Újabb fordulat Szerbia és Koszovó viszonyában: a Szerbiához tartozó Preševo-völgyben élő albánok Washingtonban követelik a szerbiai albánok közösségének létrehozását, amivel egyértelműen a koszovói szerb önkormányzatok létrehozására vonatkozó elképzelésekre reagálnak. Szerbia déli részén, a macedón-szerb-koszovói hármashatár térségében három község van, amelyben a lakosság többsége albán nemzetiségű. Az ott élő albánok már korábban szerettek volna bekapcsolódni az Egyesült Államok által diktált, és az Európai Unió által kivitelezett rendezési folyamatba, miután az előző évtizedben kudarcot vallottak a területcserére vonatkozó elképzelések.

Washingtonhoz fordulnak

A szerbiai albánok nem Brüsszelbe, hanem egyenesen Washingtonba mentek, hogy harcoljanak a maguk igazáért, és egyúttal támogassák Koszovó ügyét is Szerbiával szemben.

A medveđai, bujanovaci és preševoi albánok küldöttsége munkalátogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol Shaip Kamberi, albán származású szerbiai parlamenti képviselő vezetésével felkeresik a szenátusát, hogy elpanaszolják, milyen diszkriminációnak vannak kitéve Szerbiában.

Kamberi kijelentette, hogy követelik a Preševo-völgyben élő albánok közösségének létrehozását, ezzel a koszovói szerbek által támasztott igényekre válaszolnak a maguk módján.

– jelentette ki Kamberi, aki szerint erre annál is inkább igényt tarthatnak, mert a Preševo-völgyben több albán él, mint amennyi szerb van Koszovóban.

A szerbiai albán politikus ennél is továbbment a reciprocitás elvének szellemében.

– mondta Washingtonban Kamberi, aki szerint már megkezdték a találkozókat az amerikai illetékesekkel.

Ezeknek a találkozóknak az előkészítésében részt vett Joni Ernst republikánus és Gary Peters demokrata szenátor, ők az amerikai szenátus albán ügyekkel foglalkozó választmányának társelnökei.

A szerbek nem tartják be az egyezményeket

Kamberi egyébként azzal vádolta meg a belgrádi vezetést, hogy nem tartja be azokat kötelezettségeit, amelyeket a Preševo-völgyben élő albánokkal kötött három szerződésben vállalt magára, amit szintén beleng a „reciprocitás szelleme”.

A völgy küldöttsége Washingtonban, Ritchie Torres amerikai képviselő irodája és egy amerikai zászló előtt (Forrás: Facebook, Shaip Kamberi)

– indokolta meg a Facebookon Kamberi, hogy miért kérik a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását.

A szerbiai albán politikus fontosnak tartja a szoros együttműködést a koszovói kormánnyal is, valamint politikájuk összehangolását a „nemzetközi barátaikkal”, nehogy feledésbe merüljenek a Preševo-völgyi albánok követelései.

Kamberi egyúttal köszönetet mondott a pristinai kormánynak, amiért lehetővé tette az általa vezetett küldöttség számára, hogy zsinórban immár harmadszor látogasson el az Egyesült Államokba.

Az albánok másutt is mozgolódnak

A Koszovóval szemben támasztott szerb követelések hatására Észak-Macedóniában is mozgolódni kezdtek egyes albán pártok.

Az Alternativa nevet viselő ottani albán politikai szervezet felkérte az albán származású községi (önkormányzati) vezetőket, hogy kezdeményezzék az észak-macedóniai Albán Községek Közösségének megalakítását, annak az elvnek az alapján, amelyet Szerbia szeretne érvényesíteni Koszovóval szemben.

Erre a felvetésre reagált Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök is, aki szerint a koszovói folyamatokat semmiképpen sem lehet Észak-Macedóniára kivetíteni, miután az önkormányzatok közötti együttműködésnek Észak-Macedóniában nincsenek törvényes akadályai.

– közölte Kovacsevszki szociáldemokrata uniójának egyik illetékese.

Az Alternativa kezdeményezése elfogadhatatlan a legnagyobb macedón párt, a VMRO DPMNE vezetője, Hrisztian Mickoszki számára is, aki úgy ítélte meg, hogy az ilyen elképzelések csak ronthatják az etnikumok közötti kapcsolatokat.

Az Alternativa javaslatát a macedóniai albán pártok egyike-másika szintén elutasítja, az észak-macedóniai Albán Szövetség (Aleanca për Shqiptarët, AS) szerint is komolytalan és napi politikai célokat szolgál a kezdeményezés, indoklásuk szerint ugyanis az albánok Észak-Macedóniában tömbben, összefüggő területen, és nem enklávékban élnek.

Egy észak-macedóniai albán párt támogatja a szerbiai magyarokat és bosnyákokat

Az észak-macedóniai párt ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a koszovói szerbek, akárcsak a szerbiai albánok kisebbségeknek számítanak, ezért a kisebbségi normáknak kölcsönösen érvényesülniük kell, és ezt a maguk részéről teljes mértékben támogatják is, amivel kizárják a szerbek által prioritásként kezelt „egyirányú forgalmat”, amit a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozása jelentene.

A párt a Facebookon közzétett közleményében azt is megjegyezte, hogy véleményük szerint a szerbiai magyaroknak és a szerbiai bosnyákoknak szintén ennek megfelelő jogokkal kellene rendelkezniük.

Ezek a fejlemények mindenképpen arra utalnak, hogy a Balkánon a „túlhevített politizálás” rejt magában némi veszélyeket, és egyre inkább kirajzolódik, hogy hova vezet a belgrádi kormány követelése a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban, a Pristinával szemben támasztott elvárások ugyanis bumerángként üthetnek vissza, csak előbb kapnak egy gellert Észak-Macedóniában.

Az Európai Bizottság elnöke az észak-macedóniai miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón 500 millió eurós segélyt jelentetett be a nyugat-balkáni energiainfrastruktúra fejlesztésére. Ursula von der Leyen szerdán (október 26-án) kereste fel Észak-Macedóniát, majd csütörtökön Pristinában, Koszovó fővárosában az ottani vezetőkkel tárgyalt.

A bizottsági elnök látogatása nem lepte meg a szkopjei vezetést, Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa ugyanis már a múlt héten tájékoztatta az észak-macedón vezetést von der Leyen tervezett látogatásáról.

Várhelyi a Berlini folyamat külügyminiszteri találkozóján Berlinben azt is elárulta Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszternek, hogy a bizottsági elnök energiatámogatási csomagot fog kibontani Szkopjéban.

Ez így is történt, Ursula von der Leyen ugyanis Észak-Macedóniába érkezve bejelentette: a balkáni ország 80 millió eurós azonnali költségvetési támogatást kap, hogy kezelni tudja a magas energiaárak hatását.

– mondta von der Leyen, aki külön hangsúlyozta az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenség megteremtésének fontosságát.

Hírügynökségi jelentések szerint a támogatás egy része közös gázvásárláson keresztül valósul majd meg a világpiacon.

Az EB-elnök idén immár másodszor kereste fel Észak-Macedónia fővárosát, ahol Dimitar Kovacsevszki miniszterelnök vendége volt.

– jelentette ki Kovacsevszki.

Az euractiv.com véleménye szerint a hír valószínűleg örvendetes megkönnyebbülés lesz a Nyugat-Balkán számos országában, köztük Észak-Macedóniában is, ahol a hazai villamosenergia-termelés az ország éves szükségletének csak kétharmadát elégíti ki.

Ursula von der Leyen csütörtökön (október 27-én) Koszovóba látogatott, amelynek 75 millió eurót kínált fel ugyanarra a célra, amelyre egy nappal korábban Észa-Macedónia a 80 millió eurót kapta.

– írta a Twitteren a brüsszeli bizottság vezetője, aki hangsúlyozta, hogy ezekkel a befektetésekkel az „energiajövőt” teremtik meg.

Ursula von der Leyen Pristinában megbeszélést folytatott Vjosa Osmani államfővel és Albin Kurti miniszterelnökkel, az utóbbival a vízumliberalizációs kérdésekről is tárgyaltak.

– írta szintén a Twitteren a bizottsági elnök, aki jelezte, hogy a tárgyalások ebben a kérdésben újrakezdődtek, és a bizottság minden eszközzel támogatni fogja a vízummentességre vonatkozó pristinai kérést.

Az Európai Bizottság vezetője a következő napokban Albániát Montenegrót és Szerbiát is felkeresi, minden bizonnyal azért, hogy ott is átadja az említett országokat külön-külön megillető energiacsomagot.

Üzembe helyezték a Bulgária és Görögország közötti 182 kilométer hosszú gázrendszerösszekötőt (interkonnektort), vagyis rövidítve az IGB-t. A kereskedelmi működés megkezdésére szervezett ünnepségen a két ország vezetőin kívül részt vett az azeri, a macedón és a szerb elnök, a román miniszterelnök, valamint az Európai Bizottság vezetője. Az interkonnektor beüzemelésével lehetővé válik, hogy Bulgária azeri gázzal váltsa ki az orosz gázt. A résztvevők egyike megjegyezte, hogy ez az összekötő rendszer nagyon fontos pillanatban készült el. A szerbiai interkonnektor jövőre tervezett megépítését követően a magyar pozíciók is javulhatnak, bár ebben az esetben eléggé a sor végén áll Magyarország.

A bolgár miniszterelnök a Szófiában tartott ünnepségen kijelentette, hogy a görög-bolgár interkonnektor megfizethető gázárat biztosít Bulgária és partnerei számára. Galab Donev úgy fogalmazott, hogy az új gázvezeték elegendő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy kielégítse az összes bolgár fogyasztó igényeit, azon kívül hogy biztosítja a források és a földgázellátási útvonalak diverzifikálását Bulgária számára.

– fogalmazott a bolgár kormányfő, aki rámutatott arra, hogy az IGB Görögország és Bulgária számára nemcsak egy kereskedelmi együttműködési megállapodás, hanem az egymás iránti felelősségvállalás és a szolidaritás bizonyítéka.

Donev szavai szerint az interkonnektorban rejlő lehetőségek még nyilvánvalóbbá válnak azt követően, hogy jövő év végén várhatóan üzembe helyezik az Alexandrúpoli mellett létesülő görög LNG-terminált.

A görög miniszterelnök a rendezvényen úgy nyilatkozott, hogy az összekötő rendszer lehetővé teszi az azeri gáz Bulgáriába irányuló szállítását, és megakadályozza, hogy Oroszország fojtogató ölelésben tartsa a régiót, és egyúttal növeli Európa energiaellátásának biztonságát. Kiriákosz Micotákisz kijelentette: nagyon örült annak, hogy Ursula von der Leyen hangsúlyozta, mennyire fontos az erős közös európai álláspont az orosz zsarolással szemben.

Az Európai Bizottság vezetője a szófiai ünnepségen megjegyezte, hogy IGB új korszakot jelent Bulgária számára, amely eddig a gáz 80%-át Oroszországtól szerezte be a mostani „szörnyű háború” előtt.

– fogalmazott a bizottsági elnök, aki szerint az európai eltökéltség és a közös döntések nélkül az EU széttöredezetté válik. Von der Leyen elmondta, hogy az EU-nak „csökkentenünk kell az energiaköltségeket, miközben meg kell őriznünk az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon”.

Sztevo Pendarovszki macedón államfő azt emelte ki, hogy a rendszerösszekötő nagyon fontos időpontban érkezik a régió és az egész európai kontinens számára, hiszen ez egy új lehetőség a gázellátás diverzifikálására nem csak a Balkánon, hanem egész Délkelet-Európában.

Aleksandar Vučić az ünnepségen arról beszélt, hogy ez egy fontos nap Szerbia számára is, hiszen egy év múlva elkészül a Szerbia és Bulgária közötti rendszerösszekötő, vagyis megszűnik Szerbia 100%-os függősége az orosz gáztól. A szerb államfő az Instagramon még hozzátette, hogy Szerbia rákapcsolódása erre a rendszerre az egész Nyugat-Balkán infrastruktúrája szempontjából különösen jelentős.

Aki nélkül mindez nem jöhetett volna létre, az nem más, mint İlham Əliyev, aki 2003 óta elnökli hazáját, és aki – hogy a helyzet még érdekesebb legyen – közvetlenül az ukrajnai háború kitörése előtt a Kremlben 43 pontból álló szövetségi nyilatkozatot írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A felek akkor megállapodtak, hogy szükség esetén katonai segítséget nyújthatnak egymásnak, valamint hogy konzultációba kezdenek, ha valamelyik biztonságát veszély fenyegeti.

İlham Əliyev Szófiában most arról beszélt, hogy Azerbajdzsán új gázmezőket kezd üzemeltetni, és növeli kívánja a kitermelést.

– mondta az azeri elnök, aki úgy fogalmazott a Déli Gázfolyosó az egyik legnagyobb infrastrukturális projekt a kontinensen, és megváltoztatta Európa energiatérképét, Azerbajdzsán pedig büszke arra, hogy elindította ezt a folyosót, amely új útvonalon és új forrásból juttatja el a gázt a fogyasztókhoz.