DEMOKRÁCIA-PÓTLÉK: A horvát kormány „megvesztegeti” a nyugdíjasokat a helyhatósági választások előtt

Horvátországban egy hónap múlva tartják a helyhatósági választásokat, a jelöltek most gyűjtik az aláírásokat. A hétvégén a miniszterek, sőt még a miniszterelnök is besegített a gyűjtögetésbe. A kormány közben megpróbálja magához édesgetni a szavazók egy részét, egészen pontosan az nyugdíjasokat, akik nem bánnák, ha évente kétszer volnának választások.

Rajthoz álltak

Horvátországban a szavazópolgárok május 16-án, vasárnap járulnak az urnák elé. A választásokon 576 „helyhatósági egység” vezetéséről döntenek községi, városi és megyei szinten.

A szavazók megválasztják a képviselő testületek (önkormányzatok) tagjait, a községi elöljárókat, polgármestereket és a főispánokat.

A gyakran a demokrácia ünnepeként nyilvántartott esemény azonban a bürokrácia diadalmeneteként is felfogható: a helyhatósági választásokon 1152 féle szavazólapot alkalmaznak.

A 2021-es helyhatósági választások különlegessége, hogy a földrengés által lerombolt 25 választóhelyen egy héttel a választások előtt a hatóságok szavazósátrakat állítanak fel.

Horvátországban idén 568-cal kevesebb elöljárót és elöljáró-helyettest választanak, mint 2017-ben, és a képviselők száma is mintegy tíz százalékkal csökken országos szinten.

Ha a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát a május 16-i az első körben, akkor a két legjobb a második körben, vagyis május 30-án tudja meg, hogy kit kedvelnek jobban a szomszédjaik, rokonaik és barátaik.

Így az elkövetkező 30 napban az ország koronavírustól, földrengéstől elkínzott lakossága még egy csapással vagy éppen áldással szembesül: a politikai pártok, független képviselők választási kampányával, akik leginkább audiovizuális eszközök segítségével kísérlik meg a fejekbe sulykolni, hogy miért éppen XY érdemli ki a választópolgárok bizalmát, és miért nem YX, vagy urambocsá´ XXY.

Sátoros ünnep

A demokráciákban világszerte az aktuális kormánypárt élvez előnyt a választásokon, legyenek ezek parlamenti, vagy „csak” helyhatósági választások, mert más a helyzetük a médiatérben, és az ellenzékkel szemben – a hatalmi pozícióból kifolyólag – más eszközök is rendelkezésre állnak.

Ezek a műveletek a Balkánon is tetten érhetők, és gyakran még titkolódzás sincs körülötte, mint például most Horvátországban, ahol a kormány bejelentette, hogy a nyugdíjasokat Covid-kiegészítésben részesíti 70-től 160 euróig terjedő összegben.

Ezt azzal indokolták, hogy a nyugdíjasoknak többletkiadásokat kellett vállalniuk a koronavírus-járvány következtében, mint például a védőmaszkok, fertőtlenítőszerek beszerzése.

Az egyértelműen szociális jellegű intézkedéssel nem is lenne semmi baj, mert Horvátországban leginkább nyugdíjnak nevezett alamizsnát osztogatnak az időseknek, viszont az időzítés eléggé felháborítóra sikeredett, hiszen a juttatást egy-két héttel a helyhatósági választások előtt fizetik ki.

– Ezzel nem a nyugdíjasok szavazatait vásároljuk meg. Hosszú ideje beszélünk már erről, ez a kormány felelős lépése

– mondta Andrej Plenković miniszterelnök és a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezetője, amikor az újságírók megkérdezték tőle, hogy miért vártak a nyugdíjasok Covid-kiegészítésével a választásokig.

A „nyugdíjsok megvesztegetése” – mint Peđa Grbin szociáldemokrata vezető fogalmazott – az ellenzéki epés megjegyzéseken kívül jóformán nem váltott ki semmilyen reakciót, „még a nyugdíjasok sem tüntettek ellene”.

Az érintett réteg, vagyis maguk a nyugdíjasok inkább viccelődnek az égből aláhulló manna témájára, és annak a véleményüknek adnak hangot, hogy ha már ilyen szépen hoznak a konyhára, az sem lenne baj, ha évente kétszer lennének választások.

Szavazatot vegyenek!

Hivatalosan tehát a kormány „felelősségteljes viselkedéséről” van szó, és ezt támogatják a nyugdíjasok szervezetei, a Nyugdíjasok Pártja, a Nyugdíjasok Szakszervezete és a Nyugdíjas Matica (ez utóbbi meglehetősen hiányos fogalom, leginkább központi szervezetet kell érteni alatta, leggyakrabban a kulturális tevékenység területén tűnik fel), mondván hogy ezzel senki sem vásárolt meg senkit, csupán a nyugdíjasok anyagi helyzete javult átmenetileg egy kicsit.

Az intézkedés mibenléte és célja esetleg vitatható, de az nem, hogy Horvátországban 1 millió 240 ezer nyugdíjas él, és hogy az átlagnyugdíj 2880 kuna, azaz 380 euró.