és fejlődjünk”.

– A célt és irányt megmutatta, nekünk azon kell tartani magunkat és még gyorsabban haladni rajta, mert az irányjelzéseket arra nekünk felfestette

– mondta a VMSZ elnöke édesapja érdemeit ecsetelve, majd hangsúlyozta, Szent István előtt a tiszteletünket azzal fejezzük ki, hogy jövőt építünk a szülőföldünkön.

– Ma először állok itt Szent István napján, mégis, megannyi akadályt legyűrtünk már október 30-a óta. Küzdelmes hónapok vannak mögöttünk, de talpon maradtunk, mert tudtuk, hogy mi a magyar dolga: hogy az erős előtt meg ne hunyászkodna. Pásztor István munkásságát folytatni feladatunk, mert az rólunk szól, megmaradásunkról és méltó fejlődésünkről. Olyan politikai örökséget hagyott ránk, amit továbbra is bölcs döntések mentén, olykor embert próbáló erőfeszítésekkel is kitartóan és tisztességesen folytatnunk kell. Ebben nem ismerek kompromisszumot

– szögezte le Pásztor Bálint.

Ezt követően a VMSZ-elnök összegezte az elmúlt időszak eredményeit.

– Gyászolni sem tudtunk, mert azonnal cselekednünk kellett. A VMSZ sikerességének bizonyítéka a közösségi elfogadottsága. Közel 65 ezren támogatnak bennünket, az elmúlt 12 év második legjobb eredményét értük el. Alázatosan, kitartóan küzdünk a közösség minden tagja érdekében. Hogy továbbra is mindent megtegyünk azért, hogy akik elmentek hazajöjjenek, akik ingáznak, tehessék ezt emberhez méltó körülmények között. Megerősítettük a szövetséget a Fidesszel és a Szerb Haladó Párttal

– mondta többek között a VMSZ elnöke.

Üzenet a Magyar Mozgalomnak

Pásztor Bálint ezúttal érintőlegesen, de mégis említést tett az elmúlt évekről, és célzott a már két éve egyáltalán nem aktív Magyar Mozgalomra, illetve az ellenzékre.

– Sokan eltűntek, letűntek, lehúzták a rolót, vagy csak feladták, lett jobb dolguk, vagy legalábbis jobb soruk

– mondta Pásztor, majd aláhúzta:

– Mi itt vagyunk, a közösség számíthat ránk. Cselekvő nemzettudattal fordulunk a jövő felé.

Pásztor ezer év távlatából azt is megidézte, hogy mit gondolt Szent István, és hogy ehhez képest hogy viselkedik Európa:

– Európa, amelybe államalapító királyunk meggyőződéssel vezetett be bennünket, azon értékei ellen fordult, amelyek hajdanán naggyá tették. Az országok és a nemzetek legnagyobb vívmányai, az önállóság, a függetlenség, a nemzeti identitás, a keresztény értékrend, a kultúra került veszélybe. Ez ügyben sem kell mást tennünk, mint amit eddig, támogatva Magyarország kormányának emberfeletti erőfeszítéseit, ragaszkodni értékeinkhez, kultúránkhoz, nyelvünkhöz, hagyományainkhoz, tudva mi a magyar dolga.