Andrej Plenković horvát miniszterelnök ma egy nagyobbacska küldöttség élén kereste fel Koszovót. A látogatás erősen protokolláris jellegű volt, és némileg „hiánypótló is”, mert tíz éve, 2011 óta nem járt horvát kormányfő Pristinában. A horvát miniszterelnök tehát nem virtuálisan találkozott koszovói kollégájával, hanem úgymond „full contact”.

Hiánypótló találkozó

A „full contact bilaterális performansz” folyamán a horvát kormányfő találkozott Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, Vjosa Osmani köztársasági elnökkel és Glauk Konjufca parlamenti elnökkel.

A Horvát Televízió tudósítója rendkívül elegánsan fogalmazott, amikor a horvát állásfoglalást ismertette, mondván, hogy „Horvátország támogatja Koszovó függetlenségét, de ugyanakkor pragmatikusabb álláspont elfoglalására kéri a Szerbiával folytatott tárgyalások folyamán.”

A balkáni ügyekben rendkívül otthonosan mozgó török Anadolu hírügynökség a horvát miniszterelnök nyilatkozatából inkább a látogatás EU-s vetületét domborította ki, amikor arról számolt be, hogy Plenković úgy találta, hogy Horvátország az EU legfiatalabb tagjaként fontosnak tartja a Koszovó és az EU közötti szerződéses-, intézményes-, gazdasági- és pénzügyi viszonyok erősítését.

Az Anadolu hírügynökség – amellyel a „türk nyitás jegyében” az MTI mostanában lépett szorosabb kapcsolatra, szóval az Anadolu úgy tudja, hogy Horvátország segítségét ígért koszovói házigazdáinak a vízumköltelezettség eltörlése körüli diplomáciai és politikai erőfeszítések terén, illetve a Koszovóban zajló reformfolyamatok sikeres kivitelezéséhez.

A zágrábi Večernji list napilap & hírportál azt írta, hogy a horvát miniszterelnök rendszeres találkozókat folytat Koszovó képviselőivel a nemzetközi konferenciák alkalmával, de hát az ezért mégsem „full contact”.

Legutóbb fél évvel ezelőtt Gordan Grlić-Radman horvát külügyminiszter járt Koszovóban, amivel kapcsolatban a szerbiai Tanjug hírügynökség elengedett egy kimondottan „fake news” jellegű beszámolót, amely szerint a horvátok katonai bázist létesítenek Koszovóban. Ezt követően felerősödött a “horvát-szerb irtózat”, a hisztériakeltésbe Aleksandar Vučić szerb elnök is bekapcsolódott, jelezvén, hogy a koszovói szerbek ellen nem lesz olyan hadművelet, amilyen a kilencvenes években Horvátországban a „Vihar” (Oluja) volt.

A BALK akkor tételesen bizonyította, hogy a Tanjug meghamisította a horvát külügyminiszter szavait, azt azonban nem sikerült kibogozni, hogy a szerb hírügynökség politikai megrendelésre vagy önszorgalomból hülyítette az embereket.

Gazdaság és Szt. Teréz érem

Albin Kurti koszovói miniszterelnök, miután elsorolta Koszovó kívánságait a Szerbiával folyó tárgyalásokban, arra terelte a szót, hogy a két ország együttműködését szabályozó 12 kétoldalú megállapodást rövidesen 7 újabb követi, s ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy a horvát-koszovói kapcsolatok terén sikerül majd tovább erősíteni a gazdasági együttműködést, illetve megteremteni a beruházások növelését elősegítő feltételeket.

Egy kis statisztikai nyalóka lehet a számok kedvelőinek, hogy Horvátország Koszovó hetedik kereskedelmi partnere az uniós országok közül.

Plenković a gazdasági együttműködésről beszélve – a horvát küldöttségben jelen voltak a Horvát Gazdasági Kamara, a zágrábi Končar konszern és az ugyancsak zágrábi Ericsson-Tesla képviselői – annak igényéről beszélt, hogy a jövőben kiegyensúlyozottabbá kell tenni a két ország közötti kereskedelmi mérleget.

Ez jelenleg kifejezetten kedvezőtlen Koszovóra nézve, amely a 100 millió eurós import mellett csupán 1 milliós exportot valósít meg Horvátország esetében.

Arról viszont nem esett szó, hogy ezt miként kívánják kikalapálni, tekintettel Koszovó szerény ipari és egyéb termelésére, viszont a horvát kormányfő megemlítette, hogy a jövőben a horvát hadiipar is szeretne bekapcsolódni az árucserébe. Fegyverre azon a tájon mindig mutatkozott igény.

Ez nyilván a koszovói hadsereg hivatalos megalapításával és annak felszerelésével kapcsolatos. Bár nem mondták ki, nyilvánvaló, hogy a horvátok a károlyvárosi HS Produkt gépkarabélyait szeretnék eladni a koszovóiaknak.

A horvát puskáknak ugyan semmi bajuk nincs, ám nem lesz könnyű rásózni őket Koszovóra, tekintettel arra, hogy a horvátoknak az ameriakaik és a törökök mögé kell beállniuk a sorba – vagyis politikai okok nyilván közre játszhatnak, hacsak a nagyok, mondjuk, nem találják úgy, hogy párezer puska nekik nem jelent akkora tételt, hogy érdemes lenne rámozdulniuk.

A koszovói köztársasági elnök közben a Teréz anyáról (akinek a szülei a koszovói Prizrenből származtak) elnevezett Szt. Teréz köztársasági elnöki éremrenddel tüntette ki Andrej Plenkovićot, a nyáron Szlavónbródnál súlyos közlekedési balesetben megsérült koszovói állampolgároknak, illetve a halálos áldozatok hozzátartozóinak nyújtott segítségért.