Dodik kinevezte Vulint a boszniai Szerb Köztársaság szenátorává

A kinevezés visszamenőleges érvényű, az erre vonatkozó határozat ugyanis kimondja, hogy a Szerb Köztársaság alkotmánya és a szenátusról szóló törvény alapján Aleksandar Vulin december 1-től a boszniai Szerb Köztársaság szenátora. A boszniai szerb entitás “állami” televíziójának jelentése szerint Milorad Dodik döntését a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönyében teszik közzé. A Szerb Köztársaság szenátusa a legmagasabb boszniai szerb alkotmányos intézmények tanácsadó testülete, és legfeljebb 55 tagból állhat, a tagok mandátuma hét évre szól.

Mi a közös bennük?

Dodikot és Vulint nem csak az köti össze, hogy szeretnek énekelni, és hogy mindketten az úgynevezett “szerb világ” hívei, hanem az is, hogy mindketten rajta vannak az amerikai szankciós listán, ami persze az ő köreikben nem szégyennek, hanem éppenséggel dicsőségnek számít.

Ugyanígy mindketten erősen oroszbarát politikát folytatnak, ebben talán Dodik jár előbb, őt már többször is fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök, Aleksandar Vulin ugyanakkor csak Nyikolaj Patrusevig, az orosz biztonsági tanács titkáráig jutott, akinek jelentett Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki politikus belgrádi tevékenységéről.

Kara-Murzát nem sokkal később egy moszkvai bíróság hazaárulás vádjával 25 év börtönre ítélte, ami semmiképpen sem egy tenerifei nyaralással egyenértékű. Az orosz ellenzéki aktivista magas büntetéséhez az is hozzájárulhatott, hogy dolgozott a Washington Post című amerikai liberális napilapnak.

Ami a jelen pillanatban nagyon aktuális lehet, Patrusev és Vulin két és fél évvel ezelőtt tartott moszkvai találkozója alkalmával állítólag a legszigorúbb titoktartás mellett munkacsoportot hozott létre a (Washington által inspirált) „színes forradalmak” letörésére, beleértve ebbe a tömegtüntetések megakadályozását és az ellenzéki aktivisták vegzálását is.

Ezek után egyáltalán nem véletlen, hogy az oroszok most információkkal segítettek be a belgrádi vezetésnek az ellenzéki megmozdulásokkal kapcsolatban, amiért szerb részről nyilvánosan is köszönetet mondtak.

Kara-Murza letartóztatása és a feltételezett közös szerb-orosz munkacsoport létrehozása minden bizonnyal nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az amerikaiak szankciós listára helyezzék Vulint, és hogy megszakítsák az együttműködést a legfőbb szerbiai titkosszolgálatnak számító Biztonsági Tájékoztatási Ügynökséggel (Bezbednosna Informativna Agencija, BIA), amelynek az élére a 2022-es választásokat követően tette meg Aleksandar Vučić szerb államfő, ami miatt Vulin lemondott a legfőbb titkosszolgai posztról, de semmiképpen sem került parkolópályára.