Szerb Köztársaság
RÉGI KORMÁNYFŐ, ÚJ MINISZTEREK: Hivatalba lépett a Szerb Köztársaság új kormánya
Bosznia-Hercegovinában az országos és a föderációs kormány megalakulását megelőzően hivatalba lépett a boszniai Szerb Köztársaság kormánya, december 22-én ugyanis a boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) megszavazta az új kormányt. A Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártja (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) soraiból ismételten a „jó káder” szerepét betöltő Radovan Višković kapott kormányalakítási megbízást miniszterelnökként a következő ciklusra. A most beiktatásra került testületben többségben vannak az új szereplők.
Stabil ötpárti kormány
A boszniai Szerb Köztársaság újonnan megválasztott törvényhozása a koalíciós tárgyalásokba bonyolódó horvát-bosnyák Föderációt megelőző tempót diktált a választások utáni helyzet rendezése érdekében.
A szerb entitás vezetésének a sietsége azzal magyarászható, hogy a korábbi években is úgy próbálta magát a boszniai Szerb Köztársaság pozitív színben feltüntetni a sokszor zavaros belpolitikai csatározásokba bonyolódó horvát-bosnyák országrésszel szemben, hogy ott a jogszabályi előírások szerint, határidőket betartva zajlanak a dolgok.
A szerb országrészről kialakított pozitív „entitási imázsnak” a fenntartása miatt lehetett kiemelten fontos Milorad Dodiknak és szövetségeseinek, hogy a kormány beiktatására még ebben az évben kerüljön sor.
A koalíciós tárgyalások kapcsán mindössze annyi volt előzetesen biztos, hogy az SNSD mostanra hagyományosnak minősíthető szövetségesei mind csatlakozni kívánnak a következő ciklusban is a kormánykoalícióhoz. A mostanra tető alá hozott koalícióban az SNSD mellett így a Szocialista Párt (Socijalistička Partija, SP), a Szerb Köztársaság Nemzeti Pártja (Narodna Patija Srpske, NPS), a Demokratikus Szövetség (Demokratski Savez, DEMOS) és az Egyesült Szerbség (Ujedninjena Srpska, US) vesznek részt. A korábbi koalíciós kör kibővült a horvát-bosnyák nemzetiségű választási pártformációként létrejött Államért Mozgalom (Pokret za državu) romjaiból kiváló képviselők csoportjával.
Folytatódik a „szabadságharc”
A miniszterelnökként újrázó Radovan Viškovićot csak a „jó káder” néven szokták emlegetni, mert a több évtizedes közös munka során soha nem vetődött fel vele kapcsolatban annak a híre, hogy bármely formában a pártvezér Milorad Dodik helyére pályázna.
Višković feladata pontosan ebből fakadóan a korábbi négyéves ciklusban nem az volt, hogy kreatív politikai megoldásokkal a boszniai szerb entitás strukturális problémáit orvosolja, hanem az, hogy az SNSD, vagyis Dodik akaratát érvényre juttattassa a kormányzás szintjén.
Ebből fakadóan a boszniai sajtó szerb ellenzéki pártokhoz köthető orgánumai azzal kezdték már a beiktatása előtt a Viškovićról kialakított kép erodálását, hogy Ana Brnabić szerb miniszterelnökhöz hasonlították azzal, hogy érdemi hatása nem volt a saját kabinetje tagjainak kiválasztására.
Ez annyiban igaznak tűnik, hogy az SNSD a szerb entitásban leadott szavazatok 35%-t kapta meg. Ezzel 29 helyet szerzett a 83 fős entitási törvényhozásban, vagyis várható volt, hogy a koalíciós partnerek komoly pozíciókat fognak kérni. Ezzel szemben az SNSD képes volt a pártok közti tárgyaláson is érvényesíteni a dominanciáját, hisz a kulcsfontosságú tárcák jórészt a párthoz köthető személyekhez kerültek.
Višković a neki szánt szerepre való alkalmasságának első bizonyítékaként már a december 19-én tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a még meg sem alakult kormányának első lépése lesz, hogy újra beterjeszt a boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése elé egy törvénytervezetet az entitási vagyon és az állami vagyon megosztásáról.
A javaslattal Višković technikailag újra életbe akarja léptetni azt a törvényt, amit a boszniai alkotmánybíróság két hónapja hatályon kívül helyezett, mert a szerb entitás vagyoni helyzetét az állami javakra vonatkozó országos szintű jogszabályi rendelkezésekkel ellentétesen szabályozta.
Višković kijelentette a javaslat kapcsán, hogy képletesen szólva nem engednek 95-ből, vagyis a Daytoni békerendszerből, így a szerb entitás nem marad a saját vagyonát szabályozó törvény nélkül, ameddig az rajta múlik. A régi-új miniszterelnök szavai politikai szempontból előre vetítik, hogy a Dodik által a korábbi ciklusban a boszniai államelnökség székéből vívott szabadságharc a következő években is folytatódni fog a boszniai Szerb Köztársaság autonómiájának fenntartása végett.
Mindez azt vetíti előre, hogy a választásokat követően az országos kormány (Vijeća Ministara) megalakítása körül kialakult békülékeny hangnem nem lesz tartós a boszniai pártvezetők között.
Új nevek többségben
Milorad Dodik a szerb entitás elnöke és egyszemélyben az SNSD vezetője a névsort bemutató sajtótájékoztatón kijelentette, hogy „új, szakértelemmel bíró, energikus és partióta személyekre van a boszniai Szerb Köztársaság kormányában szükség.” Ennek az eredménye, hogy a koalíciós pártok vezetőivel folytatott tárgyalások végére tíz új személy került kiválasztásra a kormányba. A kormányzatipozíciókban várhatón újráznak:
- Radovan Višković (SNSD) miniszterelnök
- Zora Vidović (SNSD) pénzügyminiszter
- Alen Šeranić (SNSD) egészségügyi miniszter
- Zlatan Klokić (SNSD) EU integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős miniszter
- Petar Đokić (SP) energetikai és bányászati miniszter
Új személyek lesznek a kormányban:
- Siniša Karan (SNSD) belügyminiszter
- Miloš Bukejlović (SNSD) igazságügyi miniszter
- Željka Stojčić (SNSD) oktatási és kulturális miniszter
- Dragoslav Kabić (SNSD) foglalkoztatási és veteránügyi miniszter
- Savo Minić (SNSD) mezőgazdasági, erdő és vízügyi miniszter
- Željko Budimir (SNSD) tudományos és technológiai fejlődésért, felsőoktatásért és információs társadalmi ügyekért felelős miniszter
- Senka Jujić (NPS) közigazgatási és önkormányzati miniszter
- Nedeljko Čubrilović (DEMOS) közlekedésügyi miniszter
- Vojin Mitrović (SNSD) gazdasági és vállalkozásügyi miniszter
- Dado Dogan (SP) családügyi, ifjúságügyi és sportminiszter
- Bojan Vipotnik (US) területrendezési és építésügyi miniszter
- Sevlid Hurtić (Pokret za državu) kereskedelemért és turizmusért felelős miniszter
Összességében az SNSD 10 miniszteri és a miniszterelnöki posztot adja, az SP 2, a DEMOS, az NPS, a Pokret za Državu és az US 1 miniszteri helyet kapott.
Változott, de maradt ugyanaz
A fenti lista több szempontból is érdekesnek minősíthető. Egyrészt a Dodik-Višković tandem az SNSD 35%-os választási eredménye mellett is sikeresen megőrizte a kormányban betöltött helyek többségét a koalíciós tárgyalások során.
Ez komolyan megmutatja, hogy mennyire erős az SNSD vezetésének tárgyalási pozíciója a legfeljebb 5%-ot elérő koalíciós partnerekkel szemben.
A DEMOS vezetése, még a mostani lista kihirdetése előtt azt tartotta reálisnak, hogy 3 miniszteri helyet is kaphatnak a kormányban. A párt elnöke, Nedeljko Čubrilović addig merészkedett, hogy az NSRS házelnöki poszt NenadStevandić(US) részére való átadását attól tette függővé, hogy az alig 5%-os pártja három helyet kap a kormányban a most realizálódott egy helyett.
Az US vezetése is két miniszteri posztban bízott, ami helyett a párt elnöke Nenad Stevandić végül az NSRS házelnöki posztot szerezte meg, így a párt mindössze egy miniszteri helyhez jutott.
A boszniai sajtó a kormányalakítási tárgyalások nagy veszteseként említi Dragan Lukač korábbi belügyminisztert, aki az előző ciklusban sajtóértesülések szerint többször konfrontálódott Milorad Dodikkal, így – mit ad Isten és Dodik -, ki is maradt a kormányból.
Lukačnak a minisztersége alatt több botrányos megmozdulása is volt. Ezek közül a legemlékezetesebb, amikor 2019-ben az NSRS ülést élőben követők láthatták, ahogy a belügyminiszter kioszt egy pofontól nem túl távol álló „tasit” Draško Stanivukovićnak, Banja Luka PDP színekben politizáló polgármesterének, amiben a mellékelt videó segítségével „gyönyörködhetünk”.
Magyarországi szereposztásban ezt úgy kell elképzelni, hogy Pintér Sándor Karácsony Gergely arcába tenyerel, ennek következtében Karácsony hisztérikusan rikácsolni kezd, hogy feljelentem, feljelentem, ami miatt Novák Katalin Pintért nem teszi be a következő kormányba.
Játékpercek (zsákbamacska)
Oroszország
Dodik elítélte a nemzetközi elfogatóparancs kiadását Putyinnal szemben
Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke éles kritikával illette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Véleménye szerint a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. A boszniai sajtó fontosabb szereplői lényegében szó szerint idézve tették közzé a Dodik által mondottakat, vélhetően azok súlyára tekintettel.
Elítélte a nemzetközi elfogatóparancsot
Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke alig pár órával maradt le Aleksandar Vučić szerbiai államfő mögött a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) által kiadott elfogatóparancsról alkotott vélemény kinyilvánításában, bár ő kevésbé árnyaltan fogalmazott, mint az anyaországi vezető, aki szerint az elfogatóparancs „sok mindent komplikáltabbá” tesz.
Kapcsolódó cikk
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
A Drina jobb partján élő szerbség vezetője elsőként a Twitteren jelezte, hogy belgrádi kollégájához hasonlóan neki is megvan a véleménye a Putyin ellen kiadott elfogató paranccsal kapcsolatban, majd az általa vezetett szerb entitás hírügynökségének (Novinska Agencija Republike Srpske, SRNA) adott rövid, de annál velősebb nyilatkozatot a témában.
A boszniai Szerb Köztársaság elnöke a korábbi hónapokban mutatott EU-integráció iránti nyitottság attitűdjét pillanatok alatt sutba vágta, amikor az ICC a számára mára már a Belgrádot is megelőző fontosságú Moszkva ellen lépett fel.
A Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének éles kritikával illetése az orosz oldal melletti hangos állásfoglalás mellett alkalmat teremtett Dodiknak arra is, hogy a saját szavazóihoz szóljon, és felemlegesse a boszniai szerbség ellen a nyugat által elkövetett egyes bűnöket, amelyek kapcsán hiányolta az ICC fellépését.
Dodik elfogultsággal vádolja az ICC-t
Dodik a SRNA-nak adott nyilatkozatát azzal kezdte, hogy „a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. Annak más célja nincs.”
– állapította meg minden internetes platformon, és az azokat összefogó honlapján, amely a dodik.net címen érhető el kizárólag boszniai szerb tájszólásban.
A Putyinnal szembeni elfogató parancs Dodik szerint Oroszországgal szembeni politikai véleménynyilvánításként értelmezhető, az sem ténynek, sem pedig jogi aktusnak, vagy bármi egyébnek nem minősíthető.
A boszniai szerb vezető továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, és maga a testület szerinte inkább politikai, mintsem jogi tevékenységet végez.
Történelmi sérelmek
Dodik a boszniai szerbség történelmi sérelmeit sem mulasztotta el felhozni, amikor kifejtette, hogy „azok, aki most azt állítják, hogy gyermekek jogellenes elszállításáról van szó, nem tettek semmit azokban az esetekben, amikor boszniai árvákat szállítottak nyugatra”.
Dodik ezzel a kilencvenes évek háborús konfliktusa során a boszniai gyerekek ellenőrizetlen nyugat-európai elszállásolására utalt.
A mondandója végén a legfőbb boszniai szerb vezető azzal próbálta a nyugati hatalmak felé szalonképesebbé tenni az orosz vezetés melletti határozott kiállását, hogy közölte: „minden háborúban követnek el háborús bűntetteket, legyen az akár a mostani háború Ukrajnában, a tetteseket pedig felelősségre kell vonni”.
A boszniai szerb elnök ugyanakkor igyekezett felerősíteni a nyugat felelősségének kérdését azzal, hogy szóba hozta a boszniai háború során az amerikai légierő által alkalmazott szegényített urániumot tartalmazó lövedékek kérdését.
Ennek kapcsán Dodik kijelentette, hogy „azoknak is felelniük kellett volna a tetteikért, akik szerbeket bombáztak két alkalommal szegényített uránnal, amivel szerb gyermekek halálát is okozták.
A boszniai szerb elnök hiányolta a kilencvenes években a srebrenicai ENSZ-enklávéba bedobott Naser Orić felelőségre vonását is, aki bosnyák fegyvereseivel a környező szerb falvakba támadott ki, ahol civileket öltek meg.
– jelentette ki a boszniai szerb elnök, aki szerint ennek megmutatása azonban soha az életben nem történik meg.
Játékpercek (zsákbamacska)
Bosznia
Dodik visszaszólt az USA-nak az entitási vagyon okán, és listázná a külföldi ügynököket
Milorad Dodik többnapos szóváltásba keveredett az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő intézményeinek vezetőivel. A szerb entitást szerinte megillető vagyon elvonását olyan vörös vonalnak minősítette, aminek átlépése kapcsán kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását, immár nem először. Majd jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság életbe kívánja léptetni az USA-ban érvényben lévő szabályozást a külföldi ügynöki tevékenységet végzők nyilvántartásba vételéről.
Az amerikaiak kritizálták Dodikot
A 2022 februárjában vele szemben életbe léptetett amerikai szankciós csomag után Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ismét az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő szervezeteinek célkeresztjébe került.
A legfőbb boszniai szerb vezető ezúttal az általa vezetett országrész vagyonának kezelése kapcsán újfent életbe léptetni tervezett törvénnyel vívta ki az amerikai diplomácia haragját.
Dodik az USA nagykövetével bizonyára nem egyeztetett a vagyonjogi törvényről, az orosz nagykövettel viszont igen. A képen balról Igor Kalabuhov orosz nagykövet (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Dodik a szerb entitás autonómiájának egyik pillérjeként tekint az entitást megillető vagyonra, aminek a körébe olyan természeti erőforrásokat is besorol, amelyek a boszniai alkotmánybíróság 2022 nyarán meghozott döntése alapján összállami tulajdonba tartoznak, vagyis azokról a Szerb Köztársaság vezetése nem rendelkezhet.
Bár a boszniai alkotmánybíróság a boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által az entitási vagyonról elfogadott törvényt hatályon kívül helyezte, a 2022 őszi választások után a Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) Dodikkal az élén kilátásba helyezte a jogszabály újbóli elfogadását.
Mindezt az USA szarajevói nagykövetségét vezető Michael J. Murphy nagykövet és Samantha Power, a boszniai fejlesztési projektekben élharcos szerepet betöltő USAID vezetője komoly kritikával illette.
Nyilatkozataikban Dodikot a Kreml érdekei mentén tevékenykedő, anti-demokratikus vezetőnek minősítették, aki veszélyt jelent a régió más országainak stabilitására is.
Dodik meghúzta a vörös vonalat
Dodik az amerikai bírálatokra válaszul a koalíciós partnerekkel folytatott egyeztetés után kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kormánya készen áll az entitási vagyonról szóló törvény újbóli elfogadására. A szerb entitást vezető hatpárti koalíció minden lépést meg fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy megakadályozzák a Szarajevóban erőltetett centralizációs törekvéseket.
– fogalmazott a boszniai szerbek legfőbb vezetője, aki alig két és fél hónappal a boszniai kormány megalakulása után újból elővette a szerb entitás kiválásával való fenyegetést. A korábbi években erre rendre azokban az esetekben került sor, amikor valamilyen módon a nyugati hatalmak vagy a szarajevói vezetés kísérletet tett volna az RS (Republika Srpska) autonómiájának csökkentésére.
Dodik szempontjából a világ legszerencsésebb országa az Egyesült Államok, mert ott nincs amerikai nagykövet, viszont van orosz. (Forrás: Twitter)
Dodik a mondandója nyomatékosítása érdekében kijelentette, hogy az entitási vagyon kérdése olyan vörös vonal, amelynek kapcsán a boszniai szerb vezetés nem hajlandó engedményeket tenni.
Az SNSD vezetője a kialakult helyzetért az USA szarajevói nagykövetségét tette felelőssé, amiért szerinte nyíltan háborús uszító retorikát alkalmaznak, és ebben még a boszniai Iszlám Közösség (Islamska Zajednica Bosne i Hercegovine) vezetőjét, Husein ef. Kavazović főmuftit is támogatják.
A boszniai szerbek Miléje ezzel a kijelentésével összekötötte az RS vagyonával kapcsolatos álláspontját, és a bosnyákok „önvédelmi kényszere” kapcsán az Igman tv-nek múlt héten adott Kavazović-nyilatkozatot.
Jelenleg ez a két téma az, ami a boszniai közvéleményt nemzetiségi alapon a legjobban megosztja. Kavazović komoly visszhangot kiváltó kijelentéseiről korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.
Az SNSD vezetője azzal folytatta, hogy az ő ismeretei szerint a boszniai Szerb Köztársaság nincs Bosznia-Hercegovinának alárendelve, még akkor sem, ha az amerikai fél ezt akarja elérni. Majd közölte, hogy „Bosznia-Hercegovina nem is állam, és nem is lesz az soha, így nem is fog soha rendelkezni ezzel a vagyonnal”.
Szerinte ezek a vagyonelemek a boszniai Szerb Köztársaságot illetik, és ezt az USA külügyi adminisztrációja sem akadályozhatja meg.
Dodik amerikai szabályozást vezetne be
Az USA igazságügyi minisztériumának „logója”
Dodik külön üzent a nyilatkozatában Michael J. Murphy Szarajevóba akkreditált amerikai nagykövetnek, amikor kijelentette, hogy nem akadályozhatja meg, hogy a boszniai Szerb Köztársaság amerikai mintára szabályozást vezessen be a külföldről finanszírozott szervezetek külföldi ügynökké nyilvánításáról.
Dodik a tervezett szabályozás kapcsán mindössze annyit árult el, hogy az megfelelne az uniós tagállamokban és az USA-ban érvényben lévő rendelkezéseknek, így azzal kapcsolatban az amerikai külügyi vezetés sem vádolhatná meg a boszniai szerb entitást antidemokratikus szabályozás bevezetésével.
Dodik bár nem nevezte meg a konkrét amerikai jogszabályt, a boszniai sajtóban ehhez kötődően a külföldi ügynökök regisztrációját szabályozó (Foreign Agent Registration Act, FARA) törvényre hivatkoznak, ami alapján az idegen államok érdekei mentén lobbi tevékenységet végző személyeket és külföldről finanszírozott nem-kormányzati szervezeteket az USA-ban nyilvántartásba veszik, és azok tevékenységét ellenőrzik.
Játékpercek (zsákbamacska)
Szerbia
A szerb elnök felesége is részt vett a bécsi Szent Száva-napi bálon
Szerbiában egyre gyakrabban szerveznek Szent Száva-napi bálokat, az önálló szerb ortodox egyház alapítójára emlékezve. Már a XIX. században is ünnepnapnak számított január 27-e, vagyis Szent Száva napja, 1990-ben pedig a szerbiai művelődési minisztérium iskolai ünneppé léptette elő, miközben az országban ünnepi műsorok keretében emlékeznek meg a nagy elődről, akinek a tisztelete falusi „táncestek” formájában is megnyilvánul.
A Szent Száva-napi bálok
A balkáni ország egyre több városában szerveznek Szent Száva-napi bálokat, bár ezt a szokást a Covid-járvány némileg visszavetette. Ilyenkor művelődési programokat tartanak, amelyeken részt vesz a település apraja és nagyja, hogy lerója tiszteletét a szerb történelem emblematikus alakja előtt, aki a szerb oktatás és a szerb kultúra védőszentje.
Az esti órákban sokfelé Szent Száva-napi bálokat tartanak, amelyeken kaja-pia-tánc a program, ki-ki mehet a „maga kedvesével”, vagy éppen a kedvese nélkül.
A szerb elit azonban nem a falusi ünnepségeket helyezi előtérbe, szívesebben bálozik Bécsben, ahol a Szerb Központ (Srpski centar/Serbisches Zentrum) biztosítja a „glamourt”, vagyis a fényűző Szent Száva-bált.
Ha bál, akkor legyen bécsi
Az idei „elit” bálat a bécsi Hofburgban tartották, ahol többek között feltűnt a szerb elnök felesége, Tamara Vučić is, miközben férje otthon azt számolgatta, hogy pártja milyen esélyekkel indulhat az új választásokon, ha azokat netalán még idén megtartanák.
A szerbiai „bulvár szaklapok” beszámolói szerint az elnöki feleség erre az alkalomra Stefan Đoković szerb ruhatervező bolyhos ruháját választotta.
Szent Száva-bál a bécsi Hofburgban (Forrás: Instagram, Tamara Vučić)
Az egyik ilyen szaklap szerint „Tamara romantikusan nézett ki egy érdekes mintájú púderrózsaszín ruhában. A pánt nélküli ruhát toll formájú bolyhokkal díszítették, amelyek elbűvölő megjelenést kölcsönöztek neki”.
A „szerb first lady” maga sem titkolta, hogy milyen viseletben jelent meg a bécsi Szent Száva-bálon, inkább azt mondhatnánk, hogy az Instagramon dicsekedett el vele.
A szerb elnök felesége az Instagramon dicsekedett el, hogy milyen ruhában „tündököl” a bécsi Hofburgban (Forrás: Instagram, Tamara Vučić)
A szerb bulvársajtó megjegyezte, hogy „Tamara finom, csillogó fülbevalót és egyszerű frizurát viselt”.
A szerb elnök felesége az Instagramon csak annyit fűzött a bécsi Szent Száva-bálra történt kiruccanáshoz, hogy „mágikus este a bálok fővárosában”.
Milorad Dodik is bálozott
A bálon a szerb elnököt Milorad Dodik helyettesítette – bár azt nem mondanánk, hogy gardírozta annak a feleségét – mert ilyen információkkal nem rendelkezünk, a felvételekből az viszont kiderült, hogy sokat tartózkodott a szerb „első dáma” társaságában.
A bécsi Szent Száva-bál: a bájos mosolyú szerb first lady, és az átszellemült Dodik (Forrás: Instagram, Tamara Vučić)
A fotókon jól látható, hogy a boszniai szerbek Miléje puccparádéba vágta magát, hollófekete öltönyben és ugyanolyan csokornyakkendőben feszített a bécsi bálon
Vesna De Vinča televíziós újságírónőtől és rendezőtől tudjuk, hogy az esten Milorad Dodik, akárcsak Tamara Vučić az est meghívott, „különleges vendége” volt.
A bálozásról maga a boszniai szerb elnök is beszámolt a Twitteren, ahova egy rossz minőségű, de a hangulatot mégis csak tükröző videót is kitett, amelyet a saját aláírásával „hitelesített”.
– írta nem kis pátosszal a Twitteren Dodik, aki természetesen a (boszniai) szerb népet képviselte a bécsi bálon, mint bármikor máskor, ehhez „aligha fér kétség”!
Dodik azzal folytatta a Twitteren, hogy a Szent Száva iránti elkötelezettség a szerb nép identitásának része, ami minden szerb számára, különösen a diaszpórában élők esetében, további kapcsolatot jelent az anyaországgal.
A boszniai Szerb Köztársaság elnöke azt írta a „madárkás csatornán”, hogy szerencsésnek érezte magát azért, hogy szemtanúja lehetett a csodálatos bécsi estének, vagyis inkább a bécsi estélynek.
Egy másik bejegyzésben Dodik arról is megemlékezett, hogy az idei bécsi Szent Száva-bálnak humanitárius karaktere is volt a rászoruló gyermekek támogatását illetően, mint majd arról alább még szó lesz.
Feleségek bálja
A Szent Szávának szentelt bécsi estélyen megjelent Jelena Đoković, az ismét világelső szerb teniszező, Novak Đoković felesége is.
A bécsi Szent Száva-bálon megjelent a „jótékonykodó” Jelena Đoković is (Forrás: jelenadjokovicndf)
A szerbiai bulvár szaksajtó szerint Jelena Đoković vállat felfedő, „szexi sliccel” ellátott, csillogóan barna ruhában jelent meg a rendezvényen, ő viszont erről alig posztolt, az előbb már említett Vesna De Vinča videójából azonban megtudhattuk, hogy Jelena igencsak jól érezte magát.
A „hirtelen szőkített” szerb újságírónő instagramos beszámolójából az is kiderül, hogy a bécsi Szent Száva-bálon humanitárius aukciót is tartottak, amelynek keretében 11 000 euróért kelt el egy Novak Đoković által aláírt mez.
És most jön az egyáltalán nem váratlan fordulat, merthogy ez a pénzt a koszovói szerbek kapják, Vesna De Vinča ugyanis arról számolt be, hogy a „Novak Foundation (@novakfoundation), valamint a csodálatos Jelena Đoković (@jelenadjokovicndf) és Novak Đoković (@djokernole) döntése alapján a pénzt a Kosovska Mitrovica-i (szerb) óvodák felszerelésére különítik el.
Játékpercek (zsákbamacska)
- AI5 nap telt el azóta
ChatGPT: Móricka esete a felturbózott papagájjal
- Szerbia3 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- Szerbia7 nap telt el azóta
Az Air Serbia nem csak Moszkvába, hanem New Yorkba és Budapestre is repül
- Fegyverzet5 nap telt el azóta
Ukrajnát leszámítva Szerbia fegyverkezik leginkább az európai országok közül