ANUŠIĆ MEGINT MAGYAROZOTT: Kis horvát szkizofrénia, adventtel fűszerezve

A horvátok is, akár a néhai vasfüggöny mögötti EU-tagországok állampolgárai, hajlamosak azt állítani, hogy itthon minden sz*r. Ezért a fiatalabbja szívesen szerencsét próbál az „igazi” Nyugaton, vagy a tengerentúlon, Kanadában, Ausztráliában, az USA-ban, ahol ismerősök, rokonok élnek. Egy részük kint marad, a nyilvántartások szerint külföldön szinte ugyanannyi horvát él, mint az óhazában, körülbelül 3,2 millió. Viszont szép számmal akadnak olyanok is, akik visszatérnek, különösen most, hogy a válság elérte Nyugat-Európát.

Mielőtt kitérnénk a gyakran túltengő mindensz*rizmusra, és megemlékeznénk arról, hogy Horvátország idén jobban teljesít, mint tavaly, ismét foglalkoznunk kell azzal, hogy a horvát védelmi miniszter nemcsak a szerbeket bírálta, hanem megint nekiment a magyaroknak, rövid időn belül immár másodszor, pedig – hogy is mondjuk, hogy ne sértsük meg – a kilencvenes években Magyarország elég sokat tett a horvát szabadságért.

A tudat a védelmi miniszternél is hasad

Ivan Anušić védelmi miniszternél is furcsaságokat lehet észlelni, már zsinórban másodszor ment neki Magyarországnak, és úgy általában a magyaroknak. A héten egy volt horvát nagyköveteket tömörítő fórumon szólalt fel, és azon felül, hogy teljes joggal bírálta a „világot rózsaszín szemüvegen át” szemlélő, tehetetlenül totojázó európai liberális-globalista eliteket, mintegy mellékesen megemlítette, hogy Horvátországra nézve Magyarország éppen úgy veszélyes, mint Szerbia.

Kapcsolódó cikk

Anušićnak meggyőződése, hogy Magyarország veszélyezteti Horvátország területi integritását

Nem tudom, Anušić védelmi miniszter melyik Magyarországról beszélt, de ebben az univerzumban, ezen a valóságsíkon egy olyan Magyarország létezik, amely a kilencvenes évek elején akkor szállított fegyvert, amikor ezt senki más sem tette meg, befogadta és gondját viselte a horvátországi menekülteknek, valamint egyebek között hírszerzési adatokkal is segítette a bajba jutott szomszédot.

Azért mégsem lehet teljesen véletlen, hogy a horvát fővárosban utcát neveztek el Antall Józsefről, és itt a jégcsarnok tőszomszédságában található kis téren áll a rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök mellszobra. Védelmi miniszterként biztosan azzal is tisztában van, hogy a horvát légtér védelmét december 1-jétől egészen 2026 elejéig az olasz Eurofighterek és a magyar Gripenek veszik át.

Ez egy NATO-rutineljárás, és lehetővé teszi, hogy a horvát pilóták zavartalanul be tudják fejezni kiképzésüket az újonnan beszerzett francia Rafale gépekre. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a horvátországi magyarok is derekasan kivették részüket a köztársaság védelméből. Ennyi talán elég is lenne. Maradjunk annyiban, hogy, mint ezt Plenković miniszterelnök mondta, Anušić nem tudta, hogy a média is jelen van az eseményen, és “egy kicsit szabadabban fogalmazott”.

Objektíve, a horvátok sohasem éltek jobban

A horvát gazdasági mikroklíma néhány szerencsés fordulatnak köszönhetően közel sem olyan fagyos, mint a kontinens egyéb részein tapasztalható légköri viszonyok. Az LNG-terminál, a kőolaj- és gázvezeték felértékelődése, a near-shoring iránti megújult érdeklődés, a stabil idegenforgalmi bevételek és az EU-ből bőségesen áramló pénzeszközök oda vezettek, hogy az ország – és ezt Andrej Plenković miniszterelnök gyakran hangoztatja – körülbelül négyszer gyorsabban fejlődik, mint az EU egyéb tagországai.

Kapcsolódó cikk

VEČERNJI LIST: Orbán emberei azt kiabálták Baranyában, hogy „Magyarország Fiuméig”

Például a hétvégén napvilágot látó statisztikai adatok szerint idén ismét jócskán növekedtek a bérek. A jogi személyeknél foglalkoztatottak esetében az egy főre eső havi nettó és bruttó kereset az idei harmadik negyedévben minden megyében nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte az Állami Statisztikai Hivatal (Državni zavod za statistiku, DZS).

Az előző év azonos időszakához képest 2024 harmadik negyedévében Pozsega-Szlavónia és Šibenik-Knin megyében nőtt a legnagyobb mértékben a jogi személyeknél a nettó kereset, egyenként 17 százalékkal, 1211 euróra, illetve 1260 euróra. Ezzel szemben Isztria megyében nőtt a legkevésbé, 12,6 százalékkal, 1236 euróra.

Az idei év harmadik negyedévében minden megyében nőtt a jogi személyeknél keresőtevékenységet folytató, egy főre jutó havi bruttó átlagkereset. A legnagyobb mértékben, 17,3 százalékkal, 1672 euróra, Isztria megyében pedig a legkevésbé, 12,3 százalékkal, 1690 euróra.

Az egy alkalmazottra jutó legmagasabb havi bruttó átlagkereset Zágrábban volt, 2206 euró, a legalacsonyabb pedig Verőce-Drávamente megyében, 1560 euró. Állami szinten a jogi személyeknél az egy munkavállalóra jutó átlagos havi bruttó kereset az idei harmadik negyedévben 1829 euró volt, ami 14,5 százalékkal több, mint 2023 harmadik negyedévében.

Advent, teljesen békebeli

Időközben Horvátországban is beköszöntött az advent, országszerte megnyitották kapuikat a karácsonyi vásárok, rőfös kolbászok sülnek, forralt bor párázik a bámészkodók őszinte örömére.

Zágrábban hivatalosan is megnyílt az advent

Kevésbé szerencsés helyeken rohamkarabélyos rendőrök őrködnek a karácsonyi hangulat felett, illetve háborús parát szítanak a megzavarodott hatóságok.

Zágrábban minden olyan, mint szokott lenni, azzal a már szinte ironikus mozzanattal, hogy a második világháborúban légoltalmi szerepet vállaló alsó-városi alagútban megnyílt az Advent Zágrábban rendezvénysorozat új attrakciója, a Polar Express.

A szerzőkből, művészekből álló csapatot, Anja Lekot, Andrej Beštakot és Jelena Petrićet Chris Van Allsburg műve ihlette az idei történet megalkotása folyamán.

A kisebb és nagyobb gyermekeket sarki állatok mozgó holografikus ábrázolása várja, amelyek a fényes gleccserek és a hófúvások közötti helyeken rejtőznek el és fedik fel magukat, míg a látványt tovább fokozza a fények játéka és a sarki fény hullámzó mozgásával ellátott boltozat.