A cikk meghallgatása

Oroszország egyre aktívabbá válik a Nyugat- Balkánon és mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy az EU-ba és a NATO-ba még fel nem vett térségbeli államok belépjenek az euróatlanti integrációs szervezetekbe. A számos fronton vívott harc egyik fontos terepe a média világa.

Bombasztikus címek, gyanús tartalom

“Emberek millióit ölik meg – a bolgárok elítélik, hogy az EU nem kér az orosz vakcinából”, “Oroszország többé nem ugrik a Nyugat provokációira és ultimátumaira”, “Navalnij hívei nem ellenzékiek, hanem a NATO ügynökei”, “Forró jókívánság a Fehér Házból, bárcsak Szerbia eltűnne” – csak néhány cím a nyugati balkáni államoknak szánt orosz propagandát terjesztő internetes oldalakról. A minőség és a következetesség nem feltétlenül követelmény, ami abból is látszik, hogy az emberek millióit megölő EU-val foglalkozó cikk alatt egy olyan anyag olvasható, amely szerint az EU tárgyal a Szputnyik V gyártóival, akik viszont még nem adták be az unió hatóságainak az engedélyezési kérelmet.

A Kreml propagandáját terjesztő oldalak két csoportra oszthatóak. A médiumok egy része, például az RT (Russia Today), valamint a Sputnik Srbija nyíltan vállalja, hogy orosz pénzből és orosz vezetés alatt működik. A Sputnik Srbija a legnépszerűbb orosz hírportál a Nyugat- Balkánon, és sokkal több, mint egyszerű internetes újság: a portál híreit rádióadók és további híroldalak tucatjai terjesztik tovább, s így gyorsan eljutnak a hallgatókhoz és az olvasókhoz a szép számmal adagolt álhírek és csúsztatások is. Például azok, amelyek szerint az EU egyáltalán nem segített a térség országainak a Covid-19–járvány elleni küzdelemben. Sokszor el is veszik a Sputnik, mint forrás: a boszniai szerb hírügynökség, az SRNA rendre saját anyagként adja tovább az orosz oldalról letöltött információkat.

Hasonló a Russia Beyond nevű oldal is, amely 14 nyelven – egyebek mellett szerbül, horvátul, makedónul és szlovénül – ontja az orosz propagandát.  Itt a technológia rovatot az Sz-500-as orosz légvédelmi rendszerről szóló cikk vezeti, az oldal vezető anyaga pedig arról mesél, hogy a Szputnyik V vakcina a Szovjetunió szétesése óta eltelt évtizedek legfontosabb orosz felfedezése.

Rejtőzködők és szuperterjesztők

Jócskán akadnak olyan oldalak is, amelyek rejtőzködnek, az in4s.net például szerbiai híroldalnak igyekszik eladni magát, igaz, azért ott is kilóg a lóláb. Az oldal egyik rovatát például “Orosz szemszögnek” nevezik, nem mintha a többi rubrika más véleményt tükrözne, s a szerkesztőség sem Szerbiában van: a médium hivatalos címe Kubában (!) található, a szerb nyelven megjelenő oldal főszerkesztője pedig egy Félix Savón nevű kubai úriember. Róla annyit tudni, hogy háromszoros olimpiai ökölvívó bajnok, aki 2018-ban azzal került be a hírekbe, hogy a vádak szerint nemi erőszakot követett el egy kiskorú ellen. Ugyancsak rejtegeti a valós hátteret a sedmica.me nevű montenegrói honlap is, ám a cikkek elemzése nem hagy kétséget afelől, hogy kik állnak a híroldal mögött.

A boszniai Szerb Köztársaságban az infosrpska.ba hírportál mögött is részben orosz hátteret sejtenek, ennek az oldalnak az a fő feladata, hogy elsőként tegyen közzé bombasztikus, ám annál kevésbé igaz híreket, amelyeket a fősodorba tartozó boszniai szerb médiumok már átvehetnek az infosrpskára hivatkozva. Az infosrpska feltűnően nem árul el semmit a tulajdonosokról és a szerzőkről, ezt a szerkesztőség azzal magyarázza, hogy a névtelenségbe burkolódzással kívánják megvédeni a munkatársakat az esetleges fizikai támadásoktól.

A szakértők szerint nem azzal van a baj, hogy Oroszország legitim érdekeivel összhangban tájékoztatja a Nyugat- Balkánon élőket is, hanem azzal, hogy az orosz, vagy orosz kötődésű médiumok részét képezik annak a hatalmas propagandagépezetnek, amelyben ott vannak a közösségi oldalakra szánt posztok ezreit ontó troll-gyárak, valamint a Moszkvával együttműködő európai politikai pártok képviselői is. Ez pedig azt jelenti, hogy az orosz propaganda több szinten és több csatornán érkezik: Jevhen Fedcsenko, a Stop Fake nevű kijevi civilszervezet vezetője szerint ugyanaz az üzenet a hallgatóság különböző rétegeinek szellemi szintjéhez igazodva többszörösen jelenik meg a médiumokban.

Többes cél

Az orosz médiabefolyással Moszkva egyrészt alá akarja ásni a nyugati típusú demokráciákba vetett bizalmat, és emellett csökkenteni kívánja az euróatlanti integrációs szervezetek, elsősorban az Európai Unió és a NATO népszerűségét. Ugyancsak cél annak bizonyítása, hogy Oroszország visszatért a nemzetközi politika színpadára és így fontos tényezővé vált a Balkánon is. Dimitar Becsev bolgár politológus szerint egy kis bosszúvágy is mozgatja Moszkvát.

– Gazdasági, társadalmi és földrajzi okok miatt a volt jugoszláv tagköztársaságok többsége és Albánia a Nyugat felé orientálódik. A Boszniában, Szerbiában és Montenegróban kiharcolt orosz befolyás leginkább alkueszköz a Nyugattal vívott versenyben, s Moszkva ugyanazt kívánja tenni, amit az USA és az EU tett Oroszországgal. Ha a Nyugat megjelenik Oroszország hátsó udvarában, Moldovában, Ukrajnában vagy éppen Grúziában, akkor Moszkvában úgy vélik, Oroszországnak joga van ugyanerre Európa közepén

– írta az elemző.

Szerinte küzdeni kellene az orosz médiabefolyás ellen, a Nyugatnak támogatnia kellene azokat az alternatív médiumokat, amelyek függetlenek a térség államaitól, illetve oligarcháitól.

A Kreml-párti véleményeket a független újságírás eszközeivel lehet ellensúlyozni. A propagandára nem ellenpropagandával kell válaszolni, a független médiumoknak is nyitottnak kell lenniük az EU és a NATO bírálatára. A hatalmon lévők kitartó ellenőrzésével lehet elejét venni a külföldi szereplők rosszindulatú befolyásának

– vélekedett Becsev.