Qui remportera les élections en Serbie et quel rôle joueront les petits partis ?

Vučić ou la liste étudiante en tête ? La participation et les petits partis pourraient déterminer la future majorité

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerbiai választásokat megelőző kampánycsend előtt a közvélemény-kutatók kicsit felhangosították Szerbiát. A Faktor plus kényelmes Vučić-előnyt mutat, az NSPM szerint viszont az Egyetemista lista vezet. A két felmérés közötti különbség nem véletlen, a Faktor plus kormányközeli, az NSPM (Új Szerb Politikai Gondolat, Nova srpska politička misao) pedig kormánykritikus szervezet.

Szerbia éjfélkor kampánycsendbe fordul, így marad a három napos izgalom. A vasárnapi rendkívüli parlamenti választásokon tizennyolc lista közül választhatnak a szavazók. Ennek fele, vagyis kilenc kisebbségi listaként lép porondra.

A kilenc kisebbségi lista közül kettő is orosz zászló alatt indul: az egyik Szerbiát a BRICS-be vinné be, a másik az örök orosz–szerb testvériséget hirdeti. A 2022-es népszámláláson 10 486 ember vallotta magát orosz nemzetiségűnek, a szerbiai lakosság mintegy 0,16 százaléka, vagyis esélyük sincs arra, hogy önerőből nagyot alakítsanak.

A kérdés inkább az, hogy az orosz kisebbségi pártként induló szervezetek valóban ezt a közösséget képviselik-e?

Inkább azt lehet gyanítani, hogy miután minden fantompárt egy-egy helyet jelent a Szerbiai Választási Bizottságban – függetlenül attól, hogy szereznek-e parlamenti mandátumot, vagy sem – így valakinek biztosan hasznot hajtanak.

Kapcsolódó cikk

Külföldi szavazás: a RIK elutasította a diákok kifogását

A kínálat tehát bőséges, sőt túlzottan is bőséges, a politikai verseny mégis egyre inkább két szereplőre szűkül: Aleksandar Vučić táborára és az egyetemisták által támogatott listára.

Labdába esetleg egyik oldalon még a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a másikon pedig netalán az ellenzéki Európai Szerbia listája rúghat. A kormányzati oldalon a Vajdasági Magyar Szövetséggel lehet korrigálni a mandátumok számát, bármennyire is szörnyű, hogy a VMSZ-re szavazva a vajdasági magyarok a Szerb Haladó Pártot és vele együtt a szerb nacionalizmust támogatják.

A szavazóhelyiségek október 25-én este nyolckor zárnak, addig mindenki győzni készül, de a közvélemény-kutatóknál nincs egyetértés abban, hogy melyik oldal várja előnyből a vasárnapot.

A Faktor plusnál Vučić, az NSPM-nél az egyetemisták vezetnek

A kormányoldalnak kedvező eredményeket rendszeresen közlő Faktor plus legfrissebb nyilvánosan megtalálható felmérése szeptember 16–a és 20-a között készült. Ebben a Vučić vezette Egyesült Szerbia lista 48,6, az Egyetemista lista 37,1 százalékon áll.

Vladimir Pejić, a kormányközeli intézet vezetője ebből azt olvasta ki, hogy a Szerb Haladó Párt sikeresen megőrizte szavazótáborát, és megfelelő kampányhajrával önálló parlamenti többségre is számíthat. Ugyanakkor mérésük szerint az egyetemista lista növekedett nagyobbat: az előző kutatáshoz képest 5,6 százalékpontot, míg Vučićék 1,4-et.

Az Új Szerb Politikai Gondolat, vagyis az NSPM október 20-án közzétett kutatása már más sorrendet mutat. A CRTA is készített felmérést még július 15-én, de az annyira régi, hogy nem vettük figyelembe, így csak a Faktor plus és az NSPM számait hasonlítottuk össze.

Adatfelvétel: Faktor plus, szeptember 16–20.; NSPM, szeptember 25. – október 5.
A két kutatás eltérő időszakban készült.

A Faktor plus 986 embert kérdezett meg szeptember közepén; az NSPM 1050 fős telefonos kutatása szeptember 25-e és október 5-e között zajlott. A táblázat tehát eltérő időszakok felvételeit hasonlítja össze, vagyis almát a körtével.

A különbség politikailag óriási, de ezt nem csak az eltérő dátumokkal, hanem a politikai hovatartozással, illetve hova nem tartozással is lehet magyarázni. Az egyik mérésben Vučić 11,5 százalékponttal vezet, a másikban az egyetemisták 1,8-del.

Ebből azonban nem következik, hogy most is ez a helyzet, és az sem, hogy teljesen tiszták lesznek a választások, mert a jelentések szerint a hatalom eddig nem látott méretű csalásokra készül, amit az ellenzéki szavazók megfélemlítése is szolgálhat.

Elérhető-e a nyolcvanszázalékos részvétel?

Az NSPM kutatásából gyorsan önálló hír lett, főleg a közel nyolcvanszázalékos részvételi arány miatt, ezért a két nappal ezelőtti niši választási nagygyűlésen már maga Aleksandar Vučić is arra szólított fel, hogy minél többen menjenek el szavazni, hogy minél nagyobb győzelmet arathassanak.

Az NSPM felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek 79,8 százaléka biztosan elmegy szavazni, további 13,3 százalék pedig valószínűnek tartotta részvételét, ami arra utal, hogy akár népszavazás jelleget is ölthetnek a vasárnapi választások.

De ez részvételi szándék, nem választási eredmény. Maga az NSPM is hangsúlyozta, hogy közvélemény-kutatást közölt, nem a vasárnapi szavazás kimenetelének előrejelzését. Ráadásul 18,3 százalék nem nevezett meg támogatott listát: nem tudta vagy nem akarta elmondani, hogy kire szavaz, illetve nem válaszolt erre a kérdésre.

A Faktor plus szeptemberben 62 százalékos részvétellel számolt. A NIN által megszólaltatott politikai tanácsadó, Vladimir Dobrosavljević szerint az ilyen mérések inkább a politikai mozgásokat mutatják, mintsem tévedhetetlen választási számtant kínálnak. Szerinte a két nagy tábor magához vonzza a figyelmet és a szavazói energiát, a közéjük szorult pártok rovására.

A mozgósítás ezért döntő lehet, de önmagában a magas részvétel sem jelzi előre a győztest. Az sem mindegy, hogy az újonnan megjelenő szavazók melyik oldalhoz tartoznak, és hogy a különböző táborokból végül hányan maradnak otthon.

Ellenzéki vélemények szerint a Szerb Haladó Párt telefonközpontjai és verőlegényei vasárnap délután telefonon vagy személyesen kereshetik meg a pártnak azokat a listába vett szavazóit, akik a délelőtti órákban nem mentek el szavazni, hogy az urnák elé tereljék őket.

Dačić három százaléka döntő lehet

A két kutatás közötti egyik legfontosabb eltérés a kisebb pártok helyzete. A Faktor plusnál Dačić szocialistái és az Európai Szerbia is átlépi a háromszázalékos küszöböt. Az NSPM-nél mindketten alatta maradnak.

Ez a parlamenti többség szempontjából legalább olyan lényeges lehet, mint a két nagy lista közötti különbség. Ha több országos lista kiesik, a mandátumelosztásban részt vevő nagyobb szereplők relatív súlya növekszik. Ha a szocialisták bejutnak, Vučić számára ismét rendelkezésre állhat a régi koalíciós partner.

Kapcsolódó cikk

Az egyetemisták megint gyalogolnak, ezúttal a Vučić-korszak végleges lezárásáért

Ugyanakkor a szavazatok alapján megszerzett első hely még nem jelent igazi győzelmet, mert egy szoros egyetemista győzelem sem jelent kormányalakítási lehetőséget, ha az Európai Szerbia lista nem éri el a három százalékos parlamenti küszöböt.

A lista vezetője, Dragan Đilas néhány órával ezelőtt az N1 televízióban azt bizonygatta, hogy az általa vezetett lista legalább öt százalékot szerez, és ezáltal az Egyetemista listának meglesz a támogatottsága a kormányalakításhoz.

A korábbi választás jól mutatja a különbséget: a szerb parlament hivatalos adatai szerint Vučić listája 2023-ban 1 783 701 szavazattal 129 mandátumot szerzett a 250 fős törvényhozásban, tehát akkor nem volt szükség sem a szocialisták, sem a VMSZ támogatására.

Ha a szocialisták kiesnek, akkor a VMSZ tényleg a mérleg nyelve lehet, mint ahogy azt korábban is írtuk, azzal kapcsolatban pedig nincsenek kételyeink, hogy a magyar párt hova sorolja be magát, miután nyilvánosan közölte – sok minden más zagyvaság mellet – hogy elégedett a haladókkal folytatott eddigi együttműködéssel.

Ki meri elmondani, és ki megy el szavazni?

A bizonytalanság egy része magából a kutatási környezetből fakad. Az NSPM szerkesztője, Đorđe Vukadinović arra figyelmeztetett, hogy a politikai nyomás és a megszólalástól való félelem a válaszokat is torzíthatja.

A politikai nyomás ugyanis visszatartó tényező. Az NSPM vezetője szerint ők még azt is fontolgatták, hogy nem közölnek felmérési eredményt a választások előtt, mert a publikációikat személyeskedő támadások és állítása szerint akár fenyegetések is követhetik.

Kapcsolódó cikk

A független választási megfigyelő Vučićék legnagyobb ellensége?

Ugyanakkor attól is tartottak, hogy a százalékokról folyó vita szabályos választási verseny látszatát kelti, és esetleg azt sugallja, hogy a demokrácia terén minden rendben van Szerbiában.

A Faktor plus képviselője az N1 műsorában ezzel párhuzamosan visszautasította, hogy kutatásukat a Szerb Haladó Párt rendelte volna meg. A finanszírozás területén az ügyfeleikre és a szintén kormányközeli Bliccel való együttműködésükre hivatkozott.

Zoran Gavrilović, a BIRODI társadalomkutató iroda munkatársa ugyanott a megrendelő, a súlyozás, az adatfelvétel és a válaszmegtagadások átláthatóságát kérte számon.

Gavrilović szerint az egyetemista lista növekedési tartaléka nagyobb, a magasabb részvétel pedig kevésbé kedvez a hatalomnak.

Vasárnap ezért az országos részvételi adat mellett érdemes lesz figyelni, hol jelennek meg többen, melyik kisebb(ségi) lista éri el a küszöböt, és mit mutatnak a ténylegesen megszámolt szavazatok, és hogy Aleksandar Vučić mikor áll elő az eredményekkel, hogy magának vindikálja a győzelmet. Ha sokat kell várni rá, akkor az azt jelenti, hogy nehéz volt összepászítani, vagyis egymáshoz igazítani az eredményeket a valósággal.

A kormányalakításhoz 126 képviselő kell, a győzelmi beszédeket viszont már valószínűleg mindkét oldalon megírták, de az nehezen hihető, hogy a haladók megengednék az egyetemistáknak, hogy ők mondják el a magukét. Nincs az a csalás, amit nem követnének el azért, hogy hatalmon maradjanak.