Bulgária
GÁZOS FORDULAT: Oroszország készen áll arra, hogy újraindítsa a gázszállítást Bulgáriának

Eleonora Mitrofanova, Oroszország szófiai nagykövete bejelentette, hogy Moszkva hajlandó felújítani a bulgáriai gázszállításokat. A nagykövet asszony ehhez hozzátette, hogy természetesen csak akkor, ha ezt Bulgáriai is akarja.
Orosz ajánlat
Orosz hírügynökségi jelentések szerint Mitrofanova a Rosszija-24 állami csatornának nyilatkozva arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Bulgáriával kötött szerződés az év végéig érvényes.
Kapcsolódó cikk
MÁSODIK SZAKASZ: A Gazprom nem ad több gázt Bulgáriának sem, ez Magyarországnak is fájó lehet
– fogalmazott az orosz nagykövet, aki szerint minden a politikai akaraton és a „komoly pragmatizmuson” múlik – így hát bármi lehetséges.
Mitrofanova hozzátette, hogy egyelőre még nincsenek kézzelfogható jelzések Szófiától ebben a kérdésben.
Az orosz diplomata megjegyezte, hogy nagyon bonyolult a helyzet a bolgár energiaszektorban, miközben az utóbbi hónapokban jelentősen megemelkedett a földgáz ára.
– jegyezte meg Mitrofanova, hozzátéve, hogy a jelenlegi helyzet komoly hatással van mind a bolgár vállalkozásokra, mind a háztartásokra.
A Gazprom április 27-e óta nem szállít gázt a Bulgargaznak, mert a bolgár cég nem állt át a rubelben történő fizetésre. Moszkva április 1-től vezette be az orosz nemzeti valutában történő gázfizetést a „barátságtalan országokkal” szemben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Moszkva a szerződéses kötelezettségek elmulasztásaként tekint a rubelfizetés megtagadására.
Bolgár válasz
Ezzel szinte párhuzamosan a bolgár kormány úgy döntött, hogy ideiglenesen bezárja az oroszországi Jekatyerinburgban lévő konzulátusát.
A bolgár kormány sajtószolgálata a következőket közölte:
Ez egyelőre nem arra utal, hogy a szófiai kormány az orosz gázajánlat elfogadására készülne, ha egyáltalán volt tudomása az orosz ajánlatról a konzulátusokról szóló döntés meghozásakor.

Bulgária
Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ

Megint és megint patthelyzet Bulgáriában, ahol a választópolgárok április 2-án két év alatt immár ötödjére járulhatnak az urnákhoz, miután a kormányalakításra felkért harmadik párt vezetője, a szocialista Kornelija Ninova is visszaadta a mandátumot. Mivel a tavaly októberi parlamenti választás után sem sikerült működőképes kormánykoalíciót összekovácsolni a különböző pártoknak, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy február 3-án feloszlatja a parlamentet, ügyvezető kormányfőt nevez ki, s új választásokat ír ki. Ez lényegében az előző voksolások forgatókönyvének megismétlése, és az erőviszonyok tekintetében – bár addig még sok víz lefolyik a Maricán – a politikai patthelyzet konzerválódását jelenti.
Politikai patthelyzet
Az elmúlt négy választás trendje azt mutatja, hogy a 2010-es éveket kormányzati szempontból domináló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt továbbra is képes a legtöbb szavazatot megszerezve a legnagyobb parlamenti frakciót alakítani a 240 fős törvényhozásban, azonban nem talál megfelelő partnert a koalícióalakításhoz.
A Bojko Boriszov vezette párt rengeteg kritikát kapott az ország rákfenéjének tekintett rendszerszintű korrupció miatt, emiatt középről és baloldalról egyik pártnak sem akaródzik összeállni vele.
Kapcsolódó cikk
Persze lehetséges szövetséges épp akadna. A hivatalosan liberális, valójában a török kisebbség pártjaként működő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) adná magát, de a rendszerint megbízható, 10-15 százalék körüli szavazati arányt megszerző párt frakciója se elegendő, ráadásul maga sem túl szalonképes a korábbi korrupciós botrányai miatt – ráadásul ideológiailag sem lenne túl szerencsés az összebútorozás.
A második legnagyobb frakcióval rendelkező Folytatjuk a Változást (PP) párt ezúttal nem tudott megfelelő többséget összekovácsolni, noha 2021 vége és 2022 közepe között egy viszonylag stabil koalíciót sorakoztatott fel maga mögött.

Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja „kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából”. Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás: EPP)
A kormány nemezise végül a macedón identitásvita lett: miután Bulgária visszavonta vétóját a macedón csatlakozási tárgyalások előtt, az egyik koalíciós partner, a Van Ilyen Nép (ITN) kilépett a kormányból.
Néhány képviselője ugyan Kiril Petkov miniszterelnökkel tartott, de egy, pontosan az ITN által beadott bizalmatlansági indítvány végül a kormány bukásához vezetett, a költségvetés és a macedón csatlakozást illető engedékenység miatt.
S persze itt is meg lehet említeni az ukrajnai háborút, mivel komoly töréseket jelentett az Oroszország iránt nagyobb megértéssel lévő csoportok és az abszolút nyugatos Petkov vezette irányvonallal szemben.
Minden esetre a patthelyzetet valószínűleg nem élvező bolgár állampolgárok állhatatossága értékelendő: még 2021 áprilisában 49 százalékos volt a részvétel, a pár hónappal később, 2021 júliusában már 40 százalékra csökkent, a többi választásnál is 39 százalék környékén maradt.
Tehát az ország durván 6,6 millió választópolgárából úgy 2,6-2,8 millió próbálkozik egy olyan parlamenti felállást összeszavazni, amely végre egy hosszú távon is működőképes kormányhoz vezet.
Gyengülnek a korrupcióellenes pártok
Noha ezek a számok változatlannak tűnnek, volt elmozdulás két év alatt: a korrupcióellenes pártok, vagyis a „progresszívek” mandátuma csökkent, s noha most is a képviselői helyek harmadára-negyedére számíthatnak, ellenállásuk egy koalíció létrehozására megbosszulhatja magát.

A választók már tavaly ősszel kiszavazták a parlamentből a médiasztár Szlavi Trifonov által alapított ITN-t, noha 2021 folyamán sokan még tőle várták a megoldást és a korrupcióellenes harc beindítását.
A párt nem volt képes megszolgálni a választói bizalmat, különösen azután, hogy a maffia felszámolását ígérő Petkov-kormányból kihátrált.
A sokat kárhoztatott GERB ugyanakkor folyamatosan erősödik, miközben a korábbi nagy ellenfél, a szocialisták gyengülnek vagy éppen stagnálnak – ami az utóbbiak koalícióalapítási hajlandóságát növelheti.
Kapcsolódó cikk
A DPS a török szavazói miatt viszonylag stabil helyet tudhat magának, kérdés, de ki lesz vele hajlandó koalíciót kötni?
Az utóbbi választások további fejleménye, hogy a radikális pártok újra megerősödtek; az oroszpárti Sztefan Janev volt miniszterelnök/hadügyminiszter a tavaly őszi választásra sikeresen összegrundolt egy pártot, amely támogatottsága ugyan most nem elegendő a négyszázalékos küszöb eléréséhez, de messze vagyunk még a választástól.

Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)
Ám van a parlamentben jelenleg egy jóval nagyobb radikális frakció is, a Vazrazsdane. Minden esetre nem zárható ki egy GERB-radikális pártok közötti koalíció sem, ami 2021 előtt relatíve jól működött, vagy legalábbis stabil kormányt jelentett.
A patthelyzet így is valószínű, de többen arra spekulálnak, hogy az államfő által január 20-ára összehívott kormányalakítási – mint kiderült, sikertelen – tárgyalásokon megjelenő négy párt, a GERB, a DPS, a Szocialista Párt és a Janev-féle Felemelkedő Bulgária a következő alkalommal akár egy szakértői kormányt, vagy esetleg egy kisebbségi kormányt is létrehozhat külső támogatással, amivel esetleg feloldható a patthelyzet.
Erre az utóbbi évtizedben már volt példa Bulgáriában, igaz, az sem bizonyult túl tartósnak, szóval a kilátások továbbra sem túl bíztatók a nyugatos és oroszpárti, korrupcióellenes és „tradicionális” csoportok között.
Márpedig az ukrajnai háború árnyékában, ambiciózus célok eléréséhez (Schengen csatlakozás, euró bevezetése) jót tenne egy stabilan működő kormány, vagyis a patthelyzet feloldása.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország7 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
-
Románia7 nap telt el azóta
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)