FOKOZOTT ÉRDEKLŐDÉS: Blinken nem hagyja elhalni a koszovói-szerbiai párbeszédet, és minden egyéb

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, hogy lelket leheljen az elhalófélben lévő koszovói-szerbiai párbeszédbe. A State Department közleménye szerint Blinken hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok támogatja az EU által vezetett párbeszédet, és mindkettőjüknek megköszönte Ukrajnának nyújtott segítséget, amelyen nyilván nem a háború kimenetele múlik.

A szerb elnökkel folytatott beszélgetés során az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok támogatja az EU égisze alatt zajló koszovói-szerbiai párbeszédet, és a „konstruktív szerepvállalás” folytatására szólított fel Vučićot a béke és a stabilitás biztosítása érdekében az egész régióban.

Blinken egyúttal megköszönte a szerb államfőnek, hogy Szerbia támogatja Ukrajna területi integritását, és megvitatta a Szerbia jövőbeli energiabiztonságának biztosítására irányuló közös erőfeszítéseket. Az államtitkár gratulált Szerbiának az új washingtoni szerb nagykövetség megnyitásához is, amely egyébként a Fehér Ház szomszédságában van. A Szerbia által idén februárban vásárolt új épületet Marko Đurić szerb nagykövet Gabriel Escobar balkáni különmegbízottal közösen nyitotta meg.

Az amerikai külügyminiszter a Twitteren azt írta, hogy „produktív” telefonbeszélgetést folytatott a szerb elnökkel, amely során megvitatták a „kétoldalú partnerség fontosságát, és Szerbia folyamatos elkötelezettségét az európai integráció, valamint a regionális béke és stabilitás mellett”.

Blinken az ügyben a koszovói miniszterelnökkel is beszélt, akinek köszönetet mondott az Ukrajnának „időben nyújtott és megingathatatlan támogatásáért”, valamint az afgánok befogadásáért az „Üdvözölet a szövetségeseknek” hadművelet részeként.

Az amerikai külügyminiszter azt írta az említett közösségi portálon, hogy Kurtival szintén megvitatta a „kétoldalú partnerség fontosságát”, és ugyancsak szót ejtett Koszovó erőfeszítéseiről, amelyeket az európai és euroatlanti integrációért tesz. Blinken diplomatikusan megjegyezte, hogy ez a beszélgetés is „jó volt”.

Ugyanez a beszélgetés Albin Kurti szempontjából már kapott egy jelzőt, és „nagyon jónak” minősült. A koszovói miniszterelnök ugyancsak a Twitteren számolt be arról, hogy tájékoztatta az amerikai külügyminisztert a Koszovó esetében történt „előrelépésekről”, és beszélt vele Koszovó és Szerbia kapcsolatáról, valamint arról is, hogy intenzívebbé kell tenni a párbeszédet a két fél között egy, a kölcsönös elismerésre összpontosító, jogilag kötelező érvényű megállapodás érdekében, vagyis tegyük hozzá, a régi lemez forog!

A két telefonos beszélgetést megelőző amerikai külügyi szóvivői bejelentés szerint Blinken azt tervezte, hogy „mindkét ország felé közvetíti Ukrajna támogatásának fontosságát”, és arra kéri őket, hogy álljanak ki Ukrajna mellett „az orosz agresszió fényében”.

Aleksandar Vučić hivatala azt közölte, hogy a Blinkennel folytatott telefonbeszélgetésnek három kiemelt témája volt, az egyik Koszovó kérdése, valamint az amerikai kormányzat törekvése, hogy mielőbb megoldást találjanak erre a problémára. A beszélgetés során szóba került Szerbia kapcsolata az Orosz Föderációval, valamint az energiaforrások diverzifikálása is.

Blinken tájékoztatta Vučić a Pristinával való gyors megegyezés szükségességéről, Vučić pedig ismertette Szerbia ezzel kapcsolatos álláspontját, ami nyilván nem egyezik meg Washington elképzeléseivel, de erre a közlemény már nem tért ki, „at all”.

Itt jegyzendő meg, ami sehol nem került kidomborításra a szerbiai sajtóban, és talán máshol sem, hogy az amerikai külügyminiszterrel folytatott telefonos beszélgetés előtt a szerb elnök az orosz nagykövettel tárgyalt, esetleg talán egyeztetett is, de ha ez így is volt, aligha közlik, vagy ismerik el. Az viszont biztos, hogy az orosz álláspont ismeretében beszélt Blinkennel.

A szerb elnöki hivatal szerint Vučić a kétoldalú együttműködés témakörét vitatta meg Alekszandr Bocan- Harcsenkóval, és véleményt cseréltek a geopolitikai helyzetről is, és még az is lehet, hogy ez nem függetleníthető az ENSZ-szavazásoktól.

A szerb elnök és az orosz nagykövet természetesen szót ejtett a koszovói helyzetről, de tárgyaltak regionális kérdésekről is.

Hivatalos közlés szerint ebből az alkalomból Vučić elnök megismételte, hogy Szerbia továbbra is elkötelezett a béke és az együttműködés politikája mellett, amely a nyitott kérdések megoldásának egyetlen módja.

A szerb államfő egyúttal vagy százmilliomodik alkalommal köszönetet mondott Oroszországnak a Szerbia területi integritásának és szuverenitásának támogatásáért. Vučić emellett reményét fejezte ki, hogy a legrövidebb időn belül tartós béke jön létre Európában.

A sok diplomáciai lózungból az derül ki, hogy mindkét nagyhatalom, ha Oroszországot is annak lehet tekinteni, erősen, sőt egyre erősebben foglalkozik a térséggel, és az uniós „kishatalom” is bele-beleszól a témába, most éppen egy országjelentés formájában, amiről esetleg egy következő cikk szólhat. Az már csak azért is érdekes lenne, mert Szerbiának 60%-ról sikerült 40%-ra levinnie a szerb külpolitika összehangoltságát az Európai Unióval.