Az 1936-os berlini olimpián Heinrich Ratjen a női magasugrásban indult

Nem Imame Khelif – aki most legyőzte Hámori Lucát – az egyetlen az olimpiai játékok történetében, aki interszexuálisként indult, volt ugyanis még egy eset, amikor egy sportoló a másik nem versenyében vett részt, ez azonban meglehetősen ritka és különleges körülménynek számít. Az eddig talán egyedülálló eset Heinrich Ratjené volt, akit német atlétaként a nők közötti magasugrás versenyében indítottak az 1936-os berlini olimpián Dora Ratjen néven. Később kiderült, hogy valójában férfi, a verseny utáni vizsgálatok során pedig megállapítást nyert, hogy interszexuális volt, tehát mindkét nemi jellemzőkkel rendelkezett.

Elkorcsosult férfi nemi szerve volt

A Der Spiegel 2009-ben hozta nyilvánosságra azt az aktát, amely a Ratjen életéről az 1938-ban és 1939-ben folytatott vizsgálat eredményeit tartalmazza.

Heinrich Ratjen 1918-ban született Németországban, a Bréma melletti Erichshofban, egy “egyszerű embereknek” nevezett családban. Az apa 1938-ban beszélt arról, hogy mi történt a gyermek születésekor. A Ratjen házaspárnak már három lánya volt, amikor az anya újra szült.

– Amikor a gyerek megszületett, a bába odaszólt nekem: Heini, fiú lett! De öt perccel később azt mondta: Ez mégiscsak egy lány.

Kilenc hónappal később, amikor a Dora névre anyakönyvezett gyermek beteg lett, egy orvos megvizsgálta a nemi szervét, és azt mondta az apának:

– Legyen. Úgysem tehetsz ellene semmit!

Dora 1938-ban – amikor kiderült a titka – kijelentette, hogy szülei lányként nevelték, és egész gyermekkorában lányruhákat hordott.

– De 10-11 éves koromtól kezdve kezdtem rájönni, hogy nem nő vagyok, hanem férfi. A szüleimtől azonban soha nem kérdeztem meg, hogy miért kell női ruhákat viselnem, holott férfi vagyok

– mondta Dora Ratjen, aki valójában vagy férfi volt, vagy nő, viszont később Heinrich lett.

Furcsa lány az olimpián

Dora lányként 1934-ben kezdett el sikeresen versenyezni a magasugrásban, valószínűleg “túlságosan zavarban volt ahhoz, hogy beszéljen arról, ami vele történt”. 1936-ban részt vett a berlini olimpián.

– Soha nem gyanakodtam, egyszer sem… A közös zuhanyzóban csodálkoztunk, hogy miért nem mutatkozott soha meztelenül. Groteszk volt, hogy valaki 17 évesen még mindig ilyen szégyenlős lehet. Azt gondoltuk, hogy furcsa lány. Furcsa… De senki sem tudott vagy vett észre semmit az eltérő szexualitásáról

– mondta a csapattársa, Gretel Bergmann.

Dorának komoly problémái támadtak, amikor nem nőttek meg a mellei, mint a többi lánynak. Tizennyolc éves korától kezdve minden második nap borotválta a lábát, és valamikor megtörtént az első magömlése. De Dora szégyenérzetből nem mert beszélni arról, hogy mi történik vele.

Az 1936-os berlini olimpián Ratjen a női magasugrásban indult, és negyedik helyezést ért el. Eredményei alapján elismert sportolóvá vált, 1938-ban részt vett az atlétikai Európa-bajnokságon, és 1,67 (más források szerint 1,7) méteres, világrekordot jelentő ugrással aranyérmet nyert.

A Dora Ratjen által nyert európai aranyérmet visszaszolgáltatták (Forrás: Wikipédia)

De még ebben az évben egy váratlan esemény mindent megváltoztatott, szeptember 21-én Ratjen ugyanis felszállt egy Bécsből Kölnbe tartó gyorsvonatra.

A kalauz a magdeburgi állomáson jelentette a rendőrségnek, hogy a vonaton “egy nőnek öltözött férfi” tartózkodik.

Ratjent leszállították, és a rendőrség kihallgatta. Megmutatta az eredeti okmányait, amelyek szerint nő, de némi habozás után beismerte, hogy férfi, és elmondta a történetét. Orvost hívtak, aki a vizsgálat után megállapította, hogy Ratjen férfi.

Az orvos azonban Ratjen interszexuális nemi szervét “durva, heges csíknak” nevezte, és kifejtette azt a véleményét, hogy azzal a szervvel a közösülés lehetetlen lenne.

A sportolót ezt követően letartóztatták, és csalás gyanúja miatt eljárást indítottak ellene, aranyérmét elkobozták. Az elkobzási értesítés szerint a bűncselekmény ideje: 1934 (ekkor kezdett sportolni)-1938, a sértett fél pedig a “Birodalom”.

– Ratjen nyíltan bevallotta, hogy örül, hogy a letartóztatásával minden a végéhez közeledik

– jegyezte meg a rendőrség a letartóztatás után:

– Már régóta várta ezt a pillanatot, mert tisztában volt vele, hogy egy nap már nem lesz elfogadható, ha férfiként nőnek kell lennie a sportban.

A lelepleződött Dora Ratjent a Hohenlycheni Sportszanatóriumba küldték további vizsgálatokra, amelyek ugyanazokat az eredményeket hozták, mint a korábbiak. A büntetőeljárás 1939. március 10-éig tartott, amikor az ügyész kijelentette:

– Semmiféle csalás nem történt, mert nem állt fenn az anyagi haszonszerzés szándéka.

Ezzel véget ért az akkor 19 éves sportoló, Dora Ratjen története, és kezdetét vette Heinrich Ratjen élete, amely 2008. április 22-éig tartott.

Felhagyott a sporttal

A Der Spiegel 2009-es cikkében megállapította, hogy a Ratjen-ügy az egyik legnagyobb sportbotrány, amelyben egy női ruhába öltözött férfi becsapta a többi versenyzőt.

Szexuális orvosszakértők is foglalkoztak az üggyel: vajon Ratjen hermafrodita, transzvesztita vagy olyan fiú volt, akinek születésekor tévesen állapították meg a nemét?

Ratjen név nélkül, de rendőrségi fotókkal szerepel az “Atlas of Forensic Medicine”, Section: Transvestitism című fejezetben. Aztán főhös lett a “Berlin ’36” című filmben, amely egy nagy “náci intrika” története, és amely szerint a sportoló a faji őrület eszköze volt.

A (sport) politika gyakran a pillanatnyi célszerűségen alapul. Az 1936-os olimpián Heinrich Ratjen képviselte Németországot női magasugrásban, később Európa-bajnokságot nyert ugyanebben a számban, néhány nappal a “lebukása” előtt (Forrás: X platform)

Az biztos, hogy Dora Ratjen felhagyott a sportolással, bár az apja, Heinrich Ratjen kezdetben még ragaszkodott ahhoz, hogy “lányát” továbbra is nőként kezeljék, mert nem tudott állva pisilni, de 1939. március 29-én mégis levelet írt a brémai rendőrfőnöknek:

– Miután az anyakönyvi hivatalban a gyermek nemére vonatkozó bejegyzés megváltozott, kérem, hogy a gyermek keresztnevét változtassák Heinrich-re. Köszönöm: Heil Hitler!

Németország közben visszaadta a Dora Ratjen által nyer Európa-bajnoki aranyérmet, ezután a második helyezett bécsi versenyzőt nyilvánították győztesnek, Ratjen nevét és rekordjait pedig törölték a nyilvántartásból.

A Der Spiegel szerint Dora, illetve akkor már Heinrich Ratjen, aki később Heinznek nevezte magát, új személyi igazolványt kapott, mellé munkakönyvet, rokkantkártyát és egy tagsági könyvet a Német Munkafronthoz, amely “mint munkásembert” Hannoverbe vitte.

Később átvette szülei bárjának vezetését, ám 2008-ban bekövetkezett halála előtt visszautasított minden interjúkérelmet.

Hámori Luca alulmaradt, vajon Imame Khelif követi-e Dora/Heinrich példáját, ha netalán aranyat nyer az olimpián? (Forrás: Screenshot)

1966-ban azonban a Time magazin arról számolt be, hogy 1957-ben egy bizonyos Hermannként bemutatkozó Dora nevű brémai pincér, “könnyes szemmel vallotta be, hogy a nácik arra kényszerítették, hogy Németország becsületéért és dicsőségéért nőnek adja ki magát”.

Hermann (Dora, Heinrich) így sóhajtott fel:

– Három évig éltem egy lány életét. Nagyon unalmas volt.

Az Egyesült Államokba emigrált Gretel Bergmann, akit a nácik becsaptak és megfosztottak az olimpiai részvételtől, viszont sorra adta az interjúkat az esettel kapcsolatban.

Nemcsak azt mondta el, hogy a nácik szándékosan tartották távol őt az 1936-os játékoktól, hanem azt is, hogy Ratjen is része volt a tervnek, ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy vetélytársa kényszer alatt cselekedett. A Der Spiegel szerint Bergmann így írta le újra és újra a folyamatot:

– Biztos vagyok benne, hogy volt egy terv.

Ebben a történészek nem ennyire biztosak, a Der Spiegel ugyanis az üggyel kapcsolatos dokumentumokra hivatkozva azt írta 2009-ben, hogy nincs nyoma előzetes manipulációnak.