EU-Nyugat-Balkán: nagy légmozgás, szinte semmi eredmény

Huszonhárom év várakozás az európai előszobában: amikor a roaming a legnagyobb eredmény

A montenegrói Tivatban megtartott EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó közös zárónyilatkozat nélkül zárult. Előtte meg volt minden. Antonio Costa az Európa Tanács elnöke végig járta az EU várótermében rostokoló államokat, kvázi az EU eltökéltségét jelképezve a bővítés iránt. Napvilágot látott egy francia-német non-paper, amiben light-tagságot helyeztek kilátásba a problémás tagjelöltek számára, az ukrán gyorsított non-tagság példájára.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió egyre nagyobb stratégiai autonómiát épít ki, biztonságosabbá, ellenállóbbá és erősebbé válik, de a Nyugat-Balkán nélkül nem lesz teljes. Véleménye szerint, ez a csúcstalálkozó ezért nagyon fontos.

„Megbeszéljük, hogyan gyorsítsuk fel a bővítési folyamatot, hogy ezt láthatóbbá és stratégiailag jelentősebbé tegyük. Szeretném elmondani a Nyugat-Balkán összes országának, különösen a házigazda Montenegrónak, hogy szerintem lendületben vagyunk. Alakítsuk át ezt a lendületet és a mozgalmat tagsággá,” mondta von der Leyen.

Andrej Plenković horvát miniszterelnök, meglepő őszinteséggel felsorolt nyolc előfeltételt ahhoz, hogy Horvátország rábólintson Montenegró EU-s csatlakozására, ám mint mondtuk, a csúcstalálkozó olyan jól sikerült, hogy még egy közös zárónyilatkozatot sem tudtak tető alá hozni.

Kapcsolódó cikk

Tivatból nézve Európa jóval közelebb van, mint Belgrádból

Az EU úgy tesz, mintha igényelné a bővítést, a jelölt országok pedig úgy tesznek, hogy ezt elhiszik.

Ez az egész cirkusz még 2000-ben kezdődött, Zágrábban, az első az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón, majd folytatódott a 2003-as thessaloniki csúcson, és így tovább.

Ennek eredményeként 2007 óta, amikor Bulgária és Románia csatlakozott az EU-hoz, csak Horvátország tudta lezárni a teljes kört a teljes tagságig, amit 2013. július 1-jén ért el. Azóta nemcsak, hogy az EU nem bővült, hanem az Egyesült Királyság kilépése után szűkült is. Az EU történetében soha nem telt el ilyen sok év új bővítés nélkül, és ez beszédes.

Ritka konkrétum, a horvát előfeltételek

Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán csúcstalálkozóját megelőzően, Andrej Plenković horvát miniszterelnök elmondta az újságíróknak, mit vár el Horvátország Montenegrótól európai útján.

Kapcsolódó cikk

Dubrovnik árnyai, háborús bűnökkel is megvádolták a volt montenegrói főügyészt

„Az első elvárás a volt hadifoglyok kártérítése. Ez kulcsfontosságú téma. A második a feladat, hogy folytassák a háború idején eltűntnek nyilvánított tizennégy személy felkutatását. A harmadik feltétel, hogy Montenegró továbbra is folytassa a háborús bűnök igazságügyi feldolgozását. Negyedik feltételünk a montenegrói horvát családok kártérítése és jogi kérdéseinek rendezése, akik ezekben az években jogtalanul elveszítették vagyonukat”.

Más témákat illetőlen a horvát miniszterelnök nagyon világosan megjelölte a morinje-i emléktábla kérdését, valamint a kotori uszoda elnevezését (ez ma Zoran Džimi Gopčević nevét viseli, aki a szemtanúk tanúsításai szerint horvát hadifoglyokat kínzott a morinji fogolytáborban, illetve a Jadran iskolahajó visszaszolgáltatásának kérdését.

„És végül az évek óta halogatott tárgyalások megkezdése, a két ország közötti határok tartós rendezésre. Ha ezek az előfeltételek teljesülnek, további előrelépés lesz a tárgyalási fejezetek tekintetében” – mondta Plenković. Illetve, ha nem teljesülnek, előrelépés sem lesz, mert Horvátország blokkolni fogja a folyamatot.

Színes cukormorzsák

Az evidens nagy semmit mindenesetre megszórták némi cukormorzsával is. Az európai vezetők hivatalosan is megerősítették az EU Tanácsának döntését, hogy tárgyalásokat kezdjenek a „Roam Like at Home” rendszer bevezetéséről a régió hat országában: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Koszovó, Észak-Macedónia és Szerbia számára.

Ez a 2022-es tiranai nyilatkozat megvalósítása, és a rendszer a teljes kölcsönösség elvén működik. Miután Ukrajna és Moldova idén január 1-jén sikeresen és teljes mértékben csatlakozott az európai szabad roaming térséghez, Brüsszel úgy döntött, hogy „magasabb fokozatba vált” a Nyugat Balkánon is.

Ugyanakkor kilátásba helyezték a fiatalok kedvezményes vasúti utazásának kibővítését a térségre, valamint az Erasmus diákcsere programban való részvételt. Ugyanakkor, nyilván, hogy jobban érezzék magukat, az európaiak azt is hangsúlyozták, hogy az EU az elmúlt időszakban több mint 600 millió euróval támogatta a nyugat-balkáni programokat.

És végül Edi Rama

Tudósításunkat Edi Rama albán miniszterelnök, nyilatkozatával zárjuk, aki azt mondta, hogy Európának szüksége van egy „Helmut Kohl pillanatra”, utalva a volt német kancellárra, aki a Berlini fal leomlása idején vezette Németországot.

„Amikor a fal leomlott, ez a nagy ember nem azt mondta a kelet-németeknek, hogy most már 35 fejezetet kell lezárniuk (a tárgyalási folyamat fejezeteinek száma), az ország egyesítése előtt. Kohl azt mondta: együtt fogjuk megoldani a problémákat” – mondta Rama.

Ennek értelmében az albán miniszterelnök arra buzdított, hogy az Európai Uniónak össze kell fognia erejét, és döntést kell hoznia, hogy a régió összes országát egy asztal mellé ültetik, elismerve, hogy minden ország megfelel a szükséges feltételeknek.

„Nem mondod a gyerekeknek, hogy maradjanak a szomszédoknál, amíg készen nem lesz az ebéd. Mert aztán az egyik gyerek találkozik egy orosz gengszterrel a környéken, a másik elkezdi kedvelni a kínai babákat, és így tovább. Ebben a helyzetben együtt kell tartanod a gyerekeidet” – mondta az albán miniszterelnök.

Ebben a helyzetben együtt kell tartanod a gyerekeidet (Forrás: X platform)

Rama monológjából ne hagyjuk ki a következő mondatot se: amikor Albánia csatlakozik az EU-hoz, három dolgot nem lehet megjósolni. Hármat: Isten, szex és az EU”. Értse, ki hogy akarja!

Arról viszont nem szólt, ki kinek az apja és kinek a mostohája. De, talán hagyjuk, belátható időn belül úgy sem lesz semmilyen bővítés.