Palicsi Kisvendéglő-tűz: leégett egy 175 éves szimbólum, vajon miért?

Palics már régen nem fürdőváros, és most a lelkét is kitépték

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Szinte porig égett Palics egyik szimbóluma: a palicsi Kisvendéglő-tűz csütörtök hajnalban öt óra körül tört ki, és annyira gyorsan terjedt, hogy a tűzoltók nem tudták megmenteni az épület jelentős részét, mintegy ezer négyzetméter égett le teljesen.

A palicsi Kisvendéglő egyébként az ország legrégebb óta nyitva tartó vendéglátóegysége, hiszen 1852-ben nyitott meg, akkor egy istállószerű épületben bort mértek. Azóta egyetlen napra sem zárt be. A tűz okát egyelőre vizsgálják.

A falak még állnak, de a múlt nagy része odalett

A tűzoltókat csütörtökön 4 óra 59 perckor értesítették. A csapatok gyorsan a helyszínre érkeztek, ám a lángok addigra már az épület jelentős részét, köztük a tetőszerkezetet is elérték. A tűz gyorsan terjedt a faanyagokon és az étterem belső terein keresztül.

Az oltásban több szabadkai és környékbeli egység vett részt, összesen 18 tűzoltó–mentő és tíz jármű volt a helyszínen, a környező települések önkénteseivel együtt, akik órákon át küzdöttek, hogy lokalizálják a tüzet. A délután folyamán már bontották az égett gerendákat.

Ez ma már a múlt (Forrás: Elite)

Srđan Banjanin, a Szabadkai Tűzoltó-mentő Zászlóalj parancsnokhelyettese azt mondta, hajnali 4 óra 59 perckor kapták a bejelentést, a tüzet pedig 6 óra 39 perckor lokalizálták.

„Mintegy 1000 négyzetméter vált a tűz martalékává. Főként a mennyezetet, a tetőt, az épület felső részét érte el, és természetesen az alsó részen a fából készült teraszt. Az épület többi részéből körülbelül 600 négyzetmétert sikerült megmenteni a tűz megfékezésével.” – nyilatkozta a helyszínen Srđan Banjanin.

Megerősítették, hogy személyi sérülés nem történt, mivel a Kisvendéglő hajnalban zárva volt.

A palicsi Kisvendéglő-tűz után a város és a VMSZ gyors helyreállítást ígér

A tűzeset kapcsán a város részéről Gyivánovity Dániel, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke szólalt meg, aki szerint a Kisvendéglő ugyanúgy hozzátartozott Palics arculatához, mint a Női strand, az Emlékkút, a Zenepavilon, a Vigadó, a Víztorony és a Bagolyvár.

Gyivánovity arról is beszélt, mivel a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai szervezetének célja Palics turisztikai térképre való visszahelyezése, s egy ilyen kár biztos, hogy visszaveti ezeket a törekvéseket, úgyhogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy mielőbb visszaállítsák eredeti formájában.

Sebők Róbert, aki sok egyéb funkciója mellett az ellenzéki Szabadság és Igazságosság Párt városi szervezetének elnöke, sürgős és független ügyészségi vizsgálatot követelt a Kisvendéglőben kitört tűz körülményeinek tisztázása érdekében.

Sebők sajtóközleményében megjegyezte, hogy a történtek felvetik a gyanút, miszerint a Kisvendéglő (Mala gostiona) kétes üzleti megállapodások áldozata lett, amivel hamuvá vált Palics gyöngyszeme, amely a történelem évtizedeken át élő helyszíne volt.

Lehet, hogy a tűzoltók az elveszett történelmet keresik a kiégett épületben (Fotó: Tómó Margaréta)

Korábbi cikkeink között lapozgatva kiderül, hogy a VMSZ korábbi vezetője, Pásztor István négy évvel ezelőtt kilátásba helyezte, hogy színvonalas gyógyszálló épül Palicson, amely visszaadja a fürdőhely egykori dicsőségét.

Hogy az azóta már megboldogult idősebb Pásztor ezt az ötletet nem vitte magával a sírba, azt az is bizonyítja, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök körülbelül egy évvel ezelőtt egy videóban arról beszélt, hogy egy-két szállodát még építenek a tó partján, amibe magyar befektetőket is bevonnak.

Lehet, hogy most ezeknek a szállodáknak csinálnak helyet, bár információink szerint a szállodákat a férfi strand és a valamikori meteorológiai állomás köze tervezik.

Ugyanakkor az sem kizárt, hogy gyújtogatás történt, csak az a kérdés, hogy valaki bosszúból tette-e, vagy inkább nyerészkedés lehetett a cél – de egyelőre ez mind csak elmélet.

Kocsisokat szolgáltak ki a 19. század közepén

Palics „legfényesebb építészeti korszaka” 1912 szeptemberéig tartott, amikor üzembe helyezték a ma is legfontosabb, úgynevezett magyar szecessziós palicsi épületeket: a Víztornyot, a Vigadót, a Zenepavilont és a Női strandot.

Erre az alkalomra a vendéglő személyzete – amely egy istállóépületből nőtt ki, amelyet először 1852-ben említenek a bormérés kapcsán, és amely tíz évvel később konyhából, a csapláros lakásából, vendégszobából, pincéből, istállóból és lóállásokból állt, náddal fedett tetővel – impozáns menüt szolgált fel a számos meghívott vendégnek.

Kapcsolódó cikk

Szerb elnök: magyar szállodaépítés Palicson

Az étlapon többek között szerepelt: francia leves, kecsege tatármártással, fogas majonézzel, tokhal mártásban, töltött sült hús, fogoly, pulyka, malacsült, libahús burgonyával, puding château-mártással, vegyes fagylalt, piskótás parfé, vegyes gyümölcs; borok közül pedig olaszrizling, nagyburgundi (frankovka) és Törley-pezsgő.
Száz évvel e gálaest után a Kisvendéglő Palics jelképévé tudott válni: az elegáns luxusé, a kiváló, sőt felejthetetlen ízeké, mindezt az észak-vajdasági emberekre jellemző egyedi bájjal fűszerezve. A városi levéltár ma is őrzi az 1870-ből származó eredeti étlapokat, amelyek több mint 50 féle ételt és 30 féle bort tartalmaznak.

Ahogy Palics fejlődött, úgy fejlődött vele együtt a vendéglő is. Az Osztrák–Magyar Monarchia évtizedein, a Jugoszláv Királyság időszakán, a szocialista korszakon és a modern időkön át a Kisvendéglő a folytonosság szimbóluma maradt.

A két világháború közötti időszakban a szervezett fürdőkomplexum részeként működött, bérbe adták, de mindvégig aktív maradt. A 20. század második felében hagyományos étteremmé alakult, családi ebédek, esküvők, szalagavatók és generációk találkozásainak helyszínévé.

Terasza, a tóra nyíló kilátása és jellegzetes konyhája révén Szerbia ezen részének egyik leglátogatottabb helyévé vált.

Az első szerbiai kávéház valahol a mai Dorćol területén, Belgrádban nyílt meg még 1522-ben, ahol kizárólag feketekávét szolgáltak fel, ám mára semmi sem maradt belőle, mesélte korábban az azóta elhunyt Dragutin Miljković, aki könyvet is írt a Kisvendéglő 150 évéről. A Kisvendéglő ebben az értelemben nem Szerbia legrégebbi kávéháza.

A tűzoltók délután már az égett gerendákat bontották

A könyv egyébként bemutatja a belső teret – s ennek értéke a mostani tűz után igencsak nagy becsben lesz. A másik fejezet pedig egy „gasztronómiai időgép” – egy étlap, amelyen keresztül bemutatják az ételek és konyhák fejlődését.

A Tér és idő című fejezet azt a környezetet rajzolja meg, amelyben a vendéglő működött, és azokat az eseményeket, amelyek fennállását kísérték, részletesen elmesélve Palics történetét.

A múlt egy darabja veszett el

A Kisvendéglőt 1992 óta az Elite Palics Kft. működteti, amely ugyancsak a Park Szálló, a Halászcsárda és néhány év óta az Akvapark bérlője és működtetője is.

Kapcsolódó cikk

Palics a visszapillantóból: hová tűnt kékséged, nem tudom már

Az épületet 1998-ban újították fel és bővítették ki, ezt követően emelték az éttermet négycsillagos, korszerű létesítménnyé: a belső térben 280 férőhellyel, a teraszokon további 450 vendég fogadására alkalmas kapacitással, kongresszusi termekkel, valamint olyan konyhával, amely a vajdasági, szerb, magyar, olasz és nemzetközi gasztronómiát ötvözte, több mint 80 féle bor kínálatával.

A környezet Palics egyedi szecessziós építészetéhez igazodott, megidézve a 19. század végi és a 20. század eleji aranykort. Hogy lesz-e erő és akarat az újraépítésére? Csak reménykedhetünk benne, hogy igen. De az is lehet, hogy valami más épül.