A cikk meghallgatása

Bosznia- Hercegovinában az országos és a föderációs kormány megalakulását megelőzően hivatalba lépett a boszniai Szerb Köztársaság kormánya, december 22-én ugyanis a boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) megszavazta az új kormányt. A Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártja (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) soraiból ismételten a “jó káder” szerepét betöltő Radovan Višković kapott kormányalakítási megbízást miniszterelnökként a következő ciklusra. A most beiktatásra került testületben többségben vannak az új szereplők.

Stabil ötpárti kormány

A boszniai Szerb Köztársaság újonnan megválasztott törvényhozása a koalíciós tárgyalásokba bonyolódó horvát-bosnyák Föderációt megelőző tempót diktált a választások utáni helyzet rendezése érdekében.

A szerb entitás vezetésének a sietsége azzal magyarászható, hogy a korábbi években is úgy próbálta magát a boszniai Szerb Köztársaság pozitív színben feltüntetni a sokszor zavaros belpolitikai csatározásokba bonyolódó horvát-bosnyák országrésszel szemben, hogy ott a jogszabályi előírások szerint, határidőket betartva zajlanak a dolgok.

A szerb országrészről kialakított pozitív “entitási imázsnak” a fenntartása miatt lehetett kiemelten fontos Milorad Dodiknak és szövetségeseinek, hogy a kormány beiktatására még ebben az évben kerüljön sor.

A koalíciós tárgyalások kapcsán mindössze annyi volt előzetesen biztos, hogy az SNSD mostanra hagyományosnak minősíthető szövetségesei mind csatlakozni kívánnak a következő ciklusban is a kormánykoalícióhoz. A mostanra tető alá hozott koalícióban az SNSD mellett így a Szocialista Párt (Socijalistička Partija, SP), a Szerb Köztársaság Nemzeti Pártja (Narodna Patija Srpske, NPS), a Demokratikus Szövetség (Demokratski Savez, DEMOS) és az Egyesült Szerbség (Ujedninjena Srpska, US) vesznek részt. A korábbi koalíciós kör kibővült a horvát-bosnyák nemzetiségű választási pártformációként létrejött Államért Mozgalom (Pokret za državu) romjaiból kiváló képviselők csoportjával.

Folytatódik a “szabadságharc”

A miniszterelnökként újrázó Radovan Viškovićot csak a “jó káder” néven szokták emlegetni, mert a több évtizedes közös munka során soha nem vetődött fel vele kapcsolatban annak a híre, hogy bármely formában a pártvezér Milorad Dodik helyére pályázna.

Višković feladata pontosan ebből fakadóan a korábbi négyéves ciklusban nem az volt, hogy kreatív politikai megoldásokkal a boszniai szerb entitás strukturális problémáit orvosolja, hanem az, hogy az SNSD, vagyis Dodik akaratát érvényre juttattassa a kormányzás szintjén.

Ebből fakadóan a boszniai sajtó szerb ellenzéki pártokhoz köthető orgánumai azzal kezdték már a beiktatása előtt a Viškovićról kialakított kép erodálását, hogy Ana Brnabić szerb miniszterelnökhöz hasonlították azzal, hogy érdemi hatása nem volt a saját kabinetje tagjainak kiválasztására.

Ez annyiban igaznak tűnik, hogy az SNSD a szerb entitásban leadott szavazatok 35%-t kapta meg. Ezzel 29 helyet szerzett a 83 fős entitási törvényhozásban, vagyis várható volt, hogy a koalíciós partnerek komoly pozíciókat fognak kérni. Ezzel szemben az SNSD képes volt a pártok közti tárgyaláson is érvényesíteni a dominanciáját, hisz a kulcsfontosságú tárcák jórészt a párthoz köthető személyekhez kerültek.

Višković a neki szánt szerepre való alkalmasságának első bizonyítékaként már a december 19-én tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a még meg sem alakult kormányának első lépése lesz, hogy újra beterjeszt a boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése elé egy törvénytervezetet az entitási vagyon és az állami vagyon megosztásáról.

A javaslattal Višković technikailag újra életbe akarja léptetni azt a törvényt, amit a boszniai alkotmánybíróság két hónapja hatályon kívül helyezett, mert a szerb entitás vagyoni helyzetét az állami javakra vonatkozó országos szintű jogszabályi rendelkezésekkel ellentétesen szabályozta.

Višković kijelentette a javaslat kapcsán, hogy képletesen szólva nem engednek 95-ből, vagyis a Daytoni békerendszerből, így a szerb entitás nem marad a saját vagyonát szabályozó törvény nélkül, ameddig az rajta múlik. A régi-új miniszterelnök szavai politikai szempontból előre vetítik, hogy a Dodik által a korábbi ciklusban a boszniai államelnökség székéből vívott szabadságharc a következő években is folytatódni fog a boszniai Szerb Köztársaság autonómiájának fenntartása végett.

Mindez azt vetíti előre, hogy a választásokat követően az országos kormány (Vijeća Ministara) megalakítása körül kialakult békülékeny hangnem nem lesz tartós a boszniai pártvezetők között.

Új nevek többségben

Milorad Dodik a szerb entitás elnöke és egyszemélyben az SNSD vezetője a névsort bemutató sajtótájékoztatón kijelentette, hogy “új, szakértelemmel bíró, energikus és partióta személyekre van a boszniai Szerb Köztársaság kormányában szükség.” Ennek az eredménye, hogy a koalíciós pártok vezetőivel folytatott tárgyalások végére tíz új személy került kiválasztásra a kormányba. A kormányzatipozíciókban várhatón újráznak:

• Radovan Višković (SNSD) miniszterelnök
• Zora Vidović (SNSD) pénzügyminiszter
• Alen Šeranić (SNSD) egészségügyi miniszter
• Zlatan Klokić (SNSD) EU integrációért és nemzetközi kapcsolatokért felelős miniszter
• Petar Đokić (SP) energetikai és bányászati miniszter

Új személyek lesznek a kormányban:

• Siniša Karan (SNSD) belügyminiszter
• Miloš Bukejlović (SNSD) igazságügyi miniszter
• Željka Stojčić (SNSD) oktatási és kulturális miniszter
• Dragoslav Kabić (SNSD) foglalkoztatási és veteránügyi miniszter
• Savo Minić (SNSD) mezőgazdasági, erdő és vízügyi miniszter
• Željko Budimir (SNSD) tudományos és technológiai fejlődésért, felsőoktatásért és információs társadalmi ügyekért felelős miniszter
• Senka Jujić (NPS) közigazgatási és önkormányzati miniszter
• Nedeljko Čubrilović (DEMOS) közlekedésügyi miniszter
• Vojin Mitrović (SNSD) gazdasági és vállalkozásügyi miniszter
• Dado Dogan (SP) családügyi, ifjúságügyi és sportminiszter
• Bojan Vipotnik (US) területrendezési és építésügyi miniszter
• Sevlid Hurtić (Pokret za državu) kereskedelemért és turizmusért felelős miniszter

Összességében az SNSD 10 miniszteri és a miniszterelnöki posztot adja, az SP 2, a DEMOS, az NPS, a Pokret za Državu és az US 1 miniszteri helyet kapott.

Változott, de maradt ugyanaz

A fenti lista több szempontból is érdekesnek minősíthető. Egyrészt a Dodik- Višković tandem az SNSD 35%-os választási eredménye mellett is sikeresen megőrizte a kormányban betöltött helyek többségét a koalíciós tárgyalások során.

Ez komolyan megmutatja, hogy mennyire erős az SNSD vezetésének tárgyalási pozíciója a legfeljebb 5%-ot elérő koalíciós partnerekkel szemben.

A DEMOS vezetése, még a mostani lista kihirdetése előtt azt tartotta reálisnak, hogy 3 miniszteri helyet is kaphatnak a kormányban. A párt elnöke, Nedeljko Čubrilović addig merészkedett, hogy az NSRS házelnöki poszt NenadStevandić(US) részére való átadását attól tette függővé, hogy az alig 5%-os pártja három helyet kap a kormányban a most realizálódott egy helyett.

Az US vezetése is két miniszteri posztban bízott, ami helyett a párt elnöke Nenad Stevandić végül az NSRS házelnöki posztot szerezte meg, így a párt mindössze egy miniszteri helyhez jutott.

A boszniai sajtó a kormányalakítási tárgyalások nagy veszteseként említi Dragan Lukač korábbi belügyminisztert, aki az előző ciklusban sajtóértesülések szerint többször konfrontálódott Milorad Dodikkal, így – mit ad Isten és Dodik -, ki is maradt a kormányból.

Lukačnak a minisztersége alatt több botrányos megmozdulása is volt. Ezek közül a legemlékezetesebb, amikor 2019-ben az NSRS ülést élőben követők láthatták, ahogy a belügyminiszter kioszt egy pofontól nem túl távol álló “tasit” Draško Stanivukovićnak, Banja Luka PDP színekben politizáló polgármesterének, amiben a mellékelt videó segítségével “gyönyörködhetünk”.

Magyarországi szereposztásban ezt úgy kell elképzelni, hogy Pintér Sándor Karácsony Gergely arcába tenyerel, ennek következtében Karácsony hisztérikusan rikácsolni kezd, hogy feljelentem, feljelentem, ami miatt Novák Katalin Pintért nem teszi be a következő kormányba.