A cikk meghallgatása

Megszavazta a német Zöldek tagságának többsége a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal kötött koalíciós szerződést, így elhárult az utolsó akadály Németország következő szövetségi kormányának megalakítása előtt. A leendő koalícióban a Zöldek fogadták el a legalacsonyabb támogatottsággal a közös kormányzást megalapozó szerződést, ezért már most feltételezhető, hogy milyen lesz a leggyöngébb láncszem színe. A németek az elkövetkező időszakban bizonyára a belpolitikával lesznek leginkább elfoglalva, viszont a balkáni tematikát azért sem kerülhetik meg, mert a nemzetközi közösség boszniai főképviselője a német Christian Schmidt, Bosznia pedig az egyik legégetőbb kérdés a térségben, hacsak Ukrajna nem szorítja háttérbe.

Zöldre át!

A mintegy 120 ezer tagot számláló Zöldeknél az érvényesen voksoló 71 150 párttag 86 százaléka szavazott a koalíciós szerződés elfogadására. A leendő koalícióban így a Zöldek fogadták el a legalacsonyabb támogatottsággal a közös kormányzást megalapozó szerződést.

A november 26-án kezdődött és hétfő 13 órakor véget ért digitális pártszavazást heves viták kísérték. A koalíciós szerződést főleg a párt balszárnya bírálta, szerintük a klímavédelemtől a menedékkérők társadalmi beilleszkedésének támogatásáig egy sor ügyben nem sikerült elég eredményt kiharcolni a leendő koalíciós partnereknél.

A párt vezetése azt emelte ki, hogy a megállapodás mindenkinek, így a Zöldeknek is vállalható kompromisszum.

– A szerződés lehetőséget kínál “három nagyon különböző pártnak, hogy kölcsönös bizalommal együttműködjön, és végre valóban megbirkózzon korunk kihívásaival, például az éghajlati válsággal, de a gyermekszegénységgel is

– emelte ki hétfői nyilatkozatában Ricarda Lang alelnök.

Mindannyian haladók, és nem balra tolnak

Olaf Scholz kancellárjelölt a szavazás előtti vitában azt emelte ki, hogy mindhárom párt “haladó” szellemiséget képvisel, és ez megfelelő alap az együttműködésre.

A szociáldemokraták szombaton Berlinben rendkívüli pártkongresszuson döntöttek, a küldöttek 98,8 százaléka támogatta a koalíciós szerződést. A szabaddemokraták vasárnap, rendkívüli online kongresszuson döntöttek, a küldöttek 92,24 százalékos támogatottsággal fogadták el a dokumentumot.

Christian Lindner, az FDP elnöke a tanácskozáson azt hangsúlyozta, hogy a következő német kormány “a politikai közép” kormánya lesz, amely centrista politikája révén “nem balra tolja az országot, hanem előre mozdítja”.

Erre éppen az FDP kormányzati szerepvállalása a garancia – emelte ki a jobbközép irányultságú liberális párt vezetője.

A kormányalakítás utolsó előtti állomásaként kedden Berlinben hivatalosan aláírják a koalíciós szerződést. Végül szerdán a szövetségi parlament (Bundestag) megválasztja kancellárnak az SPD-s Olaf Scholzot, Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök pedig kinevezi a Scholz-kormány minisztereit, és ezzel lezárul az Angela Merkel nevével fémjelzett 16 éves korszak.

Kizöldül az atom, azonnal emelik a minimálbért

Az SPD a kancellári hivatal mellé hat tárcát kap: egyebek között az egészségügyi minisztériumot, a belügyminisztériumot, a védelmi minisztériumot és a nemzetközi gazdasági fejlesztési együttműködésért felelős tárcát.

A koronavírus-járvány miatt a legnagyobb figyelemmel azt várta a német közvélemény, hogy ki lesz a következő egészségügyi miniszter. A tárcát Karl Lauterbach kapja, aki nemcsak az ország egyik legnépszerűbb politikusa, hanem az egyik leginkább elismert közegészségügyi szakértője is.

A Zöldeké lesz a külügyminisztérium, valamint a nukleáris biztonsági ügyeket is felügyelő minisztérium, az élelmezési és mezőgazdasági tárca, valamint a kormányzati szerkezet egy további új eleme, a gazdasági szuperminisztériumként is emlegetett gazdasági és klímavédelmi ügyekért felelős tárca.

A baloldali irányultságú ökopárt töltheti be a kulturális és médiaügyi államminiszteri pozíciót is.

Az FDP kapja a pénzügyminisztériumot, az oktatási és tudományos kutatási tárcát, az igazságügyi, valamint a közlekedési és a digitális infrastruktúrával foglalkozó minisztériumot.

A koalíciós szerződés alapján Németország az eredetileg ütemezett 2038 helyett már 2030-ra felhagy a kőszén felhasználására épülő áramtermeléssel, és ugyancsak 2030-ra 80 százalékra emelik a megújuló forrásokból termelt áram arányát a jelenlegi 45 százalékról.

A kormány legelső intézkedései között 9,60 euróról 12 euróra emelik az óránkénti bruttó minimálbért, amivel a koalíciós pártok számításai szerint tízmillió munkavállaló helyzetét javítják.