Koszovó
ERŐSÍTENEK: Török kommandósok mennek Koszovóba a NATO kérésére
A török védelmi minisztérium bejelentette, hogy a NATO kérésére Törökország a következő két napban különleges erőket küld Koszovóba. A “tartalék erők” bevetésére a Zvečanban történt május 29-i erőszakos eseményeket követően kerül sor. A török védelmi minisztérium egyúttal önmérsékletre kérte a szembenálló feleket a “baráti Koszovóban”.
Török kommandósok Koszovóban
Az Ankarában kiadott közlemény szerint a NATO nápolyi vezérkara az észak-koszovói események miatt kereste meg Törökországot, ennek értelmében június 4-én és 5-én indul az erősítés a prizreni Murat szultán laktanyába.
A Koszovóba érkező török katonák a KFOR-hoz rendelt 65. kırklareli gépesített gyalogdandár kommandós zászlóaljának a tagjai, az egység korábban már szolgált a Szerbiából önhatalmúleg kiszakadt országban.
Ankarai közlés szerint a török katonáknak az lesz a feladatuk, hogy segítsenek megoldani a konfliktust, amely miatt “sérült a regionális stabilitás”.
A közlemény hozzátette, hogy Törökország továbbra is hozzájárul a regionális és globális békéhez és stabilitáshoz az ENSZ-, a NATO-, az EU- és az EBESZ-missziók keretében.
Kit szeret Törökország?
Törökország hagyományosan jó kapcsolatokat ápol a muszlim többségű Koszovóval.
Szerbia is jó viszonyra törekedett Ankarával, Aleksandar Vučić többször is körbeudvarolta Recep Tayyip Erdoğan török elnököt annak érdekében, hogy Szerbia Bayraktar drónokat szerezhessen be Törökországtól, de ezzel a szándékával nem járt sikerrel.
A törökök viszont nem zárták ki annak lehetőségét, hogy ilyen drónokat adjanak (el) Koszovónak, Vjosa Osmani koszovói elnök népes delegáció élén meg is látogatta a Bayraktarokat előállító Baykar cég „termelő kampuszát”.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár május 30-án Oslóban azt mondta, hogy a katonai szövetség további 700 katonát küld Koszovóba, a tartomány északi részén kitört erőszakos cselekmények visszaszorítására.
Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a NATO újabb katonákat is Koszovóba irányít, ha arra szükség mutatkozik.
Szerbia
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
Aleksandar Vučić szerb elnök szerda este adott tévéinterjújában azt mondta, hogy a banjskai hadműveletben a koszovói hivatásos rendőrökön kívül Presevóból származó bűnözők is részt vettek. A Presevo-völgyben élő albánok attól tartanak, hogy ez a kijelentés megtorláshoz vezet a Szerbiához tartozó, de többségében albán lakosságú területeken, miközben a Völgyben élő albánok hazafiakra és árulókra oszlanak!
Felhívás megtorlásra
A szerb elnök kijelentésére a szerbiai parlament egyetlen albán képviselője, Shaip Kamberi reagált, aki az iránt érdeklődött a szerb elnöknél, hogy miért mondta azt, hogy “Presevóból származó bűnözők is voltak a koszovói különleges alakulatok tagjai között, akik részt vettek a banjskai terrorakció semlegesítésében”?
Mire figyelmeztetett Vučić?
– Még valami történt. Ott (Banjskánál) nem csak olyan személyek voltak, akik Koszovóból származnak, és részt vettek az üldözésben. Azért nem lehetett ott az EULEX. A szerbek elleni harcra specializálódott személy is voltak ott, egyebek között a presevói községből, akik többszörös bűncselekményeket követtek el. Közülük egyesek ellen 2021-ben elfogató parancsot adott ki Szerbia.
Kamberi arra volt kíváncsi, hogy ez talán egy felhívás az albánok elleni megtorlásra a Presevo-völgyben?
A szerbiai albán képviselő szerint nem ez lenne az első eset, hogy Szerbia a Völgyön töltené ki haragját Koszovóval összefüggésben.
Kamberi ezért felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyen lépéseket, és akadályozza meg a szerb autokrata vezető minden kísérletét, hogy a Presevo-völgyi albánokon álljon bosszút.
A helyi önkormányzat jelenlegi elnöke, Shqiprim Arifi szerint “a koszovói rendőrség által a Koszovó északi részén lévő terrorista bandák megsemmisítése bosszúálló indítékokat váltott ki a Völgyben élő, veszélyeztetett albán lakossággal szemben”.
Arifi aggodalmát fejezte ki a helyzettel kapcsolatban, és azt mondta, hogy “mélyen aggasztják az elmúlt napok belgrádi nyilatkozatai az észak-koszovói eseményekkel összefüggésben, mert azok nem szolgálják a Szerbiában élő albánok biztonságát és általános jólétét”.
Arifi hivatalában fogadta az EBESZ presevói megbízottját, Andrea Oriciót, akitől sürgős és fokozott figyelmet kért a Völgyben kialakult helyzet szem előtt tartása, valamint az ott élő albánok maximális biztonságának garantálása érdekében.
– A völgyben élő albánok biztonságérzetének megőrzése elengedhetetlen a béke, a stabilitás és a biztonság fenntartásához a régióban
– mondta Shqiprim Arifi, Presevo község elnöke.
Gyászolnak vagy nem gyászolnak?
A jelenlegi politikai és biztonsági helyzet következtében a Völgy három községében, Bujanovacban, Medvedjában és magában Presevóban is feszült a helyzet, miután a Koszovó északi részén zajló események nemcsak a szerbek által lakott koszovói területeket érintették, hanem az egész régiót, beleértve az albán többségű szerbiai területeket is.
Ezt a helyzetet még kényesebbé teszik a belgrádi hatóságok képviselőinek különféle nyilatkozatai, miközben magában a Völgyben az albánok hazafiakra és árulókra oszlanak!
Presevo község ellenzéki képviselői Szerbia iránti hűséggel vádolták meg a helyi önkormányzat már említett elnökét, Shqiprim Arifit, aki a szerdai gyásznapon szerintük félárbócra engedte a szerb zászlót a presevói önkormányzat épületén, amivel a “szolidaritás jelét” mutatta az Aleksandar Vučić, illetve a szerb kormányzat által meghirdetett nemzeti gyásszal “a szerb terroristák” észak-koszovói meggyilkolásával kapcsolatban
Ardita Sinani, Albin Kurti koszovói miniszterelnök Presevo-völgyi politikai tanácsadója, valamint a Demokratikus Akciópárt presevói szervezetének vezetője a közösségi médiában közzétett egy fotót, amelyen a szerb nemzeti zászló látható az önkormányzat épületén.
Arifi cáfolta, hogy félárbócra engedték a zászlót, és hogy szolidaritás vállalva az önkormányzat betartotta a Szerbiában meghirdetett nemzeti gyászt, ezért minden kételkedőt meghívott, hogy keressék őt fel.
Hazafiak és árulók Presevóban
Miközben az ellenzéki kritika miatt egymás leárulózása folyik, az Albán Nemzeti Tanács elnöke, Nevzad Lutfiu önmérsékletre szólította fel a politikai tényezőket.
– Amikor a koszovói politikai pártok összetartanak a nemzeti érdekek mentén az előállt helyzettel kapcsolatban, a Völgyben érthetetlenek és nagyon károsak a politikai tényezők közötti viták
– jelentette ki Lutfiu, aki szerint a mostani helyzetben megfontoltságra és önmérsékletre van szükség.
– Van egy problémánk, a diszkrimináció és az elnyomás, amit Szerbia gyakorol velünk szemben, és a hangsúlyt ennek a kérdésnek a megoldására kell helyeznünk. Ezért kivétel nélkül felszólítom a Völgy összes politikai pártját, hogy egyesüljön, és vonuljon ki ebből a felesleges kommunikációs diskurzusból, amely nem vezet sehova!
– zárta a gondolatát Lutfiu.
A Presevo-völgyben élő albánok politikai és intézményi képviselői a pluralizmus szerbiai kialakulása óta aktív részesei az ország közéletének, és a kölcsönösség elve alapján folyamatosan ugyanazokat a jogokat kérik a maguk számára, amit Szerbia követel a koszovói szerbek vonatkozásában. Azt is szeretnék elérni, hogy vonják be őket a Koszovóval kapcsolatos rendezési folyamatba, de ezzel a kérésükkel egyelőre süket fülekre találtak.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Koszovó3 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Horvátország6 nap telt el azóta
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?