Szerb Köztársaság
GYŐZELEM BÁRMI ÁRON: A Dodik köré csoportosuló pártszövetség nacionalista hangvételű tüntetést szervezett Banja Lukában
A haza és Dodik hívó szavára hallgatva a boszniai szerb vezető köré csoportosuló pártszövetség nacionalista hangvételű tüntetést tartott Banja Lukában, amelyen körülbelül az derült ki, hogy nincs az az Isten, amely rá tudná venni Milorad Dodikot a távozásra, mondjon bármit is a központi választási bizottság. A boszniai szerb nép Miléje inkább kilátásba helyezte, hogy ha a „számláló testület” számára negatív eredményt hirdet ki, akkor a szerb entitás szintjén saját választási bizottságot hoznak létre, vagy pedig egyszerűen kilépnek Bosznia-Hercegovinából, és viszik magukkal a területek 49%-át, merthogy az az övéké.
Gavrilo Princip leszármazottai
A boszniai szerb jobboldali pártokat tömörítő kormánykoalíció a négy évvel ezelőttivel megközelítőleg azonos eredményt ért el az október 2-i választáson. A végleges választási eredmény a boszniai Szerb Köztáraság parlamenti helyei tekintetében már ismert, kormányalakításra azonban nem kerülhetett sor, sőt még a szerb entitás parlamentjének alakuló ülése is várat magára.
Az egyébként is lassan őrlő boszniai alkotmányos malomkerekek amiatt akadtak meg, mert a boszniai központi választási bizottság (Centralna Izborna Komisija, CIK) elrendelte a szerb entitás elnöki tisztségére leadott szavazatok újraszámlálását. Ezért a lassan már három hete tartó ex lex állapotban ügyvezető minőségben működik tovább a boszniai Szerb Köztársaság teljes államapparátusa.
Kapcsolódó cikk
Korábbi cikkünkben számoltunk be arról, hogy a baloldali és centrista erőket felölelő boszniai szerb ellenzéki blokk illegitimnek minősítette a voksolásnak az entitási elnöki tisztség megválasztásához kapcsolódó részét. Az ellenzéki Jelena Trivić mögött álló Demokratikus Fejlődés Platformja (Platforma Demokratskog Progresa, PDP) ezért arról igyekszik meggyőzni szövetségeseit, hogy kényszerítsék ki az elnöki pozícióért folytatott választás megismétlését.
Az ellenzéki pártok október második és harmadik hétvégéjén jelentős demonstrációkat szerveztek a boszniai Szerb Köztársaság nagyobb városaiban. A banjalukai események kapcsán korábban írtunk arról, hogy a tömegben még a Szerb Haladó Párt (Srpska Napredna Stranka, SNS), vagyis a szerbiai kormánypárt zászlói is megjelentek az ellenzékiek között.
Kapcsolódó cikk
Ennek következtében érzékelhető volt a boszniai szerb médiában, hogy Dodikék sajtógépezete egy hétre lefagyott, mert vélhetően nem tudtak mit kezdeni a tömeges visszaélésekkel kapcsolatban fel-fel bukkanó híresztelésekkel, és a belgrádi hallgatással Dodik választási szereplését illetően, pedig Mile még Belgrádba is elszaladt, ám Aleksandar Vučićhoz nem nyert bebocsátását, hiába szajkózta, hogy mekkora barátja a szerb elnöknek.
A boszniai szerb baloldal által szervezett tömegrendezvények sorozata Dodikot végül kemény válaszra kényszerítette. Ennek első lépése volt október 13-i budapesti látogatása, ahol győztesként mutatkozott be Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, annak ellenére, hogy a szavazatok újraszámlálása csak másnap vette kezdetét. Az október 25-én estére meghirdetett demonstrációra pedig Dodik Gavrilo Principet példaképpé emelő, parázs hangulatú videóüzenettel invitálta meg híveit a banjalukai Mladen Stojanović parkba.
Népi kiáltvány
A demonstráció a „hív a haza” (Otadžbina zove!) elnevezést kapta. Dodik pártjának szóvivője, Radovan Kovačević a rendezvény kapcsán közölte, hogy a szerb nép szabad és demokratikus akaratának, illetve a boszniai szerb entitásnak a védelme az összejövetel célja, és egyúttal a szerb entitás belső ügyeibe való beavatkozásnak minősítette már a szavazatok újraszámlálását is.
Az ellenzéki blokk választás megismétlésére vonatkozó követelését a szerb entitás elleni támadásnak tekintik Dodikék, amit jól jelzett a nagygyűlés hangvétele is.
Maga a rendezvény leginkább választási kampánygyűlése emlékeztetett. Az entitás belügyminisztériumának közleménye szerint körülbelül ötvenezren jelentek meg az eseményen, független, vagy más irányból elfogult beszámolók ugyanakkor csak húszezer résztvevőt emlegettek, akiknek egy részét a Dodik klientúrájához tartozó cégek utaztatták fel a „fővárosba”.
A felszólalások előtt este hatkor a szerb néplélekre kultikus hatással bíró Igazság Istene, más fordításban Igazságos Isten (Bože Pravde) címet viselő dal csendült fel, amely történetesen a Drina bal partján fekvő Szerbia himnusza.
Radovan Kovačević, a Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) szóvivője azzal készítette elő a pártelnöknek a terepet, hogy újraválasztott elnökként konferálta fel Dodikot, majd jelezte a megjelent tömegnek, hogy átmennek a Krajina térre (Trg Krajine), amely tulajdonképpen a város főtere, mert a központi rendezvényre ott kerül sor.
Kapcsolódó cikk
A menet beérkezését követően Kovačević felolvasta a „népi kiáltványt”, amelynek pontjai között szerepelt a NATO-tagság elvetése, a boszniai Szerb Köztársaság katonai semlegességének kihirdetése, a daytoni békerendszerrel bosnyák érdekek mentén szembe menő boszniai állapotok, valamint a szavazatok újraszámlálására vonatkozó döntés elítélése, továbbá a boszniai alkotmánybíróság azon döntésének elmarasztalása, amivel egyes entitási vagyonelemeket nemzeti vagyonná minősítettek.
Ezt követte Emir Kusturica szerb filmrendező gyújtó hangvételű beszéde, amelyben arra figyelmeztetett, hogy puccs készül Dodik ellen, pedig ő harcol az „igazi értékekért harcol”. Ezt követően jöttek sorban a Dodikkal kormánykoalícióban álló pártok vezetői.
Dragan Čavić (NDP), Darko Banjc (NPS), Nenad Stevandić (US), Petra Đokić (SP) beszédei után a boszniai államelnökségben a Dodik helyét átvevő Željka Cvijanović kapott szót, aki „Dodik dalárdájának oszlopos tagja”, és ebben a minőségében lényegében a múlt hét során Dodik által előadott librettót ismételte meg.
Újra felhozta, hogy október 2-án a szerb nép döntött, és ezt a választási eredményt kell most az utcára vonult embereknek megvédeniük. Felszólította a választási bizottságot, hogy manipulációtól és befolyástól mentesen, a jogszabályok szerint végezze a feladatát, és ne úgy járjon el, ahogy a rá hatással bíróknak eszébe jut, ezek között emlegette a külföldi nagykövetségeket, amelyek minden rossznak a kiváltói, ami persze, nem túl eredeti gondolat, ilyesmit Belgrádban is szokás mondogatni.
Cvijanović végül megerősítette, hogy Dodiknak kell az elnöki pozíciót betöltenie a boszniai Szerb Köztársaságban, mert „a nép többségének ez volt az akarata”, nem pedig az ellenzéki manipulátoroknak, akiket a szintén manipulált és illegitim központi választási bizottság támogat, amely nem mellékesen szólva korábban az ő győzelmét már hitelsítette a három tagú központi elnökség szerb posztjáért folyó küzdelemben.
A nép szolgája
Dodik beszédében olyan témákat érintett, amelyek várhatóan a következő napokban komoly visszhangot kapnak a helyi és a nemzetközi politika magas szintű szereplői között is. A beszéd fontosabb gondolatait az alábbiakban szedtük össze.
Dodik úgy fogalmazott, hogy a szerb entitásnak van elegendő ereje ahhoz, hogy elűzze azokat, akik meg akarják változtatni a szerbek életmódját.
– mondta nehezen utánozható magabiztossággal és erőszakossággal Dodik. Ezt követően csak úgy záporoztak a szerb földeken jócskán elkoptatott politikai lózungok, amelye szerint a „boszniai szerb nép a maga kárán tanulta meg a leckét”, és az entitás lakói semmit sem akarnak azon kívül, ami egyébként is az övék, ez pedig nem más, mint a leghőbben szeretett boszniai Szerb Köztársaság.
– vallotta meg nyilvánosan etnikai hovatartozását a boszniai szerb vezető, mint legfőbb attribútumot.
– tette hozzá a „szerb nép egyetlen Miléje”, aki lesajnálja azokat, akik a boszniai Szerb Köztársaságot, csak „kisebb entitásként” emlegetik, de – szavai szerint – ezeket a személyeket majd meg fogja b…. ez az entitás.
Dodik hisz az önálló Szerb Köztársaságban, és nem tartja reálisnak az egység megteremtését Bosznia-Hercegovinában, ezért jelezte, hogy elhagyják Bosznia-Hercegovinát, de viszik magukkal az ország 49%-át, amivel a szerb entitás területére utalt.
Kapcsolódó cikk
TÜNTETTEK DODIK ELLEN: Az ellenzék azt üzente, hogy nem nyugszik bele a választási csalásba
A boszniai szerb ellenzék irányában tett nagylelkű utalásában úgy fogalmazott, hogy össze kell tartaniuk még azokkal is, akik tíz nappal korábban ugyanazon a téren voltak, amivel nyilván az ellenzéki tüntetésre gondolt.
A záráshoz közeledve Dodik úgy definiálta magát, mint a „nép szolgáját”, és olyan szerbet, akit korábban amerikai kötődéssel vádoltak, most pedig orosz irányú elfogultsággal illetnek. Majd mondott meg egy nagyot, kijelentetve, hogy „a politikusokat az alapján ítélik meg, amit maguk után hagynak”. Ehhez még hozzátette, hogy instabil világban élünk, így meg kell őrizni a Szerb Köztársaság egységét. A legnagyobb erőforrás az entitásban a nép és az akarat, majd pedig megvádolta az Egyesült Államokat, hogy a bosnyák érdekek mentén meg akarta szüntetni a szerb entitást, és el akarta tüntetni a szerbeket Bosznia-Hercegovinából, ez azonban nem sikerült neki.
Végezetül Dodik azt határozta meg feladatként a Szerb Köztársaság vezetése felé, hogy szerezze vissza az entitiás jogát arra, miszerint a Szerb Köztársaságban leadott szavazatokat, ne Szarajevóban, hanem a szerb területen számolják össze, elvégre a régi szabály szerint „nem az a fontos, hogy ki szavaz, hanem az, hogy ki számol”, amit állítólag egy nagy bajszú bácsi mondott, de ezt Dodik nem emlegette fel, még ha netalán gondolta is.
Játékpercek (zsákbamacska)
Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke éles kritikával illette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Véleménye szerint a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. A boszniai sajtó fontosabb szereplői lényegében szó szerint idézve tették közzé a Dodik által mondottakat, vélhetően azok súlyára tekintettel.
Elítélte a nemzetközi elfogatóparancsot
Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke alig pár órával maradt le Aleksandar Vučić szerbiai államfő mögött a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) által kiadott elfogatóparancsról alkotott vélemény kinyilvánításában, bár ő kevésbé árnyaltan fogalmazott, mint az anyaországi vezető, aki szerint az elfogatóparancs „sok mindent komplikáltabbá” tesz.
Kapcsolódó cikk
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
A Drina jobb partján élő szerbség vezetője elsőként a Twitteren jelezte, hogy belgrádi kollégájához hasonlóan neki is megvan a véleménye a Putyin ellen kiadott elfogató paranccsal kapcsolatban, majd az általa vezetett szerb entitás hírügynökségének (Novinska Agencija Republike Srpske, SRNA) adott rövid, de annál velősebb nyilatkozatot a témában.
A boszniai Szerb Köztársaság elnöke a korábbi hónapokban mutatott EU-integráció iránti nyitottság attitűdjét pillanatok alatt sutba vágta, amikor az ICC a számára mára már a Belgrádot is megelőző fontosságú Moszkva ellen lépett fel.
A Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének éles kritikával illetése az orosz oldal melletti hangos állásfoglalás mellett alkalmat teremtett Dodiknak arra is, hogy a saját szavazóihoz szóljon, és felemlegesse a boszniai szerbség ellen a nyugat által elkövetett egyes bűnöket, amelyek kapcsán hiányolta az ICC fellépését.
Dodik elfogultsággal vádolja az ICC-t
Dodik a SRNA-nak adott nyilatkozatát azzal kezdte, hogy „a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. Annak más célja nincs.”
– állapította meg minden internetes platformon, és az azokat összefogó honlapján, amely a dodik.net címen érhető el kizárólag boszniai szerb tájszólásban.
A Putyinnal szembeni elfogató parancs Dodik szerint Oroszországgal szembeni politikai véleménynyilvánításként értelmezhető, az sem ténynek, sem pedig jogi aktusnak, vagy bármi egyébnek nem minősíthető.
A boszniai szerb vezető továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, és maga a testület szerinte inkább politikai, mintsem jogi tevékenységet végez.
Történelmi sérelmek
Dodik a boszniai szerbség történelmi sérelmeit sem mulasztotta el felhozni, amikor kifejtette, hogy „azok, aki most azt állítják, hogy gyermekek jogellenes elszállításáról van szó, nem tettek semmit azokban az esetekben, amikor boszniai árvákat szállítottak nyugatra”.
Dodik ezzel a kilencvenes évek háborús konfliktusa során a boszniai gyerekek ellenőrizetlen nyugat-európai elszállásolására utalt.
A mondandója végén a legfőbb boszniai szerb vezető azzal próbálta a nyugati hatalmak felé szalonképesebbé tenni az orosz vezetés melletti határozott kiállását, hogy közölte: „minden háborúban követnek el háborús bűntetteket, legyen az akár a mostani háború Ukrajnában, a tetteseket pedig felelősségre kell vonni”.
A boszniai szerb elnök ugyanakkor igyekezett felerősíteni a nyugat felelősségének kérdését azzal, hogy szóba hozta a boszniai háború során az amerikai légierő által alkalmazott szegényített urániumot tartalmazó lövedékek kérdését.
Ennek kapcsán Dodik kijelentette, hogy „azoknak is felelniük kellett volna a tetteikért, akik szerbeket bombáztak két alkalommal szegényített uránnal, amivel szerb gyermekek halálát is okozták.
A boszniai szerb elnök hiányolta a kilencvenes években a srebrenicai ENSZ-enklávéba bedobott Naser Orić felelőségre vonását is, aki bosnyák fegyvereseivel a környező szerb falvakba támadott ki, ahol civileket öltek meg.
– jelentette ki a boszniai szerb elnök, aki szerint ennek megmutatása azonban soha az életben nem történik meg.
Játékpercek (zsákbamacska)
Milorad Dodik többnapos szóváltásba keveredett az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő intézményeinek vezetőivel. A szerb entitást szerinte megillető vagyon elvonását olyan vörös vonalnak minősítette, aminek átlépése kapcsán kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását, immár nem először. Majd jelezte, hogy a boszniai Szerb Köztársaság életbe kívánja léptetni az USA-ban érvényben lévő szabályozást a külföldi ügynöki tevékenységet végzők nyilvántartásba vételéről.
Az amerikaiak kritizálták Dodikot
A 2022 februárjában vele szemben életbe léptetett amerikai szankciós csomag után Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ismét az USA Bosznia-Hercegovinában tevékenykedő szervezeteinek célkeresztjébe került.
A legfőbb boszniai szerb vezető ezúttal az általa vezetett országrész vagyonának kezelése kapcsán újfent életbe léptetni tervezett törvénnyel vívta ki az amerikai diplomácia haragját.
Dodik az USA nagykövetével bizonyára nem egyeztetett a vagyonjogi törvényről, az orosz nagykövettel viszont igen. A képen balról Igor Kalabuhov orosz nagykövet (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Dodik a szerb entitás autonómiájának egyik pillérjeként tekint az entitást megillető vagyonra, aminek a körébe olyan természeti erőforrásokat is besorol, amelyek a boszniai alkotmánybíróság 2022 nyarán meghozott döntése alapján összállami tulajdonba tartoznak, vagyis azokról a Szerb Köztársaság vezetése nem rendelkezhet.
Bár a boszniai alkotmánybíróság a boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által az entitási vagyonról elfogadott törvényt hatályon kívül helyezte, a 2022 őszi választások után a Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) Dodikkal az élén kilátásba helyezte a jogszabály újbóli elfogadását.
Mindezt az USA szarajevói nagykövetségét vezető Michael J. Murphy nagykövet és Samantha Power, a boszniai fejlesztési projektekben élharcos szerepet betöltő USAID vezetője komoly kritikával illette.
Nyilatkozataikban Dodikot a Kreml érdekei mentén tevékenykedő, anti-demokratikus vezetőnek minősítették, aki veszélyt jelent a régió más országainak stabilitására is.
Dodik meghúzta a vörös vonalat
Dodik az amerikai bírálatokra válaszul a koalíciós partnerekkel folytatott egyeztetés után kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kormánya készen áll az entitási vagyonról szóló törvény újbóli elfogadására. A szerb entitást vezető hatpárti koalíció minden lépést meg fog tenni annak biztosítása érdekében, hogy megakadályozzák a Szarajevóban erőltetett centralizációs törekvéseket.
– fogalmazott a boszniai szerbek legfőbb vezetője, aki alig két és fél hónappal a boszniai kormány megalakulása után újból elővette a szerb entitás kiválásával való fenyegetést. A korábbi években erre rendre azokban az esetekben került sor, amikor valamilyen módon a nyugati hatalmak vagy a szarajevói vezetés kísérletet tett volna az RS (Republika Srpska) autonómiájának csökkentésére.
Dodik szempontjából a világ legszerencsésebb országa az Egyesült Államok, mert ott nincs amerikai nagykövet, viszont van orosz. (Forrás: Twitter)
Dodik a mondandója nyomatékosítása érdekében kijelentette, hogy az entitási vagyon kérdése olyan vörös vonal, amelynek kapcsán a boszniai szerb vezetés nem hajlandó engedményeket tenni.
Az SNSD vezetője a kialakult helyzetért az USA szarajevói nagykövetségét tette felelőssé, amiért szerinte nyíltan háborús uszító retorikát alkalmaznak, és ebben még a boszniai Iszlám Közösség (Islamska Zajednica Bosne i Hercegovine) vezetőjét, Husein ef. Kavazović főmuftit is támogatják.
A boszniai szerbek Miléje ezzel a kijelentésével összekötötte az RS vagyonával kapcsolatos álláspontját, és a bosnyákok „önvédelmi kényszere” kapcsán az Igman tv-nek múlt héten adott Kavazović-nyilatkozatot.
Jelenleg ez a két téma az, ami a boszniai közvéleményt nemzetiségi alapon a legjobban megosztja. Kavazović komoly visszhangot kiváltó kijelentéseiről korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk.
Az SNSD vezetője azzal folytatta, hogy az ő ismeretei szerint a boszniai Szerb Köztársaság nincs Bosznia-Hercegovinának alárendelve, még akkor sem, ha az amerikai fél ezt akarja elérni. Majd közölte, hogy „Bosznia-Hercegovina nem is állam, és nem is lesz az soha, így nem is fog soha rendelkezni ezzel a vagyonnal”.
Szerinte ezek a vagyonelemek a boszniai Szerb Köztársaságot illetik, és ezt az USA külügyi adminisztrációja sem akadályozhatja meg.
Dodik amerikai szabályozást vezetne be
Az USA igazságügyi minisztériumának „logója”
Dodik külön üzent a nyilatkozatában Michael J. Murphy Szarajevóba akkreditált amerikai nagykövetnek, amikor kijelentette, hogy nem akadályozhatja meg, hogy a boszniai Szerb Köztársaság amerikai mintára szabályozást vezessen be a külföldről finanszírozott szervezetek külföldi ügynökké nyilvánításáról.
Dodik a tervezett szabályozás kapcsán mindössze annyit árult el, hogy az megfelelne az uniós tagállamokban és az USA-ban érvényben lévő rendelkezéseknek, így azzal kapcsolatban az amerikai külügyi vezetés sem vádolhatná meg a boszniai szerb entitást antidemokratikus szabályozás bevezetésével.
Dodik bár nem nevezte meg a konkrét amerikai jogszabályt, a boszniai sajtóban ehhez kötődően a külföldi ügynökök regisztrációját szabályozó (Foreign Agent Registration Act, FARA) törvényre hivatkoznak, ami alapján az idegen államok érdekei mentén lobbi tevékenységet végző személyeket és külföldről finanszírozott nem-kormányzati szervezeteket az USA-ban nyilvántartásba veszik, és azok tevékenységét ellenőrzik.
Játékpercek (zsákbamacska)
Szerbiában egyre gyakrabban szerveznek Szent Száva-napi bálokat, az önálló szerb ortodox egyház alapítójára emlékezve. Már a XIX. században is ünnepnapnak számított január 27-e, vagyis Szent Száva napja, 1990-ben pedig a szerbiai művelődési minisztérium iskolai ünneppé léptette elő, miközben az országban ünnepi műsorok keretében emlékeznek meg a nagy elődről, akinek a tisztelete falusi „táncestek” formájában is megnyilvánul.
A Szent Száva-napi bálok
A balkáni ország egyre több városában szerveznek Szent Száva-napi bálokat, bár ezt a szokást a Covid-járvány némileg visszavetette. Ilyenkor művelődési programokat tartanak, amelyeken részt vesz a település apraja és nagyja, hogy lerója tiszteletét a szerb történelem emblematikus alakja előtt, aki a szerb oktatás és a szerb kultúra védőszentje.
Az esti órákban sokfelé Szent Száva-napi bálokat tartanak, amelyeken kaja-pia-tánc a program, ki-ki mehet a „maga kedvesével”, vagy éppen a kedvese nélkül.
A szerb elit azonban nem a falusi ünnepségeket helyezi előtérbe, szívesebben bálozik Bécsben, ahol a Szerb Központ (Srpski centar/Serbisches Zentrum) biztosítja a „glamourt”, vagyis a fényűző Szent Száva-bált.
Ha bál, akkor legyen bécsi
Az idei „elit” bálat a bécsi Hofburgban tartották, ahol többek között feltűnt a szerb elnök felesége, Tamara Vučić is, miközben férje otthon azt számolgatta, hogy pártja milyen esélyekkel indulhat az új választásokon, ha azokat netalán még idén megtartanák.
A szerbiai „bulvár szaklapok” beszámolói szerint az elnöki feleség erre az alkalomra Stefan Đoković szerb ruhatervező bolyhos ruháját választotta.
Szent Száva-bál a bécsi Hofburgban (Forrás: Instagram, Tamara Vučić)
Az egyik ilyen szaklap szerint „Tamara romantikusan nézett ki egy érdekes mintájú púderrózsaszín ruhában. A pánt nélküli ruhát toll formájú bolyhokkal díszítették, amelyek elbűvölő megjelenést kölcsönöztek neki”.
A „szerb first lady” maga sem titkolta, hogy milyen viseletben jelent meg a bécsi Szent Száva-bálon, inkább azt mondhatnánk, hogy az Instagramon dicsekedett el vele.
A szerb elnök felesége az Instagramon dicsekedett el, hogy milyen ruhában „tündököl” a bécsi Hofburgban (Forrás: Instagram, Tamara Vučić)
A szerb bulvársajtó megjegyezte, hogy „Tamara finom, csillogó fülbevalót és egyszerű frizurát viselt”.
A szerb elnök felesége az Instagramon csak annyit fűzött a bécsi Szent Száva-bálra történt kiruccanáshoz, hogy „mágikus este a bálok fővárosában”.
Milorad Dodik is bálozott
A bálon a szerb elnököt Milorad Dodik helyettesítette – bár azt nem mondanánk, hogy gardírozta annak a feleségét – mert ilyen információkkal nem rendelkezünk, a felvételekből az viszont kiderült, hogy sokat tartózkodott a szerb „első dáma” társaságában.
A bécsi Szent Száva-bál: a bájos mosolyú szerb first lady, és az átszellemült Dodik (Forrás: Instagram, Tamara Vučić)
A fotókon jól látható, hogy a boszniai szerbek Miléje puccparádéba vágta magát, hollófekete öltönyben és ugyanolyan csokornyakkendőben feszített a bécsi bálon
Vesna De Vinča televíziós újságírónőtől és rendezőtől tudjuk, hogy az esten Milorad Dodik, akárcsak Tamara Vučić az est meghívott, „különleges vendége” volt.
A bálozásról maga a boszniai szerb elnök is beszámolt a Twitteren, ahova egy rossz minőségű, de a hangulatot mégis csak tükröző videót is kitett, amelyet a saját aláírásával „hitelesített”.
– írta nem kis pátosszal a Twitteren Dodik, aki természetesen a (boszniai) szerb népet képviselte a bécsi bálon, mint bármikor máskor, ehhez „aligha fér kétség”!
Dodik azzal folytatta a Twitteren, hogy a Szent Száva iránti elkötelezettség a szerb nép identitásának része, ami minden szerb számára, különösen a diaszpórában élők esetében, további kapcsolatot jelent az anyaországgal.
A boszniai Szerb Köztársaság elnöke azt írta a „madárkás csatornán”, hogy szerencsésnek érezte magát azért, hogy szemtanúja lehetett a csodálatos bécsi estének, vagyis inkább a bécsi estélynek.
Egy másik bejegyzésben Dodik arról is megemlékezett, hogy az idei bécsi Szent Száva-bálnak humanitárius karaktere is volt a rászoruló gyermekek támogatását illetően, mint majd arról alább még szó lesz.
Feleségek bálja
A Szent Szávának szentelt bécsi estélyen megjelent Jelena Đoković, az ismét világelső szerb teniszező, Novak Đoković felesége is.
A bécsi Szent Száva-bálon megjelent a „jótékonykodó” Jelena Đoković is (Forrás: jelenadjokovicndf)
A szerbiai bulvár szaksajtó szerint Jelena Đoković vállat felfedő, „szexi sliccel” ellátott, csillogóan barna ruhában jelent meg a rendezvényen, ő viszont erről alig posztolt, az előbb már említett Vesna De Vinča videójából azonban megtudhattuk, hogy Jelena igencsak jól érezte magát.
A „hirtelen szőkített” szerb újságírónő instagramos beszámolójából az is kiderül, hogy a bécsi Szent Száva-bálon humanitárius aukciót is tartottak, amelynek keretében 11 000 euróért kelt el egy Novak Đoković által aláírt mez.
És most jön az egyáltalán nem váratlan fordulat, merthogy ez a pénzt a koszovói szerbek kapják, Vesna De Vinča ugyanis arról számolt be, hogy a „Novak Foundation (@novakfoundation), valamint a csodálatos Jelena Đoković (@jelenadjokovicndf) és Novak Đoković (@djokernole) döntése alapján a pénzt a Kosovska Mitrovica-i (szerb) óvodák felszerelésére különítik el.
Játékpercek (zsákbamacska)
- Excluding Ukraine, Serbia is arming itself the most among European countries
- Officially, Serbia did not deliver any rockets to Ukraine, and the rest is „not their concern”
- Border modification and territory exchange between Serbia and Bosnia-Herzegovina in the name of peace
- Serbia is rapidly arming itself and has now purchased suicide drones
- MADE BY PUTIN: Serbian far right for the Serbian and Russian „national cause”
- FÚZIÓS ENERGIA: Vissza a jövőbe, de hol van a repülő autóm?
- A horvát gazdasági miniszter üdvözli az OMV Slovenija átvételét a MOL & INA részéről
- Az Air Serbia nem csak Moszkvába, hanem New Yorkba és Budapestre is repül
- Vučić: Orbán a barátom, sokat tanultam tőle
- Fiuméban új kikötőt épít az INA, miközben dúl a nyugati kikötődaru-para
- Második világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
- Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- A belgrádi orosz nagykövetség az Európából kiutasított orosz diplomaták gyűjtőhelye
- Ukrajnát leszámítva Szerbia fegyverkezik leginkább az európai országok közül
- A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
- FÚZIÓS ENERGIA: Vissza a jövőbe, de hol van a repülő autóm?
- A horvát gazdasági miniszter üdvözli az OMV Slovenija átvételét a MOL & INA részéről
- Horvátországban egyre nagyobb a kereslet a szezonális munkaerő iránt
- Amíg Ön alszik, a kormány dolgozik, Zágrábban 1,7 milliárd eurós segélycsomag készült
Második világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren
Lesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
Dodik elítélte a nemzetközi elfogatóparancs kiadását Putyinnal szemben
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
ChatGPT: Móricka esete a felturbózott papagájjal
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
Ukrajnát leszámítva Szerbia fegyverkezik leginkább az európai országok közül
Kard és tollforgatás, szaporodó szigetekkel (avagy midőn a tök virágzott Japánban)
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
-
AI6 nap telt el azótaChatGPT: Móricka esete a felturbózott papagájjal
-
Szerbia3 nap telt el azótaMagyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
-
Fegyverzet6 nap telt el azótaUkrajnát leszámítva Szerbia fegyverkezik leginkább az európai országok közül
-
B A Balkanac4 nap telt el azótaKard és tollforgatás, szaporodó szigetekkel (avagy midőn a tök virágzott Japánban)
