Olvasási idő: 2 perc

 
Horvát puska, horvát vállon, horvát pénztárca, horvát zsebben – mondta volt annak idején minden idők egyik legnagyobb horvát politikusa, Stjepan Radić, akit Franjo Tuđman is szívesen idézgetett az államalapítás folyamán. A sort a Plenković-kormány folytatja: horvát karban, horvát vakcina. A horvát kormány elfogadta Vili Beroš egészségügyi miniszter javaslatát, amely szerint felújítják a nagy múltú zágrábi Immunológiai Intézetet, illetve ennek keretében egy oltóanyag-gyárat is létesítenek. Az intézet új otthona kissé jelképesen, a Rimac-telephely szomszédságában, a szentvasárnapi (Sveta Nedelja) ipari zónában lesz.

Eljött a feltámadás napja

Mint már erről a BALK-on írtunk, a zágrábi Immunológiai Intézet jellegzetes privatizációs visszaélések áldozatává vált, azaz célzottan igyekeztek tönkretenni a nagy értékű zágrábi ingatlanai miatt.

Ráadásul a horvát politika a „globalizmus” bűvöletében élt, amely szerint nem érdemes termelni, mert bármi olcsóbban beszerezhető külföldön, ezért hagyták tönkremenni a világviszonylatban is ismert intézetet.

A munkatársak vagy nyugdíjba mentek, vagy széjjel széledtek a világban, a földrengés pedig jelentősen megrongálta az Immunológiai Intézet épületét.

A 128 éves múltra visszatekintő intézetet 1893-ban hozták létre Királyi Országos Intézet néven, és a himlő elleni állati eredetű oltások előállításával foglalkozott, majd a 70-es 80-as években, a volt jugoszláv szövetségi állam idején élte fénykorát.

Világhírű vírus elleni oltóanyagokat gyártott és forgalmazott. Nem csak az el nem kötelezett országokba, hanem a messzi Mexikóba is eljutottak a termékei.

A helyi legenda szerint az Immunológiai Intézet természetes interferonját Castro, Brezsnyev és Tito gyógyításánál is használták.

Ezen kívül vérplazma alapú gyógyszereket is gyártottak, többek között kígyómarás elleni szérumot.

A hanyatlás

Az intézet hanyatlása 1997-ben kezdődött, amikor elmaradt a gyártósorok nélkülözhetetlen felújítása, és ezért elveszítette partneri státusát az Egészségügyi Világszervezettel (WHO).

A huzavona több mint húsz évig tartott, miközben az alkalmazottak nem egy alkalommal az utcára vonultak tiltakozni a politikai nomenklatúra mostoha viszonyulás ellen, de végeredményben nem történt semmi.

A Milanović-kormány 2015-ben részlegesen oldotta csak meg a helyzetet azzal, hogy létrehozott egy állami tulajdonban lévő intézetet, amely átvette a korábbi tulajdonostól – egy kereskedelmi társaságtól – az alkalmazottakat és a virustenyészeteket, viszont az ingatlanok a kereskedelmi társaság birtokában maradtak.

Ezzel átmenetileg megmentették az Intézetet a felszámolástól, de semmit sem tettek a termelés újraindítása érdekében.

A Plenković-kormány – nyilván a koronavírus-járvány tanulságain okulva – most átvágta a gordiuszi csomót, és lényegileg egy új állami intézményben egyesítette a kereskedelmi vállalat és az intézet eszközeit.

Többet ér, mint egy lőszergyár

A horvát kormány határozata, amellyel újjáéleszti az Immunológiai Intézetet és az oltóanyagok Horvátországon belüli gyártását, a nemzeti érdekek előmozdítása terén felér a pelješaci híd megépítésével, vagy más oldalról megközelítve a kérdést, stratégiai szempontból többet ér, mint egy lőszergyár.

– mondta Vili Beroš egészségügyi miniszter, miután az ellenzéknek nem sem sikerült kibuktatnia őt a kormányból.

Uz potporu @VladaRH idemo u revitalizaciju Imunološkog zavoda! Cjepiva iz nove tvornice u Svetoj Nedelji, zmijski protuotrov i proizvodi od krvne plazme otvaraju nove tržišne perspektive. Veliko je zanimanje strateških partnera, a vrijedni sojevi virusa ostaju u vlasništvu??

— Vili Beroš (@ViliBeros) June 2, 2021

Indoklásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a befektetett eszközök csak az oltóanyag eladásával nagyon gyorsan megtérülhetnek, mivel Horvátország továbbra is a kanyaró, a rubeola és a mumpsz vírustenyészetek tulajdonosa, ami magas termelési értéket jelent.

– tette hozzá a miniszter a koronavírus-járványra is utalva.

Olvasási idő: 2 perc

 
A gerincből eredő izomsorvadásban (SMA) szenvedő Gavrilo szülei a Twitteren közölték, hogy miután összegyűjtötték a kezeléshez szükséges pénzt, megérkeztek Budapestre, ahol már a meg is megkezdődött a kragujeváci kisfiú kivizsgálása a Bethesda Gyermekkórházban. A kisfiú gyógyításához szükséges mintegy 2,1 millió eurós összeget a szülők adakozásból gyűjtötték össze, amibe beszállt a világ talán két leghíresebb focistája Cristiano Ronaldo és Lionel Messi is. A hiányzó összeget végül a szerb kormány fizette be. Pál Gajódi Olivér után Gavrilo Đurđević idén már a második szerbiai kisfiú, aki génterápiás kezelésben részesül a magyar fővárosban.

Szerbia egyesült

A belgrádi Blic véleménye szerint a nyolc hónapos Gavrilónak sikerült egyesítenie Szerbiát, és mindenki örült a hírnek, hogy összegyűlt a pénz a világ legdrágább gyógyszerére, a Zolgensmára, amely több mint 700 millió forintba kerül.

Drugari, stigli smo u Budimpeštu, i počele su prve analize. Gaša se dobro drži, a mi čekamo rezultate i nadamo se da će sve biti dobro i da će Gavrilo primiti Zolgensmu početkom juna. Pratite kako se razvija situacija i budite uz Gavrila jer ste vi njegovi anđeli čuvari ❤️ pic.twitter.com/QxyOfwOGzu

— Za Gavrilovu pobedu (@973na3030) May 25, 2021

– írták a fiú szülei a „Gavrilo győzelméért” nevet viselő Twitter-profilon. A szerbiai kisfiút a Bethesda Gyermekkórházban gyógyítják.
– jelentette ki a szerbiai állami televíziónak nyilatkozva Dr. Mikos Borbála, a Bethesda Gyermekkórház aneszteziológiai és intenzívterápiás osztályának osztályvezető főorvosa.

Hol gyógyítsák az SMA-betegeket?

Ez a kérdés már akkor felmerült, amikor a pénz még nem gyűlt össze. A Bethesda Gyermekkórház mellett a másik opció Szlovénia volt, de a szlovénok többet kértek a génterápia végrehajtásáért.

Budapestre indulásuk előtt a nyolc hónapos kisfiú édesanyának – természetesen gyermeke gyógyulásán túl – volt még egy kívánsága. Nevena Đurđević azt szeretné, hogy az SMA betegség kezelését vezessék be Szerbiában is, és ezt kérte a szerbiai állami vezetéstől.

– kérte Nevena Đurđević, akinek a nyolc hónapos kisfiát Budapesten kezelik a hét elejétől, egészen pontosan keddtől, gerincből eredő izomsorvadás miatt.

Olvasási idő: 1 perc

Adósság miatt leállította a gyógyszerek szállítását a legnagyobb horvát gyógyszer-nagykereskedő. A Medika egy kórház kivételével az ország összes gyógyintézete számára leállította a gyógyszerek szállítását 2 milliárd kuna (közel százmilliárd forint) kintlévőség miatt. Az illetékes miniszter a kórházak tartozásáról szólva nem zárta ki, hogy idővel növelni kell az egészégügyi járulékot.

Jasminko Herceg, a Medika gyógyszerállató cég igazgatója elmondta, hogy figyelmeztetéseikre nem reagált a kormány, ezért úgy döntöttek, hogy keddtől egyetlen doboz gyógyszer sem kerül azokba a kórházakba, amelyek nem tartják be a 60 napos fizetési kötelezettséget.

– hangsúlyozta Herceg, aki megjegyezte, hogy a kormány nem tett javaslatot a probléma megoldására, Vili Beroš egészségügyi miniszter pedig már a telefont sem veszi fel.

Medika zbog dugova prestala isporučivati lijekove: 'Vili Beroš nam se ne javlja ni na telefon'https://t.co/pg69BHvI4B pic.twitter.com/tzIMmJ2Q2p

— 24sata (@24sata_HR) March 30, 2021

A horvát gyógyszer-nagykereskedők a hét elején figyelmeztettek arra, hogy a hónap végéig az állam, a kórházak és a horvátországi egészségbiztosítási pénztár adóssága a beszállítók felé eléri a 6,5 milliárd kunát. Ebből csak a kórházak adóssága a 4,5 milliárd kuna.

A kormány tavaly októberben egyszer már kifizette a kórházak és gyógyszertárak adósságának egy részét, összesen 2,24 milliárd kunát. A BALK akkor azt írta, hogy az csak félmegoldás volt.

A maradék tartozás tavaly év végéig 750 millió kunával, ebben az évben pedig további félmilliárd kunával növekedett.

A fent említett Vili Beroš egészségügyi miniszter a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy tökéletesen tisztában van a problémával, amit az „egészségügyi ellátórendszer évtizedek óta tartó krónikus betegségének” nevezett.

Mint mondta, szerdán tárgyalóasztalhoz ülnek a gyógyszer-nagykereskedőkkel, hogy átmenti megoldást találjanak a problémára.

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, miszerint honnét teremtenek elő ennyi pénzt a költségvetésben, a szakminiszter azt válaszolta: valamennyi összeg a rendelkezésükre áll, de ez csak rövid távú megoldás, idővel lehet, hogy növelniük kell az egészségügyi szolgáltatási járulékokat.
_____________________
Forrás: MTI, internet