Connect with us

Horvátország

STÁJER ŐRSÉG: Fegyverekkel védik meg Szlovéniát a migránsoktól

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

stajer orseg fegyverek migransok
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Az ellentmondásos Stájer Őrség (Štajerska Varda) fegyverekkel járőrözik a horvát határ mentén. Az erről szóló képeket a Reuters jelentette meg, és a horvát sajtó vette át. A Stájer Őrséget Andrej Šiško alapította 2017 júniusában. Fő céljuk az, hogy megvédjék Szlovéniát a migránsoktól. A csoportnak nem hivatalos információk szerint több mint száz tagja van.

Fegyverekkel a migránsok ellen

A magát Stájer Őrségnek nevező alakulat és ellentmondásos vezetőjük, Andrej Šiško, légpuskákkal felfegyverkezve ellenőrzik a horvát-szlovén határ térségét.

A Reuters által közzétett képeken egyértelműen látható, hogy a csoport tagjai Kalasnyikov-másolatokkal fegyverezték fel magukat.

stajerska varda kalasnjikov

A Stájer Őrség vezetője azt állítja, hogy Szlovénia keveset tesz az illegális migránsok Szlovéniába történő belépésének megakadályozására.

Nyilatkozatuk szerint ők ezért figyelik a migránsok mozgását a szlovén oldalon.

– Ezek az emberek tudatosan szegik meg a Szlovén Köztársaság törvényeit. Ha ők menedéket szeretnének, mert a hazájukban üldöztetés áldozatai, akkor odamehetnék bármely határátkelőre, és menedéket kapnának. Ez egy szervezet nemzetközi emberkereskedelem

– nyilatkozta a Stájer Őrség alapítója.

Šiško nemrég azt mondta, hogy nem engedi meg “a német forgatókönyv megismétlődését Szlovéniában”, ami utalás volt arra, hogy a migránsok nagy számban lepték el Németországot.

A „szlovén vajda” szeptemberben azt is jelezte, hogy még legalább három hasonló őrséget hoznak létre az ország különböző részein.

– Ha mindezek létrejönnek, akkor megteremtődnek a feltételek ahhoz, hogy hogy ezekből az őrségekből megalakuljon a Szlovén Gárda, és ez az alapvető cél.

Nem „félkatonák”

Šiško azt állítja, hogy ők semmiképpen sem tekinthetők félkatonai alakulatnak, ahogy azt Szlovéniában sokan gondolják.

– A volt Jugoszláviában az általános és a középiskolában is létezett egy olyan tantárgy, hogy honvédelem. Még kiskorúak voltunk, amikor M-48-s puskából lőhettünk. A lányok és a fiúk egyaránt. Semmiféle különbség nem volt. Amikor Szlovénia függetlenné vált, sajnos ez a tantárgy megszűnt, így ezt a mi gyerekeink nem tanulták meg. Aztán megszűnt a kötelező katonai szolgálat is, így már az sincs

– indokolta meg a csoport létrehozását a Stájer Őrség vezetője.

Šiško tavaly botrányt okozott Szlovéniában, amikor felvételeket hozott nyilvánosságra arról, hogy felfegyverzett embereivel miként vonul fel.

A videó közzétételére a politikai vezetés is reagált. Állításuk szerint Szlovénia biztonságos ország.

– Az elnök nagy aggodalmát fejezi ki a fent említett fegyveres csoport létezése miatt, amely vezetője, Andrej Šiško szerint biztosítaná az ország békéjét és rendjét, és ellenőrizné a határt. Ez teljesen elfogadhatatlan

– közölte Borut Pahor szlovén elnök hivatala.

Reagált Miro Cerar miniszterelnök szerint az előbb említett esemény „teljesen elfogadhatatlan”, és a Stájer Őrség „feleslegesen kelt félelmeket és ébreszt gyűlöletet” az emberekben.

– Szlovénia biztonságos állam, a rendőrség és a katonaság nagyon jó munkát végez, és azt várom, hogy az illetékes hatóságok azonnal lépéseket tegyenek a felelősök ellen

– mondta Cerar.

A “szlovén vajdát” és csoportját Ljubljanában lesajnálják, a szlovén fővároson kívül viszont sokan örülnek annak, hogy végre van valaki, aki valami hasznosat tesz az országért.

Andrej Šiško nem sokkal később hat és fél hónapot kapott az alkotmányos rend megdöntésére való felbujtásért.

Ki finanszírozza a Stájer Őrséget?

A Stájer Őrség – amelynek a tagjai önkéntesek – állítólag havonta tart gyakorlatokat.

– Ezen minden férfinak keresztül kellene mennie, hogy megismerkedjen a fegyverekkel, és tudja őket kezelni. Így átélhetné az igazi katonai kiképzés élményét

– mondta Ivan Bolfek, a Stájer őrség tagja.

A kiképzéseket nem az alapító Šiško vezeti, hanem különböző instruktorok, akik egyik-másik megjárta a közel-keleti frontokat vagy az idegenlégiót.

Ők azonban nem állnak a kamerák elé, és nem fedik fel a kilétüket, de egy részük minden bizonnyal szlovén származású.

A kiképzés naponta nyolc órát is igénybe vesz, vagyis egy teljes munkanapot.

A gárda tagjai – akik szinte teljesen új, terepszínű egyenruhát viselnek – különböző támadó és védekező műveleteket gyakorolnak be, de lövészet is van.

Mindez pénzbe kerül, de az egyelőre nem világos, hogy ki finanszírozza az alakulatot.

stajer orseg sisko andrej orosz zaszlo

A csoport vezetőjének ruháján is az orosz, és nem a szlovén díszeleg.

De ez nem kötelezően jelent bármit is, mert egy ilyen öltözékre mindenki azt varr, amit akar.

Esetleg a gyanút ébreszti fel.

Horvátország

SZLAVÓNORSZÁG: Hétvégi csipetkék „öreganyám gerendájáról” és egyéb furcsaságokról

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

csipetke, gerenda, zöld
Babagerenda (Babina Greda) Horvátország egyik legnagyobb faluja, az onnan származó fehér lovak a "bijelci" nevet viselik (Forrás: YouTube)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A tapasztalat azt mutatja, hogy az aki nem tud egy csipetkét lazítani, az nem sok jóra számíthat az életben. A szakadatlan görcsöléstől ragad rá mindenféle nyavalya, akármilyen „egészséges” életmódnak hódol is különben. Einstein után szabadon: sokkal olcsóbb és kellemesebb pár sört legurítani a haverokkal a sarki kocsmában, mint pszichiáterhez járni. A BALK a technológia jelen fejlettségi állapotából következően még nem tud megfelelő alkoholos italokkal szolgálni kedves olvasótáborának, viszont annyit megtehetünk, hogy alkalomadtán némi komolytalansággal tegyük vidámabbá a hétvégét.

Eszéki napilap Kínában

A furcsaságok között előkelő helyen szerepel, hogy a nemrégiben az eszéki Glas Slavonije (Szlavónia Hangja) napilap kínai tudósítója Ina Stašević a pekingi China Daily napilap szerkesztőinek bemutatta a regionális horvát napilapot, a jövőbeni együttműködés reményében.

Bármennyire furcsának tűnik is a hír, mégsem nélkülöz minden logikát, mert az Eszéki Egyetem már évek óta jó kapcsolatokat ápol a Huaweijel, és a szlavóniai üzletemberek is már egy ideje próbálkoznak a kínai piacon, például az eszéki sörgyár, vagy a Žito élelmiszeripari kombinát.

csipetke zöld gerenda

Az APM Terminals és a helyi Energia Naturalis (ENNA Logic) vállalat megkapta a koncessziót a fiumei konténerterminál kiépítésére (Forrás:
WorldCargo News)

Ha már Szlavónországnál tartunk, a vukovári gázmogul, Pavao Vujnovac Energia naturalis (ENNA) csoportosulása megkezdte az előkészületeket a tőzsdei bejegyzésre.

Hogy melyik tőzsdéről van szó, pillanatnyilag még nem tudni, de egyes híresztelések szerint akár a Zágrábi Tőzsdén is jegyezhetik az ENNA részvényeit, ami jelentős mértékben megnövelhetné a nem túl jelentős horvát tőzsde forgalmát, lévén hogy az ENNA meghirdetett befektetései meghaladják az egy milliárd eurót.

A vállalat jelentős projekteket fejleszt a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és geotermikus energia szegmensében, de folytatódnak a vasúti teherszállításon és a kikötőkön keresztül történő szállítás és logisztika fejlesztésébe történő beruházások is, különösen a stratégiailag fontos Rijeka Gateway projekt révén, amelynek célja, hogy Fiume új közép-európai logisztikai csomóponttá és az Adria legfontosabb konténertermináljává váljon.

Öreganyám gerendája

A nyári székhelyemhez képest a szomszédos faluban, Babina Gredában – szó szerint fordításban Öreganyám gerendája, Google-magyarul pedig Babagerenda, de valójában a greda jelentése itt nem gerenda, hanem a környezetéhez képest magasabban fekvő területet jelenti – az ENNA Geo húsz év után feltámasztotta az itt található termálvizes furatokat.

csipetke, gerenda

Az elmondottak „képi nyelvre” lefordítva (Forrás: Županjac.net)

A HINA horvát hírügynökség jelentése szerint az ENNA Geo szakértői négy hónapos, időjárási és egyéb problémákkal való küzdelem után biztonságos munkaterületet készítettek elő a hidrodinamikai mérésekhez a Babina Greda 1 furatnál, Nikola Legčević projektmenedzser pedig megerősítette a mező nagy geotermikus potenciálját.

A HINA ugyan nem tért ki erre, de mi azzal bővítjük ki az információt, hogy a tulajdonképpeni nagy durranás a Babina Greda 2 furat, ahol 3,5 kilométeres mélységben 2002-ben 170 fokos termálvizet találtak.

Ez ugyanis kifizetődővé teszi az esetleges, akár 65-80 megawatt teljesítményű geotermális erőmű kiépítését is. A projekt ez idáig azért hevert az íróasztal fiókjában, mert a geotermális erőművek építése roppant drága, és ha nem lenne a jelenlegi európai energiaválság, valószínűleg nem is foglalkoznának vele.

Konkrétan 1 MW költsége 6-8 millió euró körül van, ami azt jelenti, hogy egy 10 MW-os erőmű kiépítése 60-80 millió euróba kerül. Viszont ez megbízható, tiszta energiaforrás és a meleg víz az energiatermelés mellett, tovább hasznosítható, lakossági, vagy gazdasági célokra értsd: lakások, melegházak fűtése. Ha már így elérkeztünk a környezetvédelemhez, leírom azt is, amin már egy ideje morfondírozom.

Zöldek-e a zöldek?

Ahogy múlik az idő, egyre inkább arra a véleményre hajlok, hogy a zöldek politikai pártként leginkább attól zöldek, hogy elképesztő zöldségekkel traktálják az embereket.

Például Németországban csakazértis leállítják az atomerőműveket, de ezerrel hajszolják a szénmel működő hőerőműveket. Meg akarják szüntetni a függőséget az orosz földgáztól, és ennek érdekében kialakítják a függőséget az egyéb helyekről származó, jóval drágább gáztól.

Valahogy senki sem veszi a fáradtságot, hogy elmagyarázza a tisztelt publikumnak, hogy miután nem rendelkezik számottevő saját energiaforrással, Európa még egy jó ideig külső forrásoktól függ, és a legtöbb amit megtehet, hogy több forrásra támaszkodik.

Ha már a zöldeknél tartunk, hogy fér össze a környezetvédelemmel a háborúság támogatása? Ha belegondolunk és miért ne gondolnánk bele, kevés olyasmi van ami jobban ártana környezetünknek, mint a harci tevékenység.

Elég csak arra gondolni, hogy a -belga határ mentén Verdun közelében még mindig – több mint száz évvel az I. világháború után – létezik az úgynevezett „vörös övezet” ahol a talaj annyira szennyezett az elpufogtatott robbanóanyagtól, harci gázoktól, egyéb „finomságoktól”, hogy máig is veszélyesnek számít.

Törődik ezzel Annalena Baerbock? Nem úgy néz ki.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava