Koszovó az utolsó percekben kerülte el az újabb választást

Három perccel éjfél után lett elnöke Koszovónak, de a jogászok szerint ettől még érvényes lehet a választás

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Koszovóban ezúttal szó szerint versenyt futottak az idővel, de hogy ki nyert, az megítélés kérdése. A parlament alig néhány perccel az alkotmányos határidő lejárta előtt kezdte meg az államfőválasztást, és végül 81 szavazattal Justina Shiroka-Pulát választotta köztársasági elnökké, de már három perccel a határidő lejárását követően.

Az utolsó pillanatban – vagy inkább három perccel az utolsó pillanat után – megszületett kompromisszummal az ország elkerülte, hogy két éven belül negyedszer is parlamenti választást kelljen tartani.

A két vezető párt közötti megállapodás eredménye azonban nem csak az új elnök megválasztása volt: a kormánypárt és az ellenzéki PDK közötti egyezség ugyanis összekapcsolódott a hágai különleges törvényszékről szóló törvény módosításával is.

Flamur Hyseni jogászprofesszor szerint a háromperces csúszás önmagában nem feltétlenül teszi érvénytelenné az elnökválasztást. Flamur Hyseni jogászprofesszor szerint Justina Shiroka-Pula megválasztása alkotmányos, mert az államfőválasztási eljárás még október 6-án, vagyis a megszabott határidőn belül megkezdődött.

Hyseni arra hivatkozott, hogy az alkotmány 82. cikkének vonatkozó rendelkezése a hatvan napos határidőt az elnökválasztási eljárás megkezdéséhez köti, míg magát a választási procedúrát a 86. cikk szabályozza. Értelmezése szerint azzal, hogy az eljárás még október 6-án megindult, létrejött egy olyan jogi tény, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni csak azért, mert a szavazás néhány perccel átnyúlt október 7-re.

Arianit Koci ügyvéd már az Alkotmánybírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy a testület korábbi döntése szerint az elnökválasztási eljárást október 6-ig nemcsak megkezdeni, hanem be is kellett fejezni. A bíróság szeptemberi döntése valóban úgy fogalmazott, hogy a parlamentnek október 6-ig „le kell folytatnia és be kell fejeznie” az elnökválasztási eljárást. Így a három perces késésből könnyen lehet még külön alkotmányjogi vita vagy esetleg újabb választás.

Hat perccel éjfél előtt még nem volt elnök

A koszovói parlament október 6-án gyakorlatilag kifutott az időből. Az alkotmánybíróság által meghatározott határidő szerint aznap éjfélig kellett volna megválasztani az új köztársasági elnököt, ellenkező esetben feloszlott volna a parlament, és újabb előrehozott választás következett volna.

A titkos szavazás néhány perccel éjfél előtt kezdődött, az eredmény azonban már október 7-én született meg. Justina Shiroka-Pula 81 voksot kapott a 120 fős parlamentben, eggyel többet annál a nyolcvannál, amely az első fordulós megválasztásához szükséges volt.

Ezzel Koszovó megúszta az újabb választást. Ha az államfőt nem sikerült volna megválasztani, két éven belül a negyedik parlamenti választás következett volna. Az ország politikai válsága már közel két éve húzódik: a parlamenti többségek kialakítása, a kormányalakítás, majd az államfő megválasztása egymás után vált intézményi akadállyá.

Sikeres alku a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt között

Az áttörést Albin Kurti miniszterelnök Önrenedlkezés (Vetëvendosje) mozgalma és a Bedri Hamza vezette Koszovói Demokrata Párt, a PDK közötti utolsó pillanatos megállapodás hozta meg.

A PDK vállalta, hogy képviselői részt vesznek az elnökválasztásban, Kurti pártja pedig támogatta a hágai székhelyű Koszovói Különleges Kamarákról (bíróság) szóló törvény módosítását. A parlament a módosításokat az elnökválasztás előtt fogadta el; ezt követően vált szabaddá az út Shiroka-Pula előtt.

Az utolsó pillanatban állapodtak meg: Albin Kurti és Bedri Hamza

A hágai bíróság ügye az utóbbi hetekben súlyos belpolitikai feszültséget okozott Koszovóban. A volt UÇK-vezetőkkel kapcsolatos ítéletek után tüntetéssorozat kezdődött, október elején pedig már összecsapásokra is sor került Pristinában a rendőrség és a demonstrálók között.

A tiltakozók azt követelték, hogy a koszovói parlament korlátozza a különleges kamarák hatáskörét. A végső kompromisszum így két kérdést kötött össze: a hágai különleges bíróság ügyét és az államfőválasztást.

A harmadik név végül átment

Kurti korábban más jelöltekkel is próbálkozott. A PDK elnöke, Bedri Hamza nem támogatta sem Glauk Konjufca, sem Feride Rushiti nevét, így órákkal a határidő vége előtt új jelölt került elő.

Kurti ekkor javasolta Justina Shiroka-Pulát, akit a PDK végül elfogadhatónak minősített. Az ellenzéki párt saját ellenjelöltet is állított: Eliza Hoxha PDK-képviselőt.

Kapcsolódó cikk

Kurti: Az UÇK vezetőit nem a koszovói nép ítélte el

A titkos szavazáson Shiroka-Pula azonban már az első körben megszerezte a szükséges kétharmados támogatást. A parlamenti teremben tapssal fogadták az eredményt, és nem sokkal éjfél után az új elnök is megérkezett az épületbe.

Letette az alkotmányos esküt, majd első beszédében azt mondta, minden koszovói állampolgár elnöke kíván lenni, politikai, etnikai és társadalmi hovatartozástól függetlenül.

Azt ígérte, hogy az egységért, az igazságosságért, a fejlődésért és az intézmények megerősítéséért dolgozik, továbbá fenntartja Koszovó egyértelmű euroatlanti orientációját és kapcsolatait szövetségeseivel.

Akadémikus került az elnöki palotába

Justina Shiroka-Pula 1953-ban született Pristinában, és közgazdászként épített hosszú egyetemi, majd politikai pályát.

1976-ban szerzett diplomát a pristinai egyetem közgazdasági karán, posztgraduális tanulmányait pedig Zágrábban, a gazdasági fejlődés elmélete és politikája területén végezte. Doktori fokozatát a Pristinai Egyetemen szerezte. Pályája elején a Koszovói Nemzeti Bankban dolgozott, majd 1978-tól a Pristinai Egyetem oktatója lett.

A Koszovói Köztársaság Közgyűlése (parlament) 2026. október 6-i ülésén 81 szavazattal Justina Shiroka Pula asszonyt választotta meg a Koszovói Köztársaság elnökévé. Az új elnök ezután esküt tett a parlament előtt (Forrás: Koszovói Elnöki Hivatal)

Az akadémiai világ mellett a politikától sem maradt távol. 2008 és 2011 között Koszovó energia- és bányaügyi minisztere, majd 2011 és 2014 között a PDK parlamenti képviselője volt.

2025-ben első nőként választották meg a Koszovói Tudományos és Művészeti Akadémia, az ASHAK elnökévé. Innen került most közvetlenül az államfői posztra.

Shiroka-Pula Koszovó harmadik női államfője Atifete Jahjaga és Vjosa Osmani után.

Kurti: sok munka kellett a végső kompromisszumhoz

Albin Kurti a szavazás után külön megköszönte a parlamenti képviselők részvételét, valamint Bedri Hamzának, hogy elfogadta Shiroka-Pula jelölését.

A miniszterelnök szerint sok erőfeszítés kellett ahhoz, hogy végül létrejöjjön a kompromisszum. A megállapodás eredményeként Koszovónak egyszerre lett új államfője, és a parlament elfogadta a különleges kamarákról szóló törvény módosítását is.

Justina Shiroka-Pula hivatalos beiktatási ceremóniáját október 7-én 15 órakor tartják a pristinai elnöki hivatal udvarán, ahol a háborúban meggyilkolt gyermekek emléktáblája és a Teréz anya emlékére ültetett fenyő is áll.