Duda és Fico Zágrábban: felértékelődik a Három Tenger Kezdeményezés?

Az élet sohasem egyszerű. Pláne a mostani geopolitikai felfordulásban, amikor csak az biztos, hogy változni fognak a dolgok, ám még senki sem tudja, mi lesz a változások lényege. Mi itt Közép-Kelet Európában, illetve a Balkánon, idegesen tekintgetünk ki az ablakon, mert megette a fene, ha megint a kontinenset átszelő vonal rossz oldalán kötünk ki.

A jó hír az, hogy a Vörös Hadsereg ezúttal kimarad, mint argumentum, mert a ruszkik nem Berlinben vannak, hanem a Dnyeper körül sündörögnek, a rossz viszont az, hogy valamilyen formában ismét előkerült a vonalzó, amivel majd a térképen a vonalakat húzzák.

Csúcsforgalom Zágrábban

Kedden Plenković miniszterelnök, majd később Milanović köztársasági elnök is fogadta Andrzej Duda lengyel köztársasági elnököt. A horvát miniszterelnök és a lengyel elnök szorgalmazták a partnerség és a szoros együttműködés folytatását Horvátország és Lengyelország között az Európai Unión és a NATO-n belül, tekintettel a bonyolult geopolitikai helyzetre.

Andrej Plenković tájékoztatta a lengyel elnököt a horvátországi pozitív gazdasági fejleményekről, valamint megvitatták az energetikai, turisztikai és védelmi együttműködés megerősítését is.

Lojálisak vagyunk a szövetségeseinkhez a NATO-ban, bizonyos értelemben ez az elköteleződés és a hűség köteléke az Észak-atlanti Szövetséghez és az Észak-atlanti Szerződéshez – írta a Facebookon Zoran Milanović horvát elnök

Hangsúlyozta továbbá a Horvátország és Lengyelország közötti folyamatos partnerség és szoros együttműködés fontosságát az EU-n és a NATO-n belül, szem előtt tartva a bonyolult geopolitikai körülményeket.

Plenković és Duda eszmecserét folytatott a jelenlegi globális kihívásokról, az EU és az USA közötti transzatlanti kapcsolatokról, az Ukrajnának nyújtott további támogatás fontosságáról, az igazságos és fenntartható béke eléréséről, valamint a délkelet-európai helyzetről.

Különös hangsúlyt kapott a Három Tenger Kezdeményezés, amelynek jubileumi tizedik évében Lengyelország után Horvátország veszi át az elnökséget.

A Milanovićtyal folytatott találkozója folyamán Duda nem mulasztotta el az alkalmat, hogy kicsit házaljon a lengyel hadiipar termékeivel, például a koreai licenc alapján gyártott K2 harckocsival, amely Horvátországnak érdekes lehetne a hegyvidékek védelmére, valamint a Borsuk gyalogsági harcjárművel.

Az energiabiztonság fontos prioritás számunkra – írta az X platformon a horvát miniszterelnök, aki bemutatta vendégének az energetikai infrastruktúra fejlesztésére irányuló stratégiai beruházásokra vonatkozó elképzeléseket, és kifejezte hajlandóságát az együttműködés erősítésére ezen a téren

Közös prioritások az európai keretben

A búcsújárás szerdán Robert Fico szlovák miniszterelnök látogatásával folytatódott. Szintén megbeszéltek tücsköt-bogarat, ám itt némi konkrétum is volt, mivel a horvát és szlovák fél többéves kulturális megállapodást írt alá. Plenković egyúttal megköszönte Ficónak a szlovákiai horvát kisebbség támogatását, és beszélt a horvátországi szlovák kisebbség helyzetéről is.

– Megvitattuk az EU egyik legfontosabb témáját, az új hétéves tervet is. Szeretnénk, ha itt Horvátország és Szlovákia jelentős mértékben képviseltetné magát, mert még mindig az EU tagság felzárkózási szakaszában vagyunk

– jelentette ki Plenković, aki megjegyzete, hogy még mindig együtt keresik a megoldásokat és a források megszerzésének módjait az új prioritások, azaz a migráció elleni küzdelem, az újításokba való befektetés, valamint a kohéziós és agrárpolitikák képviselete terén.

Horvát-szlovák közös kormányülés

Ugyanakkor ez alkalommal sem mulasztotta el megemlíteni a Három Tenger Kezdeményezést, mondván, hogy ennek Szlovákia is tagja.

Fico elsősorban az energetikáról beszélt, illetve az esetleges horvát alternatív ellátási lehetőségről, ám az újságírókat sokkal jobban érdekelte a szlovák kormányfő május 9-ei moszkvai látogatása.

Kaja Kallas elmehet oda, ahol a part szakad

Az ügyeletes okostojások „provokatív” kérdésére, hogy miért döntött úgy, hogy az agresszor oldalán áll, Fico azt mondta:

– Tudjuk, ki szabadított fel minket, senki sem mondhatja meg, hogy a felszabadulás nyugatról jött, mert tudjuk, hogy keletről jött

– mondta Fico, hozzátéve, hogy Normandiában tisztelgett az Európa felszabadításában meghalt katonák előtt, és Londonba is elmegy, hogy tisztelegjen a RAF pilótáinak emléke előtt.

– A volt Szovjetunió népei a legnagyobb mértékben vettek részt a nácizmus feletti győzelemben

– nyilatkozta Fico, majd megemlítette Kaja Kallas nyilatkozatát is.

– Hogyan mondhatja egy modern állam miniszterelnökének, hogy ne utazzon valahova. Hogy meri ezt mondani? Szuverén ország vagyunk. Ez a történelmi igazság

– mondta Fico, hozzátéve, hogy nem érti, miért problémás az, hogy koszorút akart helyezni az ismeretlen katona emlékművénél Moszkvában.

– Ha valami hasonló lesz Lembergben vagy Kijevben, akkor a képviselőnk ott is koszorút helyez el. Túl régóta vagyok a politikában ahhoz, hogy valaki megparancsolja, mit tehetek és mit nem

– mondta Fico. Hasonló szellemben nyilatkozott a napokban Aleksandar Vučić szerb elnök is, aki kétségbe vonta, hogy bárki is megtilthatja neki, hogy az intenzív osztályon meglátogassa a kocsani diszkótűz sérültjeit, és aki május 9-én szintén ott lesz Moszkvában.

A lufit úgy hívják Három Tenger Kezdeményezés

Az annak idején az Északi Áramlat II ellensúlyozására, amerikai kezdeményezésre létre jött Három Tenger Kezdeményezés (alapító ülése Dubrovnikban volt, 2016-ban, ám a következő, 2017-es varsói találkozón vendégként maga Donald Trump is jelen volt.)

Kapcsolódó cikk

NAGYHATALMI JÁTSZMÁK: Az LNG-terminálok és a Három Tenger

A helyzet azóta többrendbelileg is változott, ahogyan az EU és a kezdeményezés tagországainak helyzete is. Az „aprószenteket” nyilván az érdekli, hogy fel tudják-e kelteni Trump érdeklődését a kezdeményezés irányába és esetleg ezzel elkerüljék az érdekszférák kedvezőtlen irányba való eltolódását, de egyben alternatívát is keresnek a brit-francia és esetlegesen német háromszög felállása, illetve a „többsebességű Európa” létrehozásának esetére.

A Három Tenger körülbelül az Európai Unió területének harmadát, lakosságának ötödét, gazdaságának azonban mindössze csak tizedét képviseli.

Viszont, ha már légvárakat építgetünk, íme egy játékos gondolat: mi van akkor, ha mindhárom nagyhatalom megegyezik abban, hogy a Három Tenger Kezdeményezés országait egyfajta semleges zónának ismernek el, ahol úgy az amerikai, mind az orosz és kínai gazdasági érdekek is érvényesülhetnek?

Emlékeztetőül, a kínaiak annak idején megpróbáltak rátelepedni a kezdeményezésre valamivel, amit annakidején 16+1-es Formációnak neveztek és az Új Selyemútba szerették volna beépíteni a térséget.