Tivatból nézve Európa jóval közelebb van, mint Belgrádból

Podgorica már a célegyenesről beszél, Belgrád viszont még mindig a rajtnál toporog

Miközben a Nyugat-Balkán legtöbb országa még mindig az európai váróteremben üldögél, Montenegró egyre magabiztosabban állítja: hogy már a folyosón van, és lassan a kilincsre is ráteszi a kezét.

A tivati EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón Jakov Milatović montenegrói elnök nemcsak azt hangsúlyozta, hogy országa 2028-ig az Európai Unió tagja lehet, hanem azt is, hogy Montenegró példát kíván mutatni a régió többi államának.

Az üzenet egyértelmű volt: Podgorica szerint az európai álom nemcsak politikai szlogen, hanem elérhető cél. Hogy a többi balkáni főváros ezt inspirációnak vagy nagyképüségnek tekinti-e, az már egy másik kérdés.

A tivati csúcstalálkozón Jakov Milatović montenegrói elnök kijelentette, hogy Montenegró célja továbbra is az, hogy 2028-ra az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. Szerinte az ország európai integrációja nem kizárólag nemzeti projekt, hanem inkább olyan folyamat, amely a Nyugat-Balkán egészének is irányt szabhat.

„Nagy politikai érettségről tettünk tanúbizonyságot, és világos üzenetet küldtünk arra vonatkozóan, hogy Montenegró Európa része. A csúcstalálkozó megmutatta, hogy a bővítési politika fontos, és stratégiai befektetésnek számít” – mondta Milatović António Costa, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatón.

Milatović szerint Montenegró európai útja az elmúlt években hullámzó volt, de 2023 óta egyértelmű céllá vált a 2028-as csatlakozás.

A montenegrói elnök és a podgoricai kormány vezetője az uniós bizottsági és a tanácsi elnök társaságában a tivati csúcstalálkozón (Forrás: Vijesti)

Példát mutatnának a régiónak

A montenegrói elnök szerint a tagságnak három dimenziója van. Az első a belpolitikai siker, amely az új politikai kultúra és a reformok eredményességének bizonyítéka lenne.

A második dimenzió regionális.

„Montenegró szeretne bátorítást nyújtani és példát mutatni a Nyugat-Balkán többi országa számára, hogy az Európai Unióhoz vezető út valóság” – mondta az elnök.

Ez diplomatikus megfogalmazásban természetesen jól hangzik, de a régióban akadnak olyan országok, amelyek évek óta hasonló célokat hangoztatnak, miközben a csatlakozási folyamatuk jóval lassabban halad, vagy éppen visszafelé fordult.

A harmadik dimenzió Milatović szerint európai jelentőségű, mert Montenegró csatlakozása azt üzenné, hogy az uniós bővítés továbbra is működőképes projekt.

Von der Leyen szerint az álmot most már illene valóra váltani

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozó után arról beszélt, hogy az Európai Unió és a Nyugat-Balkán kapcsolatainak erősítése már régen nem egy távoli politikai ígéret, hanem konkrét stratégiai irány.

Brüsszel ezúttal sem csak az örök klasszikus „folytassák a reformokat” üzenettel érkezett, hanem igyekezett kézzelfogható előnyöket is felmutatni.

„Az EU növekedési terve rendkívül fontos. Megnyitjuk a közös piac egy részét a régió vállalatai előtt, amelyek így bővíthetik üzleti tevékenységüket, és ezzel együtt beruházások is érkeznek” – mondta von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke külön kiemelte a SEPA-rendszert, vagyis az egységes eurófizetési övezetet, amelyhez a régió több országa már csatlakozott.

Brüsszel számításai szerint ha az egész Nyugat-Balkán bekerülne a rendszerbe, azzal évente mintegy egymilliárd eurót takaríthatnának meg a helyi vállalatoknak. A másik régi vágyálom a roamingdíjak további csökkentése vagy teljes megszüntetése, ami a régióban lassan már olyan visszatérő téma, mint az uniós csatlakozás maga.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a tivati találkozót az elszántság és az elkötelezettség jellemezte.

„Az elszántság arra, hogy végigvigyük a folyamatot, és az elkötelezettség Európa jövője iránt. Úgy gondolom, hogy Montenegró 2028-as uniós csatlakozása elérhető cél. A bővítési folyamat arról szól, hogyan válthatjuk valóra az álmot.”

Montenegró már nem ugyanabban a sorban áll

A csúcstalálkozón szóba került az a francia–német javaslat is, amely új lendületet adna az uniós bővítésnek. A dokumentum lényege, hogy a tagjelölt országoknak ne kelljen feltétlenül megvárniuk a teljes tagságot ahhoz, hogy fokozatosan bekapcsolódjanak az uniós intézmények munkájába, illetve egyes területeken hozzáférjenek a közös piachoz.

Jakov Milatović szerint azonban Montenegró helyzete már eltér a legtöbb tagjelölt országétól.

Kapcsolódó cikk

Boldog születésnapot, Montenegró! Szerbia nem örül

„A mi csatlakozási szerződésünk már készül, ezért úgy vélem, hogy a mi pozíciónk más” – fogalmazott a montenegrói elnök.

António Costa is hasonlóan nyilatkozott. Elismerte, hogy több elképzelés is kering arról, miként lehetne gyorsítani a csatlakozási folyamatot, ugyanakkor szerinte Montenegró már a bővítés egy másik szakaszában jár.

António Costa emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió megkezdte Montenegró csatlakozási szerződésének előkészítését, amire a 2013-as horvát csatlakozás óta nem volt példa egyetlen tagjelölt esetében sem.

„A Nyugat-Balkán Európa része, és úgy gondolom, hogy ma pontosan ebben az értelemben küldtünk erős üzenetet” – mondta Costa.

Brüsszel új receptje: kevesebb bürokrácia, több jutalom

A Tivaton bemutatott francia–német non-paper szerint az Európai Uniónak egyszerűsítenie kellene a csatlakozási folyamatot, és nagyobb hangsúlyt kellene helyeznie a reformok tényleges eredményeire, mint a végtelenül hosszú procedurális lépésekre.

A javaslat alapján a tagjelöltek fokozatosan kapcsolódhatnának be az uniós döntéshozatal egyes szakaszaiba, megfigyelőként részt vehetnének bizonyos tanácsüléseken, könnyebben hozzáférhetnének az egységes piachoz, valamint olyan programokhoz, mint az Erasmus+, a Horizont Európa vagy a Digitális Európa.

Ursula von der Leyen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendszer továbbra is szigorúan teljesítményalapú marad.

Vagyis Brüsszel új ösztönzőket kínál, de a régi szabály sem változik: aki végrahajtja a reformokat, az halad előre. Aki nem, az továbbra is a balkáni váróteremben lapozgathatja az uniós tájékoztató füzeteket.

Szerbia ügye is szóba került

Ebben a vonatkozásban Szerbia is szóba került, Von der Leyen ugyanis hangsúlyozta, hogy az EU továbbra sem osztogat tagságot politikai szimpátia alapján.

„Ez egy érdemalapú folyamat, ami azt jelenti, hogy a reformokat konkrét integrációval tudjuk jutalmazni.”

„Ha Szerbia teljesíti a feltételeket és előrelépést mutat fel, az Európai Bizottság is teljesíti a maga kötelezettségeit” – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.

CSAK KETTEN VOLTAK: A csúcstalálkozón részt vett Robert Fico is, meg is találták egymást Aleksandar Vučićtyal (Forrás: szerb elnöki Instagram

A kijelentés diplomáciai nyelven megfogalmazva támogatásnak számít, Brüsszel azonban általában csak akkor kezdi igazán dicsérni a tagjelölteket, amikor már nincs túl sok feltételes mód a mondatokban, Szerbia esetében viszont jóformán csak az van.