A bírósági alkalmazottak sztrájkja nagy károkat okoz, de a miniszterelnök nem enged

Mint ezt már néhányszor megállapítottuk, nem könnyű miniszterelnöknek lenni. (Rögtön elsírjuk magunkat!) Vegyük, mondjuk rá Andrej Plenkovićot: ez az ember megmozgatott eget-földet, hogy bejuttassa Horvátországot a schengeni övezetbe, diadalmasan bevezette az eurót, megépítette a hidat, amelyről senki sem hitte komolyan, hogy valaha is megépítik, kiszedett egy csomó pénzt az európai alapokból, stb., stb., de ahelyett, hogy nyugodtan nyaralna, kényelmesen pihenve babérjain, az országot már több mint egy hónapja részlegesen megbénítja a bírósági alkalmazottak sztrájkja.

Bírósági hercehurcák

Mint tudjuk Magyarországon és Lengyelországban nagy csaták folynak/folytak az igazságszolgáltatás helyzete körül, és ez drámaian előtérbe került Izraelben is.

A horvátországi helyzet ezektől szinte mindenben különbözik, ám a probléma annak ellenére súlyosbodhat, hogy a gyökerek egészen máshová vezetnek.

Kapcsolódó cikk

Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött

Most minden próbálkozásnak arra kellene irányulnia, hogy miként lehet a lehető leggyorsabban és leginkább fájdalommentesen visszaállítani a funkcionalitást, mert a bírósági alkalmazottak sztrájkja az egész társadalmat érinti, kezdve a gazdaságtól és az intézményektől egészen az úgynevezett „kis emberig”.

Az ügyvédek egy része azt állítja, hogy a kulcsfontosságú nyilvántartások – az ingatlan- és a bírósági nyilvántartások – nem működnek, pedig a közgazdasági működés kulcsa a nyilvántartásokban van, ahova ma nem lehet adatokat rögzíteni.

Nem lehet például üzleti részvényeket zálogba adni kölcsönök felvétele érdekében, a jogviták rögzítése a bírósági nyilvántartásokban nem történik meg, nem lehet regisztrálni a tevékenység változását: egyetlen új és nem új cég sem kezdheti meg ezt a műveletet.

Minden alapító jellegű bejegyzést blokkolnak, az ingatlanok értékesítése is leállt, amivel több ezer eurós előlegek vesznek kárba.

Egyes külföldi befektetők a nyilvánvalóan fennálló blokád miatt felülvizsgálják a tervezett vállalati tranzakciókat.

Amikor konkrét példákról van szó a Horvátországi Amerikai Kereskedelmi Kamarában (AmCham) azt állítják, hogy egy külföldi befektető megállapodott a bankjával hitelnyújtási tranzakció ügyében, amelyet július végéig be kell fejezni, ennek feltétele azonban egy helyi kft. megnyitása, amely a hitel fogadója lesz.

Az eljárás június 15-én elindult, és a mai napig nem jegyezték be a fogadó céget.

Ellenkező esetben néhány napon belül regisztrálják az új céget, most viszont ez már régóta húzódik, és nap mint nap jelentős pénzveszteség keletkezik a külföldi befektetők számára, miközben fennáll az eladó visszalépésének a veszélye.

Rámutatnak arra is, hogy a sztrájk miatt jelenleg nem hajthatók végre olyan alapvető gazdasági folyamatok, amelyek bírói tevékenységet igényelnek.

FIZETÉST KÖVETELNEK, ÉS NEM ZSEBPÉNZT: A kormány fokozatosan emelné a fizetéseket, a szakszervezetek azonnali béremelést követelnek (Forrás: HRT, screenshot)

Veszélybe kerülnek a beruházások

AmCham egyik illetékese a Poslovni dnevnik gazdasági napilapnak azt mondta, hogy tagjaik számára a legtöbb nehézség a bírósági nyilvántartás leállásával kapcsolatos, mert gazdasági társaság nem alapítható, nem hajtható végre a tőke átalakítása, az adatmódosítás, valamint a gazdasági tevékenység indításával és kiterjesztésével kapcsolatos semmiféle tevékenység.

Szerintük ez veszélybe sodorhatja a tervezett beruházásokat, és minden uniós forrásokból finanszírozott projekt megvalósítását.

Emellett a földnyilvántartással kapcsolatos tevékenységeket is leállították, ami azt jelenti, hogy nem történik meg a tulajdonosváltás bejegyzése.

Sem az új társaságok alapítására vonatkozó bejegyzések, sem a vállalatok felelős személyeinek a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzése nem végezhető el, semmi sem mozdul a munkaügyi vitákban stb.

A gazdaságban nem lehet nagy értékű szerződéseket kötni, új cégeket nem lehet alapítani, és problémák vannak a külföldi befektetőkkel, akik alig értik, miért nem tudják végrehajtani a befektetéseiket a szerződésekbe foglalt beruházások alapján.

A Horvát Ügyvédi Kamara szerint még mindig nem lehet felmérni, hogy ez a sztrájk mekkora kárt okozott a gazdaságnak, és maguknak az ügyvédeknek is, de szerintük a kár óriási, és a társadalom minden szférájában és részében érezhető.

A polgárok is megérzik

Ugyanakkor az állampolgárok nem gyakorolhatják jogaikat, pl. nem tudják hitellel megvalósítani álmaikat a lakásvásárlásterén, elmaradnak az esküvők és a válások, a szülő-gyermek kapcsolat szabályozása, a gyermektartás kiszabása.

Amikor az állam által ösztönzött önfoglalkoztatásról van szó, sokak nem tudnak pénzhez jutni, és elakadnak a vállalkozói életben mentőövnek számító projektek, ez különösen a pályakezdőket érinti.

Tehát a probléma ezen a téren is fennáll, a horvát foglalkoztatási szolgálat azt állítja, hogy a május 1-e és június 30-a közötti időszakban összesen 900 kérelmet hagytak jóvá az önfoglalkoztatás támogatására.

Ebben az időszakban 222 szerződést írtak alá, míg a többi esetben, azt mondják, a szerződések előkészítéséhez szükséges dokumentáció kézbesítésére várnak, vagy abban a stádiumban vannak, hogy a szerződéseket megkössék, és már csak az aláírásra várnak.

De ugyanakkor gond van az állam által szubvencionált lakáshitelekkel is, illetve leállt az ingatlanpiac is, hiába szeretné valaki eladni az ingatlanát, vagy ingatlant vásárolni, papírmunka nélkül ez nem lehetséges.

Jakša Barbić akadémikus, alkotmányjogi szaktekintély véleménye szerint „ha az igazságügy függetlensége következetesen valósul meg, akkor az alkalmazottaknak ezt a csoportját a végrehajtó hatalomban működő köztisztviselőktől elkülönítve kezelik, ez a probléma megoldható anélkül, hogy sérülne a köztisztviselőkre vonatkozó rendszer.

Barbić ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bírósági alkalmazottak évek óta alulfizetettek, és mint ez most kiderült, nélkülük az igazságszolgáltatás – és az ország – működésképtelen.