Connect with us

Atomenergia

HÁROM TENGER: Energiakérdésekről tárgyalt két szlovén miniszter is az Egyesült Államokban

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

pompeo enzo
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Az amerikai külügyminiszter megbeszélést folytatott a Washingtonba látogató kollégájával. Ezzel párhuzamosan a tárca európai és eurázsiai ügyekért felelős segédállamtitkára memorandumot írt alá a szlovén energiaügyi miniszterrel: a téma a krškoi atomerőmű és a Három Tenger Kezdeményezés (Trimarium, BABS) volt.

Szlovénia szoros kapcsolatokat szeretne

A szlovén külügyminisztérium közleménye szerint Anže Logar Szlovénia soron következő uniós elnökségéről, a kétoldalú kapcsolatokról és a regionális kezdeményezésekről cserélt véleményt vendéglátójával.

A két napos amerikai látogatáson tartózkodó Logar tájékoztatta Mike Pompeot azokról az előkészületekről, amelyeket Szlovénia tesz a jövő év második felére eső uniós elnökség előkészületeinek során.

Logar ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a hivatalos Ljubljana szoros kapcsolatokat szeretne látni az Európai Unió és az Egyesült Államok között.

Az igencsak sablonos, de mégiscsak érdekes szlovén közlemény szerint a beszélgetés során Logar és Pompeo elégedettségét fejezte ki Szlovénia és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok jelenlegi helyzetével, amely „a közelmúltban új szintre emelkedett”.

És akkor most jön az, ami miatt a szerződés igazán érdekessé válik, a két külügyminiszter ugyanis hangsúlyozta az együttműködés fontosságát olyan regionális kezdeményezésekben, mint a Három Tenger és a transzatlanti energiaügyi együttműködés.

A krškoi atomerőmű újabb blokkal bővül?

A külügyminiszterek találkozójával párhuzamosan a két ország közötti energiaügyi együttműködésről tárgyalt Jernej Vrtovec illetékes szlovén miniszter Philip Reekerrel az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős segédállamtitkárával, akivel memorandumot írt alá az atomenergia békés célokra történő felhasználásáról.

Egyes vélekedések szerint ez a dokumentum megnyitja az utat az amerikai cégek előtt, hogy versenyre keljenek a krškoi atomerőmű második blokkjának megépítésért, miután a szlovén hatóságok meghozzák az ezzel kapcsolatos politikai döntést.

Vertovec újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a memorandum nem képezi alapját semmiféle konkrét munkának, de „katalizátora” lehet a további együttműködésnek a tapasztalatok és az ismeretek átadása terén.

Újságírói és diplomáciai körökben többen szkeptikusan tekintenek a találkozó időzítésére, miután az Donald Trump elnökségének utolsó időszakára esik, miközben nem tudni, hogy a két szlovén miniszter kapcsolatba lépett-e a januárban beiktatásra kerülő új amerikai elnök stábjával.

Szkepticizmusra azonban semmi ok, hiszen az említett kérdések kormányzati ciklusokon átnyúló témáknak számítanak az amerikai politikában.

Donald Trump nem számolta fel, sőt inkább megerősíteni az elődje által indított Három Tenger Kezdeményezést, amellyel az Egyesült Államok az energiaellátás terén igyekszik kiszorítani Oroszországot Európából, vagy legalábbis a kedvezményezésben érintett tizenkét ország területéről.

Az amerikaiak éppen a Három Tenger Kezdeményezés tavalyi ljubljanai találkozóját használták fel arra, hogy előrébb lépjenek a krškoi atomerőmű második blokkjának megépítésével kapcsoltban, illetve hogy úgynevezett mini atomerőműveket próbáljanak meg eladni Szlovéniának.

Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere akkor azt mondta, hogy a nagyobb biztonság, a jobb technológia és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése szempontjából Szlovénia számára kulcsfontosságú ok, hogy amerikai kivitelezőt válasszon a második blokk megépítéséhez.

Atomenergia

NUKLEÁRIS ENERGIÁVAL HÁZALNAK: Kis amerikai atomerőművek Romániában és Bulgáriában, korábban Szlovéniának is kínálták

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

acdc nu
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Romániában és Bulgáriában épülhetnek meg az első olyan európai moduláris atomerőművek, amelyek több, kisteljesítményű reaktorból állnak. A románokkal és a bolgárokkal kötött megállapodások előtt az amerikaiak Szlovéniában is tárgyaltak.

Kicsi, de erős

Az amerikai-román megállapodás értelmében az amerikai NuScale Power és a román állami Nuclearelectrica cég megépít egy olyan modulokból álló erőművet, amelyben hat darab, egyenként 77 megawatt kapacitású minireaktor szolgáltatná az energiát. Az erőmű a tervek szerint 2027-re vagy 2028-ra készülhet el, s később kibővíthetik 12 modulosra is.

A balkáni nukleáris fejlesztéseket az EU is helyesli, a németekkel ellentétben Brüsszel ugyanis úgy látja, az atomerőműveknek is komoly szerepük van a klímaváltozás elleni harcban.

A többmilliárd dolláros projektet a két ország elnöke, Joe Biden és Klaus Johannis is támogatja, Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter szerint az USA a globális károsanyag-kibocsátás csökkentés és a klímaváltozás elleni harc legjobb módjának tekinti a nukleáris energia felhasználását. Romániában pedig, ahol jelenleg még hét nagy széntüzelésű erőmű működik, 2030-ra 55 százalékkal kívánják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, s ezt a célt atomenergia nélkül nem lehetne elérni.

Nem ez az első komoly atomipari megállapodás a két ország között: a román parlament júniusban ratifikálta azt a 2020-as egyezményt, amelynek értelmében az amerikaiak egy nyolcmilliárd dolláros ügylet keretében felépítik a cernavodăi atomerőmű harmadik és negyedik reaktorát, és felújítják az első blokkot. Az erőmű két blokkja jelenleg egyenként 706-706 megawatt teljesítményű, és ezzel az ország energiaigényének az ötödét biztosítja.

A NuScale által fejlesztett „törpereaktorok” – a paksi reaktorok teljesítménye jóval nagyobb, ezer megawatt körüli – energiatermelésen kívül használhatóak hidrogéngyártáshoz, a tengervíz sótalanításához, illetve városok fűtéséhez is. Az Oregon államban bejegyzett cég négy, hat, illetve 12 reaktorból álló erőműveket épít, azok gyakorlatilag félkész állapotban kerülnek leendő felhasználási helyükre, ahol csak az összeszerelést kell elvégezni.

Paksi öszvér

Ha az amerikai tervek megvalósulnak, az komoly győzelem lehet a kínai és orosz atomipari cégekkel vívott globális versenyben, hiszen a térség korábban – a szocialista időkben kialakult hagyományt folytatva – az orosz „érdekszférába” tartozott.

Pakson is az volt a fő érv amellett, hogy – versenyeztetés nélkül – az orosz Roszatomot kérjék fel az erőmű bővítésére, hogy az ott dolgozók már ismerik ezt a technológiát, s hogy nem célszerű keverni a különféle technikai megoldásokat.

Majd az EU-val folytatott vita után módosult a terv, s Paks építésében – például a turbinatelepítésben – már komoly szerephez jutnak a nyugati cégek is, s így végül egyfajta öszvérmegoldás születik majd, ha egyáltalán megépül az erőmű.

Bolgár csatlakozás

Romániához hasonlóan Bulgária is megállapodott az amerikaiakkal a kisreaktorok építéséről. A november elején aláírt szándéknyilatkozat szerint több ilyen objektum is épül az országban, s az elsők még ebben az évtizedben belépnek az energiahálózatba.

Egy másik szándéknyilatkozat szerint a bulgáriai rosszhírű Kozloduj atomerőmű területén is épülnének „törpereaktorok”.

Janez Janša egyik korábbi kormánya már 2006-ban belefoglalta a nemzeti fejlesztési projektbe a második atomerőművet, amely az akkori becslések szerint 2 milliárd euróba került volna, és 2015-ben kellett volna megkezdeni az építését

Kozlodujban eredetileg hat blokk termelt energiát, ám az EU-val kötött megállapodás értelmében az 1-4 blokkot 2004 után leállították. Nem véletlenül: egy 1995-ös szerint ezek a blokkok előkelő helyen szerepeltek a világ legveszélyesebb reaktorainak a listáján.

A románokkal és a bolgárokkal kötött megállapodások előtt az amerikaiak Szlovéniában is tárgyaltak, ahol az USA azért lobbizik, hogy az amerikai cégeket bízzák meg a krškói atomerőmű újabb blokkjának a felépítésével. A horvát-szlovén határ közelében lévő erőmű bővítéséről még nem született végleges döntés, ám a kérdés már évek óta napirenden szerepel.

Mindenhova beszállnának

Míg a Balkán országai, illetve a közelben lévő országok, köztük Magyarország is a már létező erőművek bővítését, illetve újabbak építését tervezi, Szerbia mindenhol be akart szállni.

A közelmúltban Aleksandar Vučić és Orbán Viktor arról tárgyalt, hogy Belgrád 10-12 százalékos részesedést vásárolna Paks II-ben, néhány nappal később pedig már arról beszélt a szerb államfő, hogy országa Bulgáriában is részvényes lenne az ott elkészülő újabb erőművekben.

Úgy tűnik, hogy a magyar vonal besült, a bulgáriai viszont talán még nyitva van.

Az ötlet már csak azért sem rossz, mert míg a balesetek veszélye Szerbia határán kívül borzolná a kedélyeket, a termelt energia Szerbiára eső része „háborítatlanul” érkezhetne az országba.

A részvényesi igyekezet másik oka az, hogy Szerbiának nincs pénze sem saját atomerőmű építésére, sem pedig a környezetszennyező szénerőművek más, környezetbarát megoldásokkal való felváltására.

Most úgy tűnik, hogy Szerbia váltana, Vučić Moszkvába utazik, hogy ott tárgyaljon egy orosz hitelből tervezett, saját atomerőműről.

Egyáltalán nem biztos, hogy az ötlet megvalósul, Oroszországban is sokan akadnak – például a gázlobbi befolyásos emberei – akiknek nem teszik az orosz atomerőműexport.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava