Harminc évvel a délszláv válság kitörése után Magyarország másik szomszédja, Ukrajna is háborúba süllyedt. A két konfliktus között sok a különbség – a volt Jugoszláviában például polgárháború dúlt, míg Ukrajna külső, orosz agresszió áldozata lett – a Vajdaságban és a Kárpátalján élő magyar közösség sorsára hasonló hatással volt a két fegyveres összecsapás: miközben a magyarok száma megfogyatkozott, rengeteg menekült érkezett a térségbe, és véglegesen megváltoztak a nemzetiségi arányok.

Turbófokozat

A Kárpátalján az ezredfordulón végzett utolsó népszámlálás szerint mintegy 150 ezer magyar élt, ám már az Ukrajna elleni orosz agresszió február 24-i kezdete előtt is folyamatos, néha-néha fel-felgyorsuló elvándorlás jellemezte az őshonos nemzeti közösséget.

A távozásnak számtalan oka volt: míg Európa szinte valamennyi országára az a jellemző, hogy a nyugati országrész fejlettebb, mint a keleti vég, Ukrajnában ennek pont az ellenkezője az igaz: a Kárpátontúli rész – ahogy az ukránok hívják Kárpátalját – valahogy mindig mostohagyerek volt, s a Szovjetunió 1991-es széthullása után folyamatosan romlott a gazdasági helyzet.

Az elszegényedés csak az egyik oka volt az elvándorlásnak: a tankötelezett gyerekek a magyarországi iskolák miatt jöttek és jönnek át tömegesen, a sorköteles férfiak nagy része a behívó elől menekül, míg az idősek a sokkal többet érő magyar nyugdíjak miatt költöznek át.

Bármennyire is igazságos az, hogy Magyarország állampolgárságot ad a határon túli magyaroknak, az mindenképpen igaz, hogy a magyar útlevél elérhetővé válása felgyorsította az elvándorlást, és az is egyértelmű, hogy az Ukrajnából távozott magyarok nagy része csak rövid időre állt meg az anyaországban, és szinte egyből indult tovább Nyugatra.

Szórvány, tömb és szórvány

A következmény az lett, hogy évről évre szűkült a magyarokok lakta terület: a szórványban szinte minden magyar eltűnt, a tömbmagyarság lakta terület kiterjedése pedig csökkent, és megjelentek az újabb szórványok.

2020-ra a becslések szerint 120 ezresre olvadt a magyarság, s most, hogy Oroszország megtámadta az országot, tovább 20-40 ezren távozhattak a magyarok közül Kárpátaljáról.

Közben már több mint 400 ezer menekült érkezett a Kárpátaljára, többségük olyan ukrán, aki nem élt együtt magyarokkal, viszont hetek óta azt hallgatja a médiumokból, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és országa nem hajlandó átengedni az Ukrajnának szánt fegyvereket, és még az orosz olaj- és gázimportot sem hajlandó beszüntetni.

Kárpátalján, ahol az utóbbi évtizedekben viszonylag békében éltek együtt az helyi ukránok és a magyarok, most mindenki attól tart, hogy meg fog romlani a két nemzeti csoport közti viszony.

Egyelőre még sejteni sem lehet, hogy a magyarok közül mennyien térnek vissza Kárpátaljára, csak az a biztos, hogy nem mindenki megy majd haza. Minden attól függ, hogy meddig tart még a válság, és mi lesz Ukrajnával a háború után: minél tovább tart a krízis, annál magasabb lesz a vissza nem térők száma.

Ez pedig azt jelenti, hogy súlyos, ha nem halálos csapást kapott az egyébként is meggyengült magyarság: a gyerekek és az aktív felnőttek hagyták el elsősorban Ukrajnát, azaz pont azok, akik tovább tudnák éltetni a kárpátaljai magyarságot.

Vajdasági előtörténet

Hasonló helyzet alakult ki két-három évtizeddel ezelőtt a Szerbiához tartozó Vajdaságban is: a délszláv válság idején magyarok tízezrei menekültek el a háború és a magyarokat ért fenyegetések, valamint a gazdasági válság elől, és a csapást a mai napig nem heverte ki a helyi magyar közösség.

Félő, hogy nem is fogja: ha kisebb ütemben is, de most is tart az elvándorlás, a tisztán magyarok lakta településeken is megszűnőben, vagy csökkenőben van a magyar többség, és hamarosan az egész világ tudni fogja, hogy a Vajdaság is „ősi szerb föld”.

Szabadkán, ahol még az 1990-es évek legelején is a magyar volt a leggyakoribb szó, ma már egyértelműen a szerb a fő nyelv: míg a magyarok nagy része eljött a városból, a horvátországi szerbek ezer számra települtek be.

Még rosszabb a helyzet Újvidéken, ahol az elvándorlás és a menekültek betelepítése miatt ma már alig hallani magyar szót, a magyarok aránya 5 százalék körülire zuhant.

És ahogy az ukrajnai magyarok esetében, úgy a vajdaságiak közül is sokan Magyarországtól nyugatra találtak maguknak új otthont. A Vajdaságban pedig főként a kevésbé aktív korosztályokhoz tartozók maradnak, akik úgy érzik, aligha lennének képesek új életet kezdeni külföldön.

Az egykor több mint négyszázezres magyarság létszáma mostanra megfeleződött, és a vajdasági magyarok politikai képviselete egyre gyengébbé válik.

A Vajdasági Magyar Szövetség, amely valaha bátor és a magyar érdekeket védeni próbáló szervezet volt, ma már ott tart, hogy a pályáját véres szájú nacionalistaként kezdő Aleksandar Vučić szerb államfő egyik megbízható szövetségesévé vált, és valós érdekvédelem helyett az a fő feladata, hogy négyévenként szállítsa a magyarországi választásokra a Fideszt támogató szavazatok tízezreit.