Nem történik semmi, csak az atombomba bevetését gyakorolja a NATO

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Talán a hirtelen beálló őszi időjárás nyomán – a hőmérséklet 27 fokról 11-re zuhant -, és talán azért, mert mindenki belefásult a világvége-hangulatba, Horvátországban a hétfő mindennemű megrázkódtatástól mentesen telt el, legalábbis ezen sorok írása közben még ez volt a helyzet. Történt néhány lagymatag kísérlet az idegbaj fokozására, de ma valahogy semmi sem ragadta meg a nagyközönség figyelmét. Mielőtt azonban nekilátok valamiféle jelentést összeeszkábálni a rendelkezésemre álló anyagból, még csak annyit, hogy az elmúlt hétvége legérdekesebb eseménye az volt, hogy szinte eseménymentes volt.

Nem volt semmiféle tüntetés

Zágrábban senki sem kísérelt meg a palesztinok mellett, illetve Izrael ellen tüntetni, ami végképp furcsa, mert párszáz félnótás mindig akad, akinek nincs jobb dolga, mint legkülönfélébb „progresszív” célkitűzések mellett demonstrálni.

Miután aludtam rá néhányat, végül arra a következtetésre jutottam, hogy ennek legvalószínűbb oka, hogy Horvátországban nem létezik számottévő közel-keleti eredetű közösség.

A néhány palesztin orvost, szíriai szatócsot, libanoni üzletembert, vagy az Öböl-országokból származó olajkufárt leszámítva, errefelé igazából nincs sok arab, Horvátország még hírből is alig ismeri a no-go zónákat.

A horvátországi iszlám közösséget pedig autochton, európai emberek alkotják, akik annakidején ugyanúgy fegyvert ragadtak a horvát haza védelmére, mint a tüntetően katolikus szomszédok.

Mint ezt már nem egyszer leírtam, a zágrábi mecset árnyékában meghúzódó iszlám központ elsősorban arról ismert, hogy kiváló cateringje van (a huszadik században ragadt népek számára: a catering annyit tesz, hogy általában rendezvényekre, de kisebb tételekben is kiszállítják a kaját).

Az atombomba bevetését gyakorolják

A NATO közben megkezdte rendszeres éves hadgyakorlatát a nukleáris fegyverek használatára történő felkészülés keretében, amit megerősített a katonai szövetség főtitkára is, aki szerint a Steadfast Noon elnevezésű gyakorlat október 26-áig tart.

Azt is tudni, hogy ilyen felkészítő műveleteket évente végez a NATO már több, mint egy évtizede.

Hivatalos közlés szerint a manőverekben 13 szövetséges ország különféle repülőgéptípusai vesznek részt, köztük fejlett vadászrepülőgépek és amerikai B-52-es bombázók, amelyek az Egyesült Államokból repülnek be.

Hagyományos sugárhajtású repülőgépek, megfigyelő- és üzemanyagtöltő repülőgépek is bekapcsolódnak a gyakorlatba, amelynek minden évben más-más szövetséges ország ad otthont.

A gyakorlórepülések ezúttal Olaszország, Horvátország és a Földközi-tenger felett zajlanak.

– Nukleáris erőnk alapvető fontosságú az elrettentés szempontjából. Jövő héten megtartjuk az éves Steadfast Noon gyakorlatot, amelyre minden októberben kerül sor

– mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki szerint a katonai szervezet ezzel világos üzenetet küld arra vonatkozóan, hogy minden szövetségesét megvédi.

A „Steadfast Noon” arról szól, hogy miként lehet biztonságosan átszállítani az amerikai nukleáris fegyvereket európai földre, és hogy a földalatti raktárakból hogyan kell eljuttatni a repülőgépekig, ennek során azt is gyakorolják a katonák, hogy az atomfegyvereket miként kell a hordozó gépekhez rögzíteni. A gyakorlattal kapcsolatban egy térkép is megjelent a közösségi médiában, a térkép származása ismeretlen.

Az egyelőre megnyugtató, hogy a menőverek „igazi” bombák nélkül zajlanak, így ha Allah is úgy akarja, nem várható különösebb geb@sz, merthogy a NATO is azt hangsúlyozza, hogy a gyakorlat nem kapcsolódik az aktuális világeseményekhez, és hogy nukleáris képességének alapvető célja a béke megőrzése.

A katonai szervezet ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy „amíg a nukleáris fegyverek léteznek, addig a NATO nukleáris szövetség marad”.

Mókás gondolatként hozzátesszük, hogy a horvát Rafale vadászbombázók, amelyek érkezése jövőre várható, elméletileg képesek atomfegyverek hordozására is…

Nézzük, miből élünk

A mindennapok híreiből megemlítenénk, hogy az OTP horvátországi leányvállalata bejelentette: 2023. október 17-étől kamatot emel a lekötött betétek után, így az ügyfelek magasabb kamatlábakkal helyezhetik el pénzeszközeiket az euróban és amerikai dollárban vezetett takarékbetétekre.

Az új kamatláb 12 hónapos futamidő esetén évi egy százalék (korábban 0,02 százalék), hosszabb lejáratú betéti futamidő esetén évi 1,3 százalék (korábban 0,02 százalék). A kamatszámítás egyszerű módszerrel történik.

A kamatok az egekbe törtnek, OTP-fiók, zágrábi egyetemi város (Forrás: OTP-banka)

Nos, hogy mennyire kecsegtető ez az ajánlat a jelenlegi, 6 százalékosnál magasabb infláció mellett, döntse el ki-ki maga.

Kapcsolódó cikk

AZ OTP ODAHAGYTA SMOKVICÁT: Kivonultunk az Adriáról, a magyar hadiflotta ismét támaszpont nélkül maradt

A bankárokkal szemben, a horvát kormány egy amerikai nagybácsi bőkezűségével közben meghirdette, hogy idén is segíti az elektromos járművek vásárlását. A nyilvános támogatási felhívást legkésőbb október végén vagy november elején teszik közzé.

Az újdonság az, hogy az eddigi ún. „leggyorsabb ujj” elve helyett (mármint akinek előbb sikerül az igényét bejelenteni, az kapja meg a támogatást), a kérelmeket ezentúl a hivatalos autókereskedőkön keresztül lehet majd benyújtani a megfelelő előleg megfizetése mellett.

Az állam járművenként 9300 euróval támogatja a vásárlást, azzal a megszorítással, hogy az így vásárolt járgányt a tulajdonos két évig nem adhatja el.

Horvátországban tavaly közel 1400 új elektromos autót regisztráltak. Ez annak ellenére nem sok, hogy az elektromos autók előnyei számottevők a klasszikus, belső égésű motorokkal rendelkezőkkel szemben.

Úgy tetszik, hogy a magas árak miatt még csak kevesen szánják rá magukat a vásárlásra. Horvátországban a legkedveltebb elektromos autó márkák a Renault, a Dacia, a Tesla és a Volkswagen.