A „JÓ EMBER” BUDAPESTEN: A magyar külügyminiszter szerint Magyarország támogatja a balkáni régiót, és ez tettekben is megnyilvánul

Magyarország támogat minden olyan intézkedést, amely elősegíti a Nyugat- Balkán és azon belül is Bosznia- Hercegovina békéjének, stabilitásának és gazdaságának megerősítését. Ezt a külgazdasági és külügyminiszter közölte, miután csütörtökön fogadta Christian Schmidtet (alias „Jó Ember”), a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjét fogadta Budapesten Szijjártó Péter egy héttel korábban Banja Lukában járt, ahol Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel a boszniai szerbeknek nyújtott pénzügyi segítségről egyeztetett.

Európai békemisszió

A találkozót követően a tárcavezető hangsúlyozta, hogy Európa jelenleg súlyos kihívásokkal néz szembe, ráadásul Magyarország kelet és dél felől kettős nyomás alatt áll, ebben a helyzetben pedig „a legutolsó, ami kellene még nekünk, az egy újabb biztonsági kihívás”.

– Ezért arra kérjük a nemzetközi közösséget, hogy ne feledkezzen el a Nyugat- Balkánról ezen helyzetben sem, hiszen ez súlyos hiba volna, amelynek súlyos biztonsági kockázatok lennének a következményei

– szögezte le Szijjártó, aki szerint az egész Európai Unió számára kritikus fontosságú a térség stabilitása, ennek pedig egyik kulcsa Bosznia- Hercegovina békéje és nyugalma, így épp ideje lenne felgyorsítani a régió integrációját.

– A 24. órában vagyunk, sőt azon is túl egy kicsivel

– fogalmazott Szijjártó, aki rámutatott, hogy Magyarország számára a földrajzi közelség miatt különösen lényeges Bosznia- Hercegovina stabilitása, ezért a kormány minden olyan intézkedést támogat, amely ezt erősíti, és ellenez minden elképzelést, amely tovább destabilizálná az országot és vele együtt a térséget.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint fontos a kölcsönös tiszteletre alapuló folyamatos párbeszéd a nemzetközi közösség és a nyugat-balkáni vezetők között.

– Nem gondoljuk, hogy a fenyegetőzés, a belügyekbe való beavatkozás vagy a szankciós politikák sikerre vinnének. Legalábbis az empirikus tapasztalás azt mutatja, hogy a Nyugat- Balkánon ezekkel a politikai eszközökkel nem lehet sikert elérni

– fejtette ki a magyar álláspontot a Szijjártó, aki szerint a Magyarország támogatása tettekben is megnyilvánul, hazánk például minden eszközzel segíti az integrációs törekvéseket, emellett pedig a kormány támogatja, hogy meghosszabbítsák az EU béketámogató misszióját, amelyben 134 magyar katona is szolgál.

Galád módon gátolják Várhelyit

Szijjártó emlékeztetett arra, hogy Magyarország 35 millió eurós vállalkozásfejlesztési programot indít a boszniai Szerb Köztársaságban, mivel a gazdaság fejlődése hozzájárul a béke megerősítéséhez.

Újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy a Várhelyi Olivér uniós bővítési biztossal szembeni „ellenséges megnyilvánulások” hátterében az áll, hogy az illetékes megpróbálja felgyorsítani az integrációs folyamatot, az ezt ellenzők pedig „mindenfajta galád módon próbálják a törekvéseit hátráltatni”.

A globális társaságiadó-minimum bevezetésének elutasításával kapcsolatban elmondta, hogy ez nincs összefüggésben más ügyekkel, például a visszatartott közösségi forrásokkal.

– Mi nem szoktunk össze nem illő kérdéseket összekeverni

– emelte ki Szijjártó, akit arról is kérdezték, hogy mi a véleménye az Európai Néppártot (EPP) vezető Manfred Weber nyilatkozatáról is, amelynek alapján igazságosan kellene elosztani az EU-ba érkező földgázt.

A külgazdasági és külügyminiszter ezzel kapcsolatban leszögezte: „a magyar gáztárolók magyar tulajdonban maradnak, a magyar adófizetők pénzéből megvásárolt és magyar gáztárolókban lévő gáz pedig Magyarországon hasznosul”

-Weber javaslata némiképpen a kommunizmusra emlékeztet minket

– tette hozzá Szijjártó, nem említve itt a Szerbiának szánt gáz tárolását, ami nyilván szerb pénzen vásárolt gáz raktározását jelenti, miután Magyarországnak valóban jelentős gáztárolási kapacitásai vannak.